A drága ivóvíz- és csatornadíjak arra sarkallják a fogyasztókat, hogy saját "forrás" után nézzenek. Csakhogy ezzel támadást intézhetnek egészségük ellen – állítják a szakemberek. A vehir.hu az ÁNTSZ laborvezetőjét, Horváth Józsefet kérdezte.
- Veszprém megye (köszönhetően a bakonyi karsztvíznek) vízzel jól ellátott terület. Tükröződik-e ez vízfogyasztási szokásainkban?
- A megye minden településén van egészséges vezetékes ivóvíz, ám a magas árak miatt egyre többen fogyasztanak fúrt vagy ásott kútból vizet.
- Az ÁNTSZ, mint hatóság, foglalkozik-e ezekkel a kutakkal?
- Az előbb említettek miatt hatósági szinten nem. A fúrt kutak az illetékes vízügyi hatóságokhoz tartoznak. Ott adják az engedélyt, s veszik nyilvántartásba is a kutakat. A minőségre utaló adatok is ott jelennek meg. Tudomásom szerint nagyon kevesen jelentik be a fúrást.
- Mi a különbség az ásott és a fúrt kutak között?
- Leegyszerűsítve: az ásott kút az első vízzáró réteg mélységéig ér, míg a fúrt annál mélyebbre. Az előbbihez engedély azonban nem szükséges. A kút mélységétől is függ a víz tisztasága.
- Eszerint ki-ki issza az ellenőrizetlen vizet a kutakból?
- Akinek fontos az egészsége, az csapvizet fogyaszt, a kutak vizét évente egyszer indokolt lenne ellenőriztetni. Megjegyzem, egyre többen érdeklődnek vízminőség-vizsgálat iránt.
- Miből áll ez, s milyen anyagi vonzata?
- Többféle vizsgálat létezik. Ha az összes paramétert nézzük, az bizony meghaladja a kétszázezer forintot is. Az öt paraméterre kiterjedő vizsgálat ára igen csekély, de a tízre vonatkozó is csak 12 ezer forint. A laboratóriumi munkák igen szerteágazóak, szakmaiak. Egyetlen liter vízből tudunk diagnosztizálni. Ezt akár be is hozhatják a kúttulajdonosok tiszta edényben.
- Mit ajánl, javasol a szakember?
- A csapvíz garantáltan fogyasztható, de aki fúrt vagy ásott kútból fogyaszt, ellenőriztesse a vizet. Nem elég arra hivatkozni, hogy nagyapáink is ebből a kútból ittak, hiszen a talajszennyezés lényegesen megváltozott azóta. Akinek önmagával szemben van elvárása, megvizsgáltatja a vizét. Ásott kutaknál nagy veszélyt jelentenek a közeli emésztőgödrök, de a fúrt kút esetében is komoly veszélyt jelenthet a számos, főképp a mezőgazdasági tevékenységből adódó szennyezőanyag. Aki mindenképp ragaszkodik ahhoz, hogy az ásott vagy fúrt kútból vegyen ki vizet, ne használjon közös csőrendszert. Az ivóvíz vezetéke maradjon kizárólag az ivóvízé. Fürdésre, mosásra, locsolásra stb. lehet a másik csőrendszert használni. Nem ijesztésképpen mondom, de vannak olyan kutak, amelyek vize még locsolásra sem alkalmas. Ezen érdemes elgondolkodni. Mint ahogy azon is, hogy felváltsuk-e csapvizet ásványvízre. Ez utóbbi, mint ahogy a nevében is benne van, nem ivóvíz. Teljesen másak a paraméterei.
- Ezzel elriasztani akarja a fogyasztókat? Kikapunk a gyártóktól, forgalmazóktól, nem is szólva a reklámbevételektől.
- Egy példát hadd említsek márkanév nélkül: 24 ásványvizet vizsgáltunk, s ezek közül 23 (!) nem teljesítette az ivóvízre előírt paramétereket. Ne feledjük, ezek nem rosszak, nem mérgezőek, de lehetnek mértéktelen fogyasztás esetén azok. Ezért is tanácsos kikérni az orvos véleményét azok fogyasztásáról.
- Józan fordításban: olyan sűrűn fogyasszunk ásványvizet, mint például töményet?
- Kis túlzással: igen. Fontos a tudat formálása, s ebben a védőnőknek, orvosoknak, a sajtónak is fontos szerepe van.
- Mennyire lehetünk nyugodtak a csapvíz fogyasztása esetén?
- A szolgáltatót törvényi kötelezettség terheli. Rendszeresen meg kell vizsgáltatnia a vizet. Ezen kívül az ÁNTSZ-nek is van egy terve, menetrendje, amely szerint folyamatosan ellenőriz.
- Okozott-e már víz halált?
- Sajnos igen. Nem is olyan régen a Dél-Dunántúlon volt egy tragikus csecsemőhalál. Nem riogatásképp mondom: nem csapvíztől…
A vehir.hu felkereste a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget is.
- Milyen előírások vonatkoznak a kútásásra, illetve -fúrásra? (költség, engedély kérése stb.)
- A kút kivitelezése előtt kutak a tervezésére jogosult tervezővel el kell készíteni az engedélyezési dokumentációt, amelynek tartalmát a „vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről” szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet tartalmazza.
A dokumentáció elkészülte után az engedélyező hatósághoz (a települési önkormányzat jegyzőjéhez, vagy a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez) be kell nyújtani vízjogi létesítési engedély céljából. A kút létesítése csak jogerős engedély birtokában kezdhető el.
A kutak létesítését csak kútfúrói engedéllyel rendelkező vállalkozó végezheti. A kút kivitelezésére és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről a 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet ad részletes tájékoztatást.
