Mi lehet az az egyedi, helyieknek és máshonnan érkezőknek is szóló attrakció, amit egy város kínálni tud annak érdekében, hogy közösségfejlesztést végezve kulturális programokat szervezzen, illetve a fiatalalok számára vonzó helyszíneket hozzon létre? A kulturális attrakcióknak kiemelt részét képezik a fesztiválok, rendezvények, amelyek egyaránt szólnak a helyi közösségekről és a kívülről érkező vendégekről is. Mészáros Zoltán a Veszprémfest ügyvezető igazgatója és a Veszprémi Művészeti Tanács vezetője, Herczeg Tamás a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatója és Muraközy Péter a Veszprémi Utcazene Fesztivál alapító-főszervezője méretben és jellegben, illetve közönség szempontjából is eltérő rendezvények szervezőiként saját fesztiváljuk szervezéséről, költségvetéséről és a rendezvények városra gyakorolt hatásairól beszéltek.
- 1931 óta szervezzük meg a Szegedi Szabadtéri Játékokat: a kezdeti időszakban a cél egy fesztivál, népszínház létrehozása volt a Dóm téren, hogy működéséből Szeged az egyetemre és a város felépítésére elköltött pénzt visszakeresse - utalt vissza a Klebelsbergi kultúrpolitika nevében született, ma is sikeres rendezvényre Herczeg Tamás.
Muraközy Péter hozzáfűzte, hogy az Utcazene Fesztivál szervezése egy sokkal kevésbé tudatos folyamat volt. Leginkább egyfajta “polgári engedetlenség” hívta életre, amely azt volt hivatott bebizonyítani, hogy Veszprémben is lehet élet nyáron, nem csak a Balatonon. Egy próbálkozás volt arra hogy, ha a város is szeretné, pénz nélkül is lehet jó dolgokat csinálni. Mostanra ebből a “próbálkozásból” húsz éves múlt lett…
- Korban van némi lemaradásunk, hiszen 16 éves a Veszprémfest, így nem mérhető össze az európai nagyobb jazz fesztiválokkal, ennek ellenére gyakran tapasztaltuk, hogy a hozzánk érkező fellépők másnap Svájc vagy Finnország felé veszik az irányt, tehát benne vagyunk a zenei vérkeringésben. “Üdítő érzés, amikor egy nagyobb jazz fesztivál honlapján megnézem a headliner művészeket, és látom, hogy ezek a fellépők érkeznek a mi kis városunkba is”- fogalmazott Mészáros Zoltán.
Azt gondolom, az, hogy a Veszprémfest és az Utcazene 15-20 éve Veszprémben működik, hozzájárult a város EKF-sikeréhez. A Veszprém márka esszenciája a fesztivál, és ezen belül az Utcazene és a Veszprémfest.
A fesztiválok az évek során fejlődtek, kicsit visszaléptek, majd újra egy nagy lépést tettek előre, folyamatosan változtak, mégis követték a kezdeti alapelveket: alkalmazkodtak a társadalmi igényekhez, pénzügyi kerethez és a város arculatához.
- A Szegedi Szabadtéri Játékok a népszínházi gondolatot megfogalmazva passiójátékokkal, drámajátékkal indult, majd az új igényekhez alkalmazkodva mostanra valamennyi európai művészeti műfajban “hoz házhoz” produkciókat a Szegedre érkezőknek: szimfónikus zenekari koncert, musical, operett, opera. “A közönség egy széles spektrumát tudjuk elérni, ami fontos, hiszen egy jelentős részének a színházi kikapcsolódást jelenti egy évben egyszer a Szabadtéri Játékok” - mondta Herczeg Tamás.
A Szegedi Szabadtéri Játékok körülbelül 60-70 ezer látogatót szólít meg, az átlagos életkor pedig körülbelül 43 év. “Az a bizonyos musical generáció” már a negyvenes évein túl van - magyarázta az igazgató.
Muraközy Péter elmondta, hogy az Utcazene Fesztivál hat évig évente egy nappal hosszabb volt, majd ezt követően vált négy napos rendezvénnyé. “Ha folytatjuk az elkezdett tendenciát, a húsz éves fesztivál mostanra húsz napos lenne.”
- Az Utcazene mozgást hoz a városba: a város különböző pontjain elhelyezett tíz színpad körülbelül napi negyven koncertet bonyolít le - fűzte hozzá.
- Mi is történelmi tereket használunk, mint Szeged, tehát a kapacitás, befogadóképesség adott: ez átlagosan 10-15 ezer látogatót jelent a négy napos rendezvény idejére. Kiegészítő rendezvényünk a Rozé Rizling Jazz napok ingyenes fesztivál, amely magyar fellépőkkel színesíti a repertoárt - mondta a Veszprémfest ügyvezető igazgatója.
A három fesztivál célcsoportja ugyan eltér, ám nemcsak a helyieknek, hanem más településekről vagy külföldről érkezőknek is vonzó szórakozási lehetőséget jelentenek.
