Közhely, hogy a magyar média többéves lemaradásban van a nemzetközi élmezőnyhöz képest, de a trendek lassan hozzánk is begyűrűznek. Ha megnézzük, mi folyik például az Egyesült Királyságban, lehet elképzelésünk arról, merre tartunk.
Arccal az internet felé
A brit televíziózás fél évszázada töretlen menetelésében négy éve történt az első botlás, amikor a közszolgálati BBC bejelentette, hogy megszünteti a fiataloknak szóló tévécsatornáját, a BBC 3-at. Illetve a hivatalos kommunikáció szerint nem megszünteti, hanem online streaming szolgáltatássá alakítja. A Beeb fejesei ugyanis egymás után több kutatásban is azzal szembesültek, hogy a célközönségük, vagyis a tinik körében zuhan a tévé népszerűsége, és egyre inkább a tabletjükön YouTube-oznak meg Netflixeznek. A BBC 3 végül 2016 februárjában költözött végleg az internetre.
A Netflix bedönti a médiatörténet legnagyobbjait is
A lépés nagy port kavart, sokan csóválták a fejüket a szigetállamban, a trend azonban, amit a BBC észrevett, valós – csak még annál is erősebb, mint ők gondolták. Idén nyáron jött ki az első olyan nézettségi kutatás, amely szerint az Egyesült Királyságban már többen fizetnek elő streaming szolgáltatásokra, mint kábeltévére. Amerikában ezen a ponton már rég túl vannak: ott a fiatalok képernyő előtt töltött idejének 61%-át a YouTube és a Netflix teszi ki, és csak ennek negyede, 14% jut a hagyományos tévére. De már a BBC is szembesült vele, hogy hiába minden igyekezetük, a Netflix és a Spotify lenyomja őket azokon a piacokon, amiket idestova kilencven éve ők uraltak. Egyelőre a brit médiaóriáson a bizonytalanság jelei látszódnak, a nyilatkozatokból az látszik, még a világ egyik legnagyobb média brandjét is megrengetik az új generáció médiafogyasztási szokásai.
A magyar tévék is beleállnak a földbe
Hiába versenyez nagyotmondásban az RTL és a TV2, a magyar tévécsatornák nézettségi versenyének csak egymáshoz képest van értelme. Ha a teljes magyar piacot nézzük, siralmas a helyzet: már két éve írtunk róla, hogy tíz év alatt felére csökkent a tévénézők száma, és azóta csak gyorsult a folyamat: az elmúlt egy évben negyedmillióval csökkent a magyar tévéelőfizetők száma. Ha korosztályokra lebontjuk a hazai tévénézőket, könnyen megjósolhatjuk a jövőt: a legtöbb időt a nyugdíjasok töltik a doboz előtt, a legkevesebbet pedig a fiatalok. Nem nagy kockázat kijelenteni, hogy tíz év múlva a televízió is a nyomtatott sajtó sorsára jut: megszűnni ugyan nem fog, de marginalizálódik, és már csak az időseket lesz képes megtartani.
Nem véletlen, hogy a magyar csatornák és tévés személyiségek is igyekeznek bebetonozni magukat az online térbe: az RTL komoly fejlesztéseket hajtott végre az RTL Most! szolgáltatásukon, próbálják azt partiképessé tenni a Netflix-szel vagy az HBO GO-val szemben. De az is sokatmondó, hogy a népszerű műsorvezetők is a közösségi médiára költöznek: Istenes Bence és Ördög Nóra is saját YouTube-csatornát indított, sőt, utóbbi podcastet is működtet fotós férjével. Ők már a saját bőrükön tapasztalják, amit sok 50 fölötti olvasónk talán még kétkedve fogad: a mai fiatalok előbb fognak megismerni az utcán egy vloggert, mint bármelyik tévés celebet. Ez nem a jövő, ez a jelen: Szirmai, Dancsó vagy a PamKutya a magyar fiatalok számára ismertebb név, mint Sebestyén Balázs.
Felnőtt az első generáció, akiknek már nincsenek emlékeik az internet előtti korszakról, az ő valóságuknak természetes része az internet, és őket nem fogják meghatni a dohszagú berögződéseink, amik évtizedeken át működtették a médiát.
