Fagyöngy Egyesület
Klubként már 1990 óta működött: akkori formájában egy betegeket segítő csendes közösségként, majd a külvilág felé nyitás igényével, 2013-ban megszületett a ma is működő egyesület.
Mióta szervezik meg az eseményt, mi pontosan a célja a sétáknak?
2012-ben volt az első sétánk, és azóta minden évben megrendezzük az eseményt két fontos céllal: az egyik a sorstársak segítése, a másik pedig a figyelemfelhívás.
A betegségben érintettek számára egy értékes dolgot: segítő kezet, összetartó, barátságos közeget és egy pozitív mintát nyújtunk. Közösségünkben 5, 10 és akár 20 éve gyógyult nők is vannak, akik a legvalódibb képet tudják mutatni, hiszen átéltek mindent, ami ezzel jár: kemoterápiát, különböző kezeléseket, műtéteket és az újrakezdést. Mindenkinek saját története van, de amikor kihullik a haj vagy valaki elveszti a mellét, csorbulhat a nőiség tudat. Életutakat, tapasztalásokat, a test és a lélek párhuzamos gyógyulásának hiteles történeteit tudjuk egymásnak átadni és a sétán megmutatni, hogy a rák nem valaminek a végét jelöli, hanem egy új időszámítás kezdetét.
A másik célunk, hogy felhívjuk az egészséges lakosság figyelmét a szűrővizsgálatok fontosságára, hiszen jelenleg az időben észlelt daganatos elváltozás nagy százalékban gyógyítható. Sajnos azt tapasztaljuk, hogy még mindig túl sokan gondolkodnak az „amiről nem tudok, az nincs is” elv szerint.
A mellrák a nők körében leggyakrabban előforduló daganatos betegség: évente 5000-6000 nőnél alakul ki. A magyar női népesség emlőrák-kockázata 8-10 százalék körül van, tehát minden 10-12. nőt érint élete során.
„Nekem nem lehet bajom, amiről nem tudok az nincs.” Ez a gondolat egyfajta burok, ami úgy gondolom, sok esetben tévhitekből adódik. Kiket érinthet a betegség? Igaz az, hogy fiataloknál és a kismellűeknél nem alakulhat ki? Tényleg csak örökletes lehet?
Bárkinél, bármelyik korban kialakulhat és nem kizárólag örökletes módon. 45 és 65 éves kor között hívják be automatikusan szűrővizsgálatra a nőket, mert ebben az időszakban gyakoribb az előfordulás.
Vannak olyanok is, akik a másik oldalt erősítve túlságosan félnek bizonyos dolgoktól, mert úgy gondolják, daganatot okozhatnak. A melltartó viselése vagy a fogamzásgátló tabletta használata növeli a mellrák kialakulásának az esélyét?
Természetesen aggodalom nélkül lehet hordani melltartót, de mint minden ruhadarab esetében, itt is érdemes ügyelni a helyes méret kiválasztására.
A jó melltartó nem szorít, nem szúr, nem nyom: fontos a minőség és a kényelem.
A fogamzásgátlóval kapcsolatban elmondható: ha a kiválasztása és használata szakember felügyelete mellett zajlik a megfelelő vizsgálatokat, anamnézist követően, akkor nem érdemes félni, hiszen az orvostudomány fejlődésével ma már modern, alacsony hormontartalmú tablettákat gyártanak.
Mire érdemes figyelnünk? Van valami preventív módszer, praktika, amivel megelőzhetjük a betegség kialakulását?
Nyilván nem lehet úgy megelőzni, mint akármilyen járványos betegséget egy védőoltással, de természetesen rengeteget tehetünk egészségünk megőrzéséért.
Nincs biztos recept, de egy komplex életmódváltással odafigyelhetünk magunkra.
- Az első faktor a stressz: mivel nem tudjuk elkerülni. a legjobb amit tehetünk, hogy megtanuljuk kezelni.
- A második kiemelendő dolog a mozgás: nem kell maratont futni, hanem egy olyan mozgásformát választani, ami számunkra kellemes.
- A harmadik építőelem pedig a nevetés és a boldogság.
Nem tudunk kialakítani a betegséggel szemben egy minden esetben biztonságot nyújtó burkot, preventív módszerekkel a daganat kialakulását nem lehet megakadályozni, ezért igazán fontos az, amit hirdetünk: a korai felismerés lehet a legjobb út a gyógyulás felé.
Milyen vizsgálati módszerek vannak?
Először is fontos az önvizsgálat, mert ha az ujjbegyünkkel átvizsgáljuk magunkat hónapról hónapra, akkor beépül a „tapintás emlékezete”, megismerjük a mellünk állapotát és időben észleljük a változást. Ki kell emelnem, hogy ez önmagában nem egy szűrővizsgálat, de ha figyelünk, felfedezhetjük nagyon korai stádiumban a daganatot. Az önvizsgálatról ismertető anyagot terjesztünk, ami tartalmazza, hogy mikor és hogyan kell elvégezni.
Jelen állás szerint a mammográfia a legjobb módszer annak ellenére, hogy erről a vizsgálatról is különböző téves tézisek terjednek: fájdalmat és egészségtelen sugárterhelést sem okoz. A szűrés 45-65 év között két évente ingyenesen, behívásos alapon történik.
A kettő kiegészíti egymást, együtt működnek a leghatékonyabban: önvizsgálattal nem helyettesíthető a mammográfia, viszont a korai felismerésben fontos szerepe van.
Mit lehetne még tenni, hogy mindenkihez eljusson és tudatosuljon az információ?
Séta ugyan egyszer van egy évben, de mi folyamatosan teszünk a célért: szakemberekkel, orvosokkal, egészségnevelőkkel járunk munkahelyekre, csoportokba, klubokba, hogy felvilágosító előadásokat tartsunk. Gyakran megyünk középiskolákba, gimnáziumokba is, hiszen nem lehet elég korán elkezdeni az egészségre nevelést. Érdemes már ebben a korban kialakítani a megfelelő ismereteket, hogy ez a tudatosság fokozatosan beépülhessen a felnövekvő nemzedék életébe.