A Szegedi Szabadtéri Játékok előadásai legtöbb esetben magyarul zajlanak, ezért a külföldiek kisebb százalékban érkeznek a rendezvényre, ám a Magyarországon élő nem szegedi lakosok fontos részét képezik a látogatóknak. A szervezők kiemelt célja, hogy minél több nem szegedi lakost bevonva a város a turisták által befolyó összegekből gazdálkodhasson. Herczeg Tamás szerint elsősorban a pénzügyi egyensúly határozza meg a kérdést, hogy mikor koncentrálnak inkább a helyi és mikor a nem helyi vendégekre.
fotó: turizmus.com
A Veszprémfest látogatóinak az utóbbi években csak 25-30 százaléka veszprémi, de ez nem volt tudatos folyamat. Mészáros Zoltán elmondta, nem tudták, hogy a rendezvény ennyire vonzó lesz a kulturális turistáknak. Megjegyezte, hogy ezek a számok, adatok azonban folyamatosan változnak, koncertről koncertre.
Herczeg Tamás a szervezés részleteiről úgy fogalmazott, hogy esetükben fontos elv, hogy a fenntartó város pénzt tud hozzátenni, ők pedig a szükséges szakértelmet. A költségvetés a jegybevételből, önkormányzati támogatásból és központi támogatásokból áll össze. Az előkészületek legfontosabb alapkövének az anyagi biztonságot tekinti, hiszen a szervezési folyamatok megkezdéséhez ismerni kell a költségkeretet, amiből az adott évben működhet a rendezvény.
Az igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy náluk az időben megkezdett jegyeladások, a korai műsorhirdetés jelentős tényező, hiszen a jegybevétel 50 százalékát január végére realizálják minden évben, ezzel előteremtve a már említett anyagi biztonságot.
- Ez egy kicsi, nagyjából 70 millió forintos költségvetésű ingyenes fesztivál, ezért esetünkben nem beszélhetünk jegybevételről és nagyszabású marketingről. “Az Utcazene szervezése esetében a legnagyobb kihívást az okozza, hogy rengeteg leendő fellépőt kell meghallgatnunk, majd meggyőznünk arról, hogy jöjjön el például Izlandról”- magyarázta Muraközy Péter.
Mészáros Zoltán egy újításról számolt be, hiszen az eddigi évektől eltérően idén ők is megkezdték decemberben a jegyek árusítását, amelyeknek 35 százaléka el is kelt négy hét alatt. “Ez nagyon jót tesz a fesztiválnak, mert nem kell kölcsönből finnanszírozni az előkészületeket, és a marketing folyamatokat is jobban tudjuk hangolni”.
A költségvetés szempontjából kiemelte a szponzorációk jelentőségét: az utóbbi években ezek felértékelődtek, a saját márkájukat építő vállalatok tudják, hogy a fesztivál egy olyan hely, ahol a közönség pozitív közegben találkozhat a termékkel. Ez egy elég nagy lehetőségnek számít most, amivel egyre többen, kiemelkedően innovatív ötleteket felsorakoztatva szeretnének élni. Mészáros Zoltán úgy gondolja, hogy a szponzorációk esetében is fontos az egyensúly, hiszen nem billenhet át a mérleg a reklám irányába a nézőkben okozott eufória rovására.
Az Utcazene Fesztivál költségvetésének nagyrésze a szponzoroktól, illetve állami támogatásból, államilag fenntartott nagy cégektől származik. Muraközy Péter szerint egyre népszerűbb a nagy cégeknél, vállalatoknál a fesztivál-szponzoráció Veszprémben: az OTP több mint tíz éve főtámogatója az Utcazene Fesztiválnak.
A fesztiválok, rendezvények, attrakciók egyértelműen pozitív hatással vannak egy város kulturális életére, ám a szolgáltatók számára is megnövekedett forgalmat biztosíthatnak.
Mészáros Zoltán étteremtulajdonosként a szolgáltatói oldalon is érintett: “a mi éttermünkben egy átlagos nyári forgalom duplája van a fesztiválok napjain. Ez egyfajta indirekt hatás, ám amit tudatosan szeretnénk elérni az a közönség támogatása olyan szolgáltatásokkal, amik a részvételüket segítik.”
Összességében jó a városoknak, ha fesztiváloknak adnak otthont?!
Muraközy Péter története egyértelmű példával támasztja alá, ahogy egy történelmi város megfiatalodik a kulturális rendezvények hatására:
“Mindig megkérdezzük a látogatóktól, hogy minek gondolják Veszprémet, egy hölgynek vagy egy úrnak, illetve mennyi idősnek: húsz évvel ezelőtt egy 64 éves jogász professzornak látták a várost, tavaly pedig egy 46 éves festőnőnek érezték. Egyszerűen eltelt húsz év és a város megfiatalodott együtt a fesztiváljaival…”
