Ugorjunk vissza tizennégy évet a történelemben, egészen 2004. augusztus 5-ig, az első alkalommal megrendezett Veszprémi Ünnepi Játékok legelső napjára! A szervezők merész vállalkozásba fogtak, fel akarták pezsdíteni a veszprémi nyár poshadt állóvizét. Kicsiny városunk fesztiváljainak hőskorában járunk, amikor az Utcazene is még csak óvodás korban járt, őszinte volt és bénán amatőr (kicsit azért hiányzik is ez a korszak…), de már bebizonyította, hogy a királynék városában igenis van közönsége a zenének.
2004 augusztusában tehát egy több állomásból álló, de többé-kevésbé összefüggő zenei maratont rendeztek Veszprémben. Az első Ünnepi Játékok mellett olyan, máig kedves nevekkel találkoztunk a kínálatban, mint például a Vivace nemzetközi kórustalálkozó,a nemzeti ünnep hosszú hétvégéjén pedig a World Folkloriada keretei között Srí Lanka-i, portugál, bolgár és francia táncosok érkeztek városunkba.
Ilyen körülmények között született tehát meg az Ünnepi Játékok, amelynek legeslegelső programjára sikerült megnyerni a világhírű José Curát, aki a két éve elhunyt zseniális karmester, Kocsis Zoltán által vezényelt Nemzeti Filharmonikus Zenekar kíséretében énekelt. Nem tudom, mi járhatott a fejében, amikor elfogadta a meghívást az azelőtt soha meg nem rendezett fesztivál teljesen szűz színpadára. Nem tudom, milyen fogadtatásra számított, azt azonban el tudom képzelni, milyen érzés volt először szembesülni a Szentháromság tér barokk ékszerdobozával. José Cura, aki bábaként segítette a fesztivált a születésekor, most visszatért Veszprémbe, hogy büszkén megveregesse a lassan felnőtté érő VeszprémFest vállát, és hangjával magához ölelje közönségét.
Akkor, azon az augusztusi estén az Ünnepi Játékok sikerre ítéltetett. Nem volt kérdés, hogy a következő évben ismét megrendezik, ahogy az sem, hogy az opera műfaja is a program része marad. Így történhetett meg, hogy 2005-ben a tegnap este két másik főszereplője, Rost Andrea és Ramón Vargas együtt lépett színpadra Giuseppe Verdi Rigolettójában (bizony, a VÜJ programjába egy teljes operaelőadás is belefért még akkoriban!)
Vargas ráadásul nem várt 2018-ig a visszatéréssel: már tíz évvel ezelőtt, mindössze három esztendővel a Rigoletto után újra Veszprémbe érkezett, akkor már Miklósa Erika oldalán, hogy – a Kovács János vezényelte Budapesti Filharmóniai Társaság zenekarával megtámogatva – operagálát adjanak.
Miklósa Erika azóta sem engedte el Veszprémet: az egy közeli bakonyi falucskában élő művésznő nagykövetként az Európa Kulturális Főváros pályázat mellé állt, hogy 2023-ra újabb kulturális kezdeményezések virágozhassanak ki a semmiből – úgy, ahogy azt tizenöt éve a VeszprémFest is tette.
