Az emberi emésztőrendszerben sok mikroorganizmus él, melyek közül van olyan ami hasznos és jótékony, illetve van olyan ami kártékony. Amikor egyensúly van a "jó" és a "rossz" baktériumok között, akkor tudja a bélrendszer ellátni a feladatát rendesen.
A probiotikumok az emberi bélflóra jótékony baktériumai, mint például a Bifidobacterium-, a Lactobacillus- vagy a Streptococcus-fajok. Egyes élelmiszerek természetes formában is tartalmaznak probiotikumokat ilyenek a kefir, joghurt és az élőflórás tejtermékek. A gyógyszertárakban kaphatók olyan készítmények, amelyek mesterségesen előállított probiotikumot tartalmaznak, de a legfrissebb tudásunk szerint, ezek nem olyan hatékonyan telepednek meg a bélrendszerben, mint a természetes forrásból származó társaik, persze azért nem teljesen hasztalanok.
A prebiotikumok olyan anyagok, amelyek fokozzák a probiotikumok termelődését, megtapadását és gátolják a káros baktériumok megtelepedését a bélrendszerben. A prebiotikus élelmiszerek olyan nem emészthető alkotóelemeket tartalmaznak, amelyekre nincs hatással a tápcsatorna felsőbb szakaszin egyetlen emésztőenzimünk sem, ilyenek az ologoszacharidok és az inulin. Természetes formában megtalálhatók a babban, fokhagymában, hagymában, káposztafélékben, savanyú káposztában, borsóban, csicsókában, articsókában, cikóriában, spárgában, banánban, édes burgonyában és a teljes kiőrlésűekben. Ezek a prebiotikumok csökkentik a hasmenéses megbetegedések hosszát, elősegítik a kalcium felszívódását, jó hatással vannak az irritábilis bél szindrómában, szerepet játszanak egyes allergiák megelőzésében és még az anyagcserénkre is jótékony hatással vannak. Nagy mennyiségben egyszerre viszont puffadást okozhatnak, emiatt csak kis mennyiségben emeljük ezeknek az zöldségeknek, gyümölcsöknek a fogyasztását.
Bélrendszerünk egészégét fenntarthatjuk ezeknek a magas rosttartalmú jótékony alapanyagoknak a sűrű használatával.
Csík Orsolya, dietetikus
