Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. november 24. Emma
Veszprém
2°C
2024. november 24. Emma
Veszprém
2°C

Veszprémi látnivalók: a várbörtön

2018. szeptember 9. 4:00 // Forrás: Tourinform Veszprém
Az első feljegyzések alapján a veszprémi várbörtön már 1600 körül létezett, ám ekkoriban még csak egyetlen cellából állt. 

Száz évvel később, 1753-as feljegyzések szerint a tömlöc már legalább három, fogva tartásra szolgáló helységgé bővült. Mikorra a veszprémi vár végvár jellege 1702-ben megszűnt, ennek következményeként egy 1753-as irat már megyei börtönként nevezi meg.

1810-ben az objektumot egy földrengés rongálta meg, majd 1887-től a Királyi Törvényszék épületeként funkcionált. Ezt 1905-ben lebontották, és a hozzá tartozó telket kibővítve új törvényszéki épületet emeltek, a különböző korok bővítései, hozzáépítései, ezek stílusjegyei élesen láthatók a börtönudvarról nézve. Ebben a klasszikus várbörtönben a fogvatartotti körletek az intézet építészeti sajtosságai miatt a várbéli bejárati szint alatt, a mélységben tagozódva, egymás alatt helyezkednek el. Ennek köszönhetően az épület a várból nézve csupán két emelet, a Jókai utca felől azonban további emeletek látszanak. A bejáratnál az úgynevezett udvar-szinten voltak a személyzet szolgálati és szociális helységei, az akkoriban még létező halálbüntetések végrehajtását is ennek az udvarnak egy szegletében bonyolították le, melyből az utolsó itt a 80-as évek elején történt.

A fogvatartottak elhelyezésére 2, 4, 8, 12 személyes szűk, dohos zárkák szolgáltak, ahol napi 23 órát töltöttek, elkülönítve egymástól a férfiak, nők és fiatalkorúak.

Volt híres, vagy inkább hírhedt fogvatartottja is az intézménynek a 19. században, Savanyú Jóska még „karrierje” hajnalán 1860-ban 8 hónapot töltött a veszprémi várbörtön falai között fegyveres csavargásért. Sokan még ma is úgy tudják, hogy Sobri is raboskodott e falak között, de ez csak szóbeszéd.

A börtön működése alatt többször történt szökési kísérlet, olyan is, amely sikerrel járt, volt példa olyanra mely filmbe illő módon, a várfalon összekötözött lepedőkön leereszkedve valósult meg. De kivétel nélkül minden szökevény kézre került rövid időn belül.

A vár alatt húzódik a Jókai (régen Hosszú) utca, ennek bal oldalát hívták a veszprémiek „beszélőnek”, a fogva tartottak és hozzátartozóik a völgy jó akusztikáját kihasználva itt tárgyalták meg ügyes-bajos dolgaikat.

vehir.hu

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.