A napszúrás általában 30-35 Celsius-fok körül veszélyeztet minket, amikor testünk, különösen a fejünk rendkívül felmelegszik. Káros hatások érik testünket, ha ilyen melegben sokat tartózkodunk a tűző napon. Mivel fejünket éri a legintenzívebben a napsugárzás, itt melegszünk fel leginkább, agyunk fel is forrósodhat, nyomás alakul ki a koponyában, veszélybe kerül az agyhártya is – ilyenkor kapunk napszúrást. Hőguta esetén pedig megváltozik vérkeringésünk, szervezetünk túlmelegszik.
A következő tüneteket tapasztalhatjuk:
- fejfájás, szédülés, émelygés, hányinger, hányás, sápadtság
- izomgörcsök, fáradtság, levertség érzése
- gyengeség, szomjúságérzet, fényérzékenység
- hirtelen jelentkező láz, merev tarkó, súlyos esetben eszméletvesztés is lehetséges
- csecsemőknél és gyerekeknél: sírás, a kutacs feszülése, kipirosodás, hányás, láz
Ha ezeket a tüneteket észleljük, valószínűleg napszúrás áldozatai lettünk. Mi a teendő ebben az esetben?
- Rögtön menjünk árnyékos, hűvösebb helyre!
- Alkalmazzunk hideg vizes borogatást a tartó és a homlok felületén!
- Fogyasszunk folyadékot, lehetőleg hideg vizet!
- Pihenjünk le a felsőtestet és a fejet megemelve!
Ha a napszúrás enyhe, ajánlott lepihenni néhány napra, és fénytől védett helyen maradni. Viszont ha súlyosabb a helyzet, feltétlenül keressük fel háziorvosunkat, vagy hívjunk mentőt – gyerekek esetében mindenképpen ez utóbbit!
Mit ne tegyünk napszúrás esetén? Nem szabad koffein- és alkoholtartalmú italokat fogyasztani, hiszen ezek elvonják a folyadékot szervezetünkből. Inkább aludjunk többet, mint általában – hadd regenerálódjon szervezetünk!
Hogyan előzzük meg mindezeket? Folyadék minden mennyiségben: a legfontosabb, hogy fogyasszunk elegendő ivóvizet, de emellett tehetünk vizes kendőt vagy sapkát a fejünkre, vagy benedvesíthetjük hajunkat is. Segíthet az is, ha világos, jól szellőző ruhát hordunk, és sokszor vonulunk árnyékba. Végül az evidenciát se felejtsük el: délelőtt 11 és délután 3 óra között ne tartózkodjunk a napon!