Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. március 28. Gedeon
Veszprém
12°C
2024. március 28. Gedeon
Veszprém
12°C

Legyen olyan Veszprém EKF győzelme, mint egy jó hullámvasút!

2019. január 17. 4:00
Útközben biztosan lesznek majd eszméletlen mélységek és magasságok, de ha a végén azt tudjuk mondani, ez egy hihetetlen élmény volt, minden erőfeszítése megérte.

Bár addig még négy év van előttünk, hogy 2023-ban Veszprém immár a gyakorlatban is megmutathassa, hogyan remekel Európa Kulturális Fővárosaként, a várakozások már most nagyok. Most egy kicsit mindenki örömmámorban úszik, álmokat szőve a jövőről. Pécs már túl van ezen – a város 2010-ben viselhette a címet, azóta pedig eltelt annyi idő, hogy felmérjék, milyen hozadéka volt igazán az EKF titulusnak.

Érdekes perspektíva ez, összevetve a két város helyzetét, ezért is tudott igazán izgalmas beszélgetés kibontakozni az Urban21 múlt heti konferenciáján, ahol az is szóba került, mit jelenthet ebből a városfejlesztés szempontjából az Európa Kulturális Fővárosa cím. A témában Porga Gyula polgármester és dr. Merza Péter, a Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Zrt. vezérigazgatója osztották meg gondolataikat Barna-Lázár Zoltán, az Ex Ante Tanácsadó Iroda ügyvezetőjének kérdéseire válaszolva, nem palástolva a hibákat, problémákat sem.

Pécs 2010-ben az EKF elstartolásakor /Fotó: indexPécs 2010-ben az EKF elstartolásakor /Fotó: index

Mert, ahogy arra Merza Péter kitért, utólag átgondolva az ő esetükben azért voltak azok is. 2005-ben, amikor kiderült, ők lehetnek az a magyar város, amelyik 2010-ben viselheti az EKF címet, úgy érezték, mintha az olimpia rendezésének jogát nyerték volna el, ugyanakkor a 2010-es esztendő akkor még rettentő távolinak tűnt, így aztán nem kis ijedtség volt bennük, amikor hirtelen eljött 2009 vége. Mindennek ellenére 2010-et mind a szakma, mind a lakosság a nagybetűs ÉVnek élte meg Pécsett.

Porga Gyula szerint Veszprém még most van az első szakaszban, az „olimpia-mámorban”, az előttünk álló négy évet azonban cseppet sem tartja soknak, éppen ellenkezőleg: nagyon rövid idő ez arra, hogy előkészítsük a terepet 2023-ra. Némi előnyt azért ad, hogy a város már három éve komolyan gondolkodik az EKF-ről, a győztes pályázati anyag pedig erős mankót jelenthet a tényleges elinduláshoz.

A győzelem nagy elvárásokat szül, a polgármester személy szerint azonban akkor lenne a legelégedettebb, ha úgy tudnánk megélni az előttünk álló időszakot, mint egy jó hullámvasutazást: „menet közben biztosan lesznek eszméletlen mélységek és magasságok, ám ha a végén azt mondhatjuk, ez egy hihetetlen élmény volt, minden erőfeszítés megérte.”

A polgármester rámutatott arra is, fontos leszögezni: az EKF nem arról szól, hogy 2023-ban mi leszünk Európa fesztivál fővárosa, sokkal inkább a város-és közösségfejlesztés a célja.

„A mi feladatunk az, hogy a 21. századi gondolkodásba vezessük be a várost, az EKF pedig egy lehetőség ennek a felgyorsítására.”

Az EKF inkább a hibák kijavításáról kell szóljon, pl. a fiatalok megtartásárólAz EKF inkább a hibák kijavításáról kell szóljon, pl. a fiatalok megtartásáról

Már a pályázat is éppen arról szólt, hogy megnézzük a jelenlegi hibáinkat és azt, hogy milyen kulturális, közösségfejlesztő programokat tudunk illeszteni hozzájuk, hogy kiküszöböljük őket. Ilyen például a konferencia által is érintett fiatalság megtartása, a balatoni turizmus és a veszprémi idegenforgalom javítása, a szezonalitás leküzdése vagy éppen a kultúrafogyasztás kiterjesztése. „Veszprém méretéhez képest nagyon pezsgő kulturális élettel bír, de azt is látni, hogy ezeknek a kulturális programoknak a látogatói csupán a lakosság 15-20%-át teszik ki, a többi 80%-ot nem tudjuk elérni. Ezekre a kihívásokra válaszolnunk kell, az EKF pedig egy olyan brand, ami ad némi irányt, aminek a segítségével sikerül nemzetközi partnereket is bevonni, és aminek köszönhetően akár olyan ajtók is megnyílhatnak, amelyek eddig zárva voltak” – magyarázta Porga.

Ez fontos, nem mindegy azonban az sem, hogyan gondolkodunk a városfejlesztésről. Veszprém szerencsés ebből a szempontból, mert van mire alapoznia Pécshez képest. „2010-ben nekünk az volt a célunk, hogy egyáltalán feltegyük Pécset Európa térképére, vonzóvá tegyük a várost a befektetők előtt és megmutassuk a történelmét, a kultúráját. Ezért az EKF-et egy olyan brandnek fogtuk fel, amivel pótolni tudjuk a hiányosságainkat és kőkemény városi infrastruktúrafejlesztésbe kezdtünk. Ez hiba volt, mert teljesen abba az irányba toltuk el a kommunikációt, hogy minél többet építkezzünk. Igaz, ezek aztán mind igazolták a létüket, mégis a siker fokmérőjévé az épületek váltak” – vallotta be Merza.

