2019. november 17. // Hortenzia, Gergő névnap

Veszprémi látnivalók: a várbörtön

2018. szeptember 9. 4:00
Tourinform Veszprém
Az első feljegyzések alapján a veszprémi várbörtön már 1600 körül létezett, ám ekkoriban még csak egyetlen cellából állt. 

Száz évvel később, 1753-as feljegyzések szerint a tömlöc már legalább három, fogva tartásra szolgáló helységgé bővült. Mikorra a veszprémi vár végvár jellege 1702-ben megszűnt, ennek következményeként egy 1753-as irat már megyei börtönként nevezi meg.

1810-ben az objektumot egy földrengés rongálta meg, majd 1887-től a Királyi Törvényszék épületeként funkcionált. Ezt 1905-ben lebontották, és a hozzá tartozó telket kibővítve új törvényszéki épületet emeltek, a különböző korok bővítései, hozzáépítései, ezek stílusjegyei élesen láthatók a börtönudvarról nézve. Ebben a klasszikus várbörtönben a fogvatartotti körletek az intézet építészeti sajtosságai miatt a várbéli bejárati szint alatt, a mélységben tagozódva, egymás alatt helyezkednek el. Ennek köszönhetően az épület a várból nézve csupán két emelet, a Jókai utca felől azonban további emeletek látszanak. A bejáratnál az úgynevezett udvar-szinten voltak a személyzet szolgálati és szociális helységei, az akkoriban még létező halálbüntetések végrehajtását is ennek az udvarnak egy szegletében bonyolították le, melyből az utolsó itt a 80-as évek elején történt.

A fogvatartottak elhelyezésére 2, 4, 8, 12 személyes szűk, dohos zárkák szolgáltak, ahol napi 23 órát töltöttek, elkülönítve egymástól a férfiak, nők és fiatalkorúak.

Volt híres, vagy inkább hírhedt fogvatartottja is az intézménynek a 19. században, Savanyú Jóska még „karrierje” hajnalán 1860-ban 8 hónapot töltött a veszprémi várbörtön falai között fegyveres csavargásért. Sokan még ma is úgy tudják, hogy Sobri is raboskodott e falak között, de ez csak szóbeszéd.

A börtön működése alatt többször történt szökési kísérlet, olyan is, amely sikerrel járt, volt példa olyanra mely filmbe illő módon, a várfalon összekötözött lepedőkön leereszkedve valósult meg. De kivétel nélkül minden szökevény kézre került rövid időn belül.

A vár alatt húzódik a Jókai (régen Hosszú) utca, ennek bal oldalát hívták a veszprémiek „beszélőnek”, a fogva tartottak és hozzátartozóik a völgy jó akusztikáját kihasználva itt tárgyalták meg ügyes-bajos dolgaikat.

vehir.hu

További cikkek

A Balaton az egyik legizgalmasabb turisztikai terület
A Balaton az egyik legizgalmasabb turisztikai terület
Ötödik alkalommal rendezték meg hétfőn a Pannon Egyetemen a Balatoni Turisztikai Kutatóintézet szakmai konferenciáját a régiót érintő legújabb kutatások kapcsán. A téma az EKF érintettség kapcsán különösen érdekes.
Újabb milliárdok balatoni strandfejlesztésekre
Újabb milliárdok balatoni strandfejlesztésekre
Elindul a balatoni strandok fejlesztésének harmadik üteme ötmilliárd forintos hazai forrásból, ezen felül pályázati lehetőség nyílik valamennyi balatoni csúszda megújítására jövő nyárig - jelentette be Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója pénteken Siófokon.
Irány a világ! – Tíz úti cél 2019-re
Irány a világ! – Tíz úti cél 2019-re
Semmi sem tágítja annyira a horizontunkat, mint az idegen tájak és különböző kultúrák megismerése, de önmagában már az a tény, hogy a bolygónk egy gyönyörű hely, elég erős érv, hogy 2019-ben minél többször kerekedjünk fel. Mutatok tíz izgalmas úti célt az irányadó utazási magazinok, a hellomagyarorszag.hu és a saját véleményem alapján.
2020-ra megépül a veszprémi várlift
2020-ra megépül a veszprémi várlift
Uniós forrásból, közel 1,4 milliárd forint értékű turisztikai fejlesztés részeként épül panorámalift és turisztikai központ a vár keleti oldalán.
Megújult a bakonybéli plébániatemplom
Megújult a bakonybéli plébániatemplom
Átadták a felújított bakonybéli Szent Mauríciusz és vértanútársai plébániatemplomot szombaton.
2019. november 17. // Hortenzia, Gergő névnap