A kút megvalósulása után pedig a megvalósult kút műszaki adataival, vízminőség-vizsgálati eredményekkel stb. vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni az illetékes hatóságtól. A tervezői, kivitelezési költségekről hatóságunk nem tud nyilatkozni, tekintettel arra, hogy ezeket a költségeket a piac határozza meg, és ezekre vonatkozóan nincsen egységes jogi szabályozás. A hatósági eljárási költségeket a „környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól” szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet I. sz. melléklete tartalmazza. A létesítési engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatás díja függ a kitermelt víz mennyiségétől stb., aminek az engedélyezési díja 20.000 Ft-tól kezdődik. A vízjogi üzemeltetési engedély pedig a létesítési engedélyezési eljárásnál megállapított díjtétel 80%-a.
- Hol kell az engedélyeket beszerezni?
- A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet szerint a települési önkormányzat jegyzőjének hatósági engedélye szükséges olyan kút létesítéséhez, amely a létesítő házi vízigényének 500 m3/év mennyiségig terjedő kielégítését szolgálja, valamint – parti szűrésű és a karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül – kizárólag talajvíz felhasználásával működik. Egyéb esetekben a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség engedélye szükséges.
A talajvíz az első vízzáró vagy féligáteresztő réteg felett elhelyezkedő vízadóban található, ezért a talajvízkút mélysége kizárólag az első vízzáró agyagréteg eléréséig terjedhet.
- Tudja-e a Felügyelőség, Veszprém területén hány engedélyezett kút van?
- Tekintettel arra, hogy a települési önkormányzatok jegyzője is engedélyez a jogkörébe tartozó kutakat, így a Felügyelőség nem tudja megmondani, hogy Veszprém megye területén hány engedélyezett kút van.
A Felügyelőség az általa kiadott érvényes vízjogi engedéllyel rendelkező kutakról Vízikönyvi Nyilvántartást vezet. A Vízikönyvi Nyilvántartásban településenként, személyenként külön kartonon megtalálhatók azok a létesítmények, amelyeket a Felügyelőség engedélyezett.
- Van-e becslés arra vonatkozóan, hányan üzemeltethetnek engedély nélkül kutat? Adott esetben lehet-e büntetésre, s milyen mértékűre számítani?
- Erre a kérdésre nincsen pontos információnk, amennyiben hatósági felülvizsgálat vagy bejelentés alapján kiderül, hogy valaki engedély nélkül üzemeltet kutat háromféle bírsággal sújtható:
Engedély nélküli építés miatt a Felügyelőség megkeresésére a szabálysértésért felelős illetékes hatóság szabálysértési bírságot szab ki.
Az engedély nélküli vízhasználat miatt az átlagostól lényegesen eltérő, emeltszintű vízkészletjárulékot fizet 1 évre visszamenőleg.
Fennmaradási engedélyt kaphat amennyiben a megfelelő műszaki feltételek rendelkezésre állnak. Ez fennmaradási bírság kiszabásával jár.
A Felügyelőség felszólítja a fennmaradási engedély megkérésére, amelynek engedélyezési tervdokumentációját tervezésére jogosult tervezővel kell elkészítetni, ennek az engedélynek szintén van eljárási díja, ami megegyezik a létesítési engedély eljárási díjával, valamint az engedélyes fennmaradási bírság kiszabására is számíthat, amit a Környezetvédelmi, Természetvédelmi, Vízügyi Felügyelőség a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 15. § (5) bekezdése alapján szab ki. A bírság, figyelemmel az 1995. évi LVII. tv. 29. § (3) bekezdésében foglaltakra a létrehozott építmény értékének 20%-áig terjedhet.
Amennyiben a megfelelő műszaki feltételek nem állnak rendelkezésre - a kút nem megfelelően kialakított, környezetszennyező –, a hatóság a kút megszüntetéséről, eltömedékeléséről kötelezéssel rendelkezik. A kút megszüntetésére engedélyt kell kérni, amelyhez szintén engedélyezési tervdokumentációt kell készítetni tervezésére jogosult tervezővel. Ennek az engedélynek szintén van tervezési költsége és eljárási díja, valamint az eltömedékelésnek (elbontásnak) kivitelezési költsége.
Összegezve, az engedély nélkül megvalósított kút akár többlet költséget is jelenthet az engedély alapján megvalósított kúttal szemben.
- Néhány észrevételt is tettek cikkünk első részével kapcsolatosan. Melyek ezek?
- Az ásott és a fúrt kutak közötti különbségről: mind a két típusú kút kialakítható az első vízzáró rétegig, különbség csak a kút létesítési módjában és kialakításában van, például átmérő, szűrőzés, talplezárás tekintetében. A kút mélységétől nem függ a vízminőség, mert egy talajvizes kút is lehet ivóvíz minőségű, amennyiben a környezetében nincsenek szennyezőforrások (trágyatároló, istálló stb.), és az altalaj, valamint a vízadó réteg még nem szennyeződött el. Egy mélyfúrású (több száz méter mély) kút vizének minősége is lehet kifogásolt különböző komponensekre – pl. nitrát, vas, mangán. A szennyeződések vagy a felszínről közvetlenül beszivárgott vizekkel, a szennyeződés bemosódásával következnek be, vagy az utánpótlódási területről érkeznek.
- Örök gond a vízpótlás, vízkivitel.
- Veszprém megye területén a közszolgáltatók által üzemeltetett vízbázisok mintegy 70%-a nem védett vízadóra települt, ezért ezek a vízbázisok rendkívül sérülékenyek, ezeknek a védelméről mindenképpen gondoskodni szükséges.