Pécsi EKF-címének egyik hozadéka: a Kodály Kulturális KözpontPécsi EKF-címének egyik hozadéka: a Kodály Kulturális Központ

A szakember úgy látja, Veszprémnek nem szabad ebbe a csapdába esnie, és amennyiben infrastruktúrát fejleszt, olyan elemeket kell megvalósítania, amelyeket egyébként is fejlesztene, és amelyek hosszú távon a város erősödését szolgálják. Ebből a szempontból jó lépés, hogy a város a balatoni régióval közösen pályázott a címre, és egy egységes kulturális és turisztikai térségként, brandként tekint magára.

A gondolattal egyetért Porga Gyula is: attól, mert adódott egy ilyen lehetőség, még nem szabad teljesen más irányba kormányozni a fejlődést, annak szervesen kell kapcsolódnia az előzményekhez. „Óvári Ferenc, Veszprém egykori polgármestere mondta 1929-ben:

Ennek a városnak akkor van jövője, ha az életét a Balatonhoz köti. Ezt az irányt szeretnénk tartani mi is, és éppen ennek a feltételeit teremtette meg az EKF.”

Veszprém és a Balaton együtt tud erős lenniVeszprém és a Balaton együtt tud erős lenni

A kevesebb néha több, aki nagyot markol, annak pedig könnyen kifolyhat a keze közül a felhalmozott holmi – ezt érdemes a közösségfejlesztésnél is észben tartani. Mert bár az EKF éve jó eszköz arra is, hogy megmutassuk magunkat Európának, nekünk elsősorban a saját közösségünkhöz kell szólni.

„Pécsett mi rengeteg pénzt költöttünk el arra, hogy Európa fesztivál fővárosa legyünk, és mindenkinek a kedvére tegyünk a programokkal, de ez nem jó irány, mert ahogy elhangzott, a hétköznapokban nagyon kevés a tényleges kultúra fogyasztó. Inkább azt kell elérni, hogy a helyi kultúrát megszerettessük, hogy meggyőzzük az embereket, igenis van értelme színházba, operába menni, és piaci alapon is sikeressé tegyük a nem kis részben állami és önkormányzati finanszírozású intézményeket” – emelte ki Merza Péter.

Nem kell Párizzsal vagy Londonnal versenyezni, amelyek valóban Európa kulturális fővárosai a hétköznapokban is, az EKF viszont egy jó lehetőség arra is, hogy kohéziót teremtsünk, kialakítsuk egy térség identitását – és aztán azon felül tegyük vonzóvá magunkat a külföldi turisták szemében is.

A helyi kulturális identitás kialakítás jó célA helyi kulturális identitás kialakítás jó cél

Porga szerint amellett, hogy a hely kultúrafogyasztást erősítjük az EKF-el, örömteli lenne, ha Veszprém a régióval karöltve olyan jó gyakorlatokat is meg tudna honosítani, amit aztán más városok is átvehetnek. A legfontosabb küldetés azonban mindenképpen az, hogy lebontsuk a falakat és megtaláljuk azt, amitől 2023 után másként tudunk gondolkodni.

EKF
Bertalan Melinda
Domján Attila
további cikkek
,,Ember a rács mögött” - sosem látott kulisszatitkok a veszprémi várbörtön életéből kultúra ,,Ember a rács mögött” - sosem látott kulisszatitkok a veszprémi várbörtön életéből Jövő hét kedden nyitják meg hivatalosan az ,,Ember a rács mögött” című kiállítást a várbörtön falai között, amely eddig sosem látott módon kalauzolja el a látogatókat, bemutatva az elítéltek börtönben töltött mindennapjait.   tegnap 21:36 Büszkén lobog a Kertváros zászlója Büszkén lobog a Kertváros zászlója 2022-ben civil kezdeményre, az EKF támogatásával készültek el azok a városrészi zászlók, melyek a veszprémi polgárok egyes lakókörzetekhez fűződő identitását erősítik. A lobogók már több rendezvényen is megjelentek, de az egyes városrészekben is ott vannak. Kedden ünnepélyes keretek között vonták fel a Kertváros zászlóját. 2024. március 12. 21:00 Zászlót bontottak Veszprém városrészei közélet Zászlót bontottak Veszprém városrészei Az együttműködő és összetartó városrészi közösségek jelentős szerepet játszanak Veszprém életében, mert képesek erősíteni és támogatni egymást, és ez nem csupán a mindennapi életet könnyíti meg, hanem hozzájárul a város egészének fejlődéséhez és jólétéhez is.    2024. március 7. 22:23 Végre egy kiállítás, ahol nem törött cserepekkel teli poros tárolók között bolyongunk Végre egy kiállítás, ahol nem törött cserepekkel teli poros tárolók között bolyongunk Törött és kopott cserepekkel, edényekkel teli poros tárolók, informatívnak beállított, de valójában unalmas molinók. Nem éppen az a kép, ami alapján nagy kedvet kapnánk egy helytörténeti kiállításhoz. Pedig egy város, az otthonunk múltja lehet nagyon izgalmas is, például ha személyes tárgyakon és történeteken keresztül, innovatív módon közelítjük meg. Szerencsére a Laczkó Dezső Múzeum új, Veszprém történelmét bemutató Emlékgép című állandó kiállítása is ilyen lett. 2024. március 1. 17:07

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.