Cikkünkben összefoglaljuk röviden a diákmunka buktatóit és az ellenük való védekezést.
Ki és mikor dolgozhat?
Amennyiben betöltöttük a 15. életévünket, akkor iskolai szünetben teljes lelki nyugalommal vállalhatunk munkát, amennyiben a szüleink is hozzájárultak. Mindez 16 éves kor felett már nem kötelező, így kicsit lazábban is kezelik. Ellenben a tapasztalat azt mutatja, hogy még 16 éves kor felett is érdemes megmutatni az ősöknek mindenféle papírt, amit alá kéne írni, mivel ők egy kicsit nagyobb élettapasztalattal rendelkeznek.
Ettől függetlenül is vannak szabályok, amiket be kell tartani, például, hogy a 18 év alatti munkavállaló nem végezhet megterhelő, nehéz fizikai munkát, de ugyanígy tilalom vonatkozik az éjszakázásra is. Éppen ezért érdemes kapcsolatba lépni egy iskolaszövetkezettel, mivel ők ezekben sok hasznos tanácsot adhatnak, valamint az elérhető munkalehetőségekben is 8 naprakészek.
18 éve felett pedig már teljes egészében kitárult a munka világa, így szabad a vásár. Jöhet az éjszakázás, a túlóra, sőt a nehéz fizikai munka is, ha arra vágynánk. Dolgozhatunk diákszövetkezeten keresztül vagy munkaszerződéssel. Itt is fontos, hogy jól olvassuk át, hogy mit írunk alá, mivel „az adott szó kötelez”, de az is, amit aláírunk. Kikérhetjük az ismerősök véleményét is, hátha tudnak mondani olyat, aki megbízható és olyat, akit kerüljünk el. Ne féljünk kérdezni!
Lehetünk túlképzettek?
Ha attól félnénk, hogy az elvégzendő egyetemmel, főiskolával túlképzettek lennénk, sajnos van alapja a félelemnek. Mivel gyakorlatilag eltűntek az olyan szakmák, amik gyakorlati munkát igényelnek, ezért igenis túlképzettek lehetünk egy-egy adott munkakörre. Tehát ne azt tanuljuk, ami a divat, hanem amihez kedvet érzünk és szívesen csinálnánk, még ha nem kell hozzá felsőoktatás, akkor is.
Balesetek mindig voltak és lesznek is
Dolgozni nem veszélytelen, bár, ha odafigyel az ember, akkor nem is életveszélyes. Hiába mondják, hogy a munkába még senki nem halt bele, sajnálatos munkahelyi balesetek mindig előfordulnak. Éppen ezért nagyon fontos, hogy betartsuk a munkavédelmi, tűzvédelmi, balesetvédelmi tájékoztatásban, oktatásban foglaltakat. Ez bekövetkezhet természetesen a saját hibánkból, de a munkaadó felelősségével is. Amennyiben a munkaadó felelőssége megállapítható a baleset bekövetkeztében, akkor egy hosszadalmas és költséges procedúra után a bíróság kártérítést ítélhet meg a számunkra. Vannak olyan helyek, ahol a munkába járási idő is munkaidőnek minősül és az itt bekövetkező baleset is munkahelyi balesetnek számít.
Amennyiben úgy érezzük, hogy nem adottak a biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételek, akkor nyugodtan be lehet ezt jelenteni az illetékes szerv felé. Az ellenőrzéseket az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség irányítja. Az ellenőrzést a megyei és fővárosi kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi felügyelői végzik.
