A csalás a büntető törvénykönyvben található, azon belül a vagyon elleni bűncselekmények közé tartozó bűncselekmény. A terjedelmes gyakorlat miatt számos büntetőügyvéd foglalkozik kifejezetten vagyon elleni bűncselekményekkel, azon belül például különösen csalással, költségvetési csalással; egy ilyen specializált büntetőjogász eredményesebben képes ellátni a csalás kapcsán felmerült védőügyvédi feladatokat. Az alábbiakban egy, a büntetőjogra specializált budapesti ügyvédi iroda büntetősügyvédje Dr. Lupovici Jack védőügyvéd foglalja össze a csalás elkövetési magatartásainak legfontosabb ismérveit.
Az egyes bűncselekmények elkövetési magatartásait a bűncselekmények tényállása tartalmazza. Csalás esetében az alapeset szövege szerint csalást az követ el, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, és ezzel kárt okoz. A csalás egyes minősített esetei jellemzően az okozott vagyoni hátrány nagyságában, vagy privilegizált sértetti körben térnek el egymástól. Egy esetben tartalmaz speciális elkövetési magatartást a törvény, mi szerint a büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, hogy ha a csalást jótékony célú adománygyűjtést színlelve követik el, emeli ki az ugyvedipraxis.hu csalás szakértője.
A bűncselekmény elkövetési magatartása alapvetően kettős. A tévedésbe ejtés nagyjából annyit jelent, hogy az elkövető a valóságot más színben állítja be, és emiatt a megtévesztettben (passzív alanyban) téves információk képeződnek. Nagyon fontos a két elem közötti okozati összefüggés fennállása, azaz a tévedésbe ejtés az elkövető cselekményének a következménye legyen. Ugyanúgy tévedésbe ejtő az a magatartás is, hogy ha az elkövető a valótlant tünteti fel valóságként. Mindkét esetben fontos alaki követelmény, hogy az elkövetési magatartásnak alkalmasnak is kell lennie arra, hogy a vagyoni hátrányt előidézze. Szintén mindkét esetre igaz az, hogy az elkövetési magatartás csak aktív magatartás lehet – passzívan (pl. mulasztással) tévedésbe ejtés útján csalás nem valósítható meg.
A másik lehetséges elkövetési magatartás szerint a terhelt úgy követ el csalást, hogy a sértettet tévedésben tartja. Ez lehetséges például úgy, hogy az elkövető tudatosan erősíti a passzív alany tévedését. De megvalósítható passzív magatartásként is, például úgy, hogy a tőle függetlenül keletkezett tévedést tudatosan nem oszlatja el az elkövető. Ez a mulasztás viszont csak akkor rendelkezik büntetőjogi relevanciával, hogy ha az elkövetőnek jogszabályon alapuló kötelezettsége a felvilágosítás megadása (például munkaviszony esetén egyes kötelezettségek).
Mind ezek alapján a csalás egyik leggyakrabb elkövetési magatartása az, amikor az elkövető sikeresnek állítja be magát gyanútlan személyeknek, és olyan összegű kölcsönöket vesz fel, amelyekről már a megkötés időpontjában is tudja, hogy nem fogja tudni visszafizetni. Vállalkozások bővítése céljából is gyakori olyan hitelek felvétele, amelyekről az elkövető már a felvételkor is tudja, hogy nem fogja azokat visszafizetni.
Amennyiben a fentiek megvalósulnak, következőnek az okozott kár vizsgálandó. Ez a csalás bűncselekmény eredménye, azaz a bűncselekmény által bekövetkezett értékcsökkenés.
Amennyiben Önt csalással vádolják, a fentiek fennállása, a bűncselekmény büntetőjogi elemzése, minősítése ügyében, illetve védőügyvédi képviselet ügyében feltétlenül ügyvédi segítségre van szüksége. Csalás bűncselekmény elkövetőjét jelentős büntetési tételekkel fenyegeti a büntető törvénykönyv, ezért a folyamatos ügyvédi jelenlét elengedhetetlen, többek között a diszpozíciószerűség, az elkövetési magatartás és az eredmény közötti okozati összefüggés, esetleges enyhítő, vagy akár büntethetőséget megszüntető okok feltárása során emeli ki az ugyvedipraxis.hu védőügyvéd büntető csoport vezetője.
