A Hárfa Alapítvány által szervezett Urban 21 konferenciát csütörtök délután nyitották meg. A program nagy részét aznap a Hangvilla színháztermében tartották, péntek délelőtt a kultúraközpontú közterületi fejlesztések bejárásával zárul a szakmai rendezvény.
Egész Európára jellemző, hogy a demográfiai trendek és a növekvő mobilizáció miatt a térségek és városok egymással versenyeznek a népesség megtartásáért – fogalmazott a konferencia megnyitóján Kiss Gábor Ferenc, a szervező Hárfa Alapítvány elnöke. A rendezvény célja, hogy ezzel kapcsolatban felmérje a lehetőségeket, megossza a tapasztalatokat az érintett szakemberekkel, és kézzel fogható megoldási lehetőségeket vázoljon fel.
Kiss Gábor
Porga Gyula polgármester felelevenítette: Veszprém Szent Istvánig visszanyúló történelme során valahogy úgy alakult, hogy a századfordulókat követő évek hosszú évtizedekre, akár évszázadokra is meghatározták a város életének alakulását. Most is egy századfordulós időszak éveit éljük: az, hogy milyen lesz a XXI. század Veszprémben, az a most aktív generáció munkájának következménye lesz, most kell megalapozni azt a keretrendszert, ami a jövő sikereihez hozzásegíti a várost.
Porga Gyula
Az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címmel kapcsolatban a polgármester kifejtette: a túllépésre, meghaladásra utaló „beyond” szlogen is jelzi: magunk mögött kell hagynunk a XX. századi gondolkodást, XXI. századi módon kell működnünk, le kell bontsuk azokat a falakat, amik nehezítik a fejlődésünket.
Az egyik ilyen elbontandó fal az, ami a civilek, az intézmények és a gazdasági szektor között húzódik: mindenki szépen végzi a maga dolgát, de kevés együttműködés bontakozik ki. A szektorok szorosabb együttműködését, közös gondolkodását kell segíteni, megteremteni. Erre már vannak pozitív példák a közelmúltból: a belvárosi rehabilitációt 26 konzorciumi partnerrel együttműködésben valósította meg az önkormányzat, ennek eredményeként születhetett meg, nőhetett ki a Séd mozi épületéből a Hangvilla is.
Szintén meg kell haladni az önkormányzatok közötti falakat is. Porga Gyula példaként elmondta: ma egy település önkormányzata szívesebben épít járdát a saját belterületén, minthogy a szomszéddal összefogva kerékpárutat létesítsenek a két település között. A térségi együttműködésre épülő EKF-programmal ezt a régi beidegződést is szeretnék felülírni.
A polgármester beszédét azzal zárta, hogy bár nagyon fontos, hogy mi történik Veszprémben a következő négy évben és konkrétan 2023-ban, de a legfontosabb mégis az, hogy hosszú távon mit tud profitálni a város és a térség, milyen hatásai lehetnek az Európa Kulturális Fővárosa projektnek 2024-ben, 25-ben, vagy akár 2030-ban.
A konferencián számos témakör napirendre került: szó volt arról, milyen városfejlesztési eszközökkel lehet megtartani a fiatalokat, hogyan szolgálják a turizmust a helyi kultúra és attrakciók, mit jelentenek a fesztiválok és rendezvények a vendégeknek és a helyi lakosságnak, milyen szerepet töltenek be a komplex kulturális terek egy város életében, milyen feladatuk van a színházaknak a helyi közösség építésében, hogyan szolgálják a közösséget az épületek és az építészet.
