Bár addig még négy év van előttünk, hogy 2023-ban Veszprém immár a gyakorlatban is megmutathassa, hogyan remekel Európa Kulturális Fővárosaként, a várakozások már most nagyok. Most egy kicsit mindenki örömmámorban úszik, álmokat szőve a jövőről. Pécs már túl van ezen – a város 2010-ben viselhette a címet, azóta pedig eltelt annyi idő, hogy felmérjék, milyen hozadéka volt igazán az EKF titulusnak.
Érdekes perspektíva ez, összevetve a két város helyzetét, ezért is tudott igazán izgalmas beszélgetés kibontakozni az Urban21 múlt heti konferenciáján, ahol az is szóba került, mit jelenthet ebből a városfejlesztés szempontjából az Európa Kulturális Fővárosa cím. A témában Porga Gyula polgármester és dr. Merza Péter, a Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Zrt. vezérigazgatója osztották meg gondolataikat Barna-Lázár Zoltán, az Ex Ante Tanácsadó Iroda ügyvezetőjének kérdéseire válaszolva, nem palástolva a hibákat, problémákat sem.
Pécs 2010-ben az EKF elstartolásakor /Fotó: index
Mert, ahogy arra Merza Péter kitért, utólag átgondolva az ő esetükben azért voltak azok is. 2005-ben, amikor kiderült, ők lehetnek az a magyar város, amelyik 2010-ben viselheti az EKF címet, úgy érezték, mintha az olimpia rendezésének jogát nyerték volna el, ugyanakkor a 2010-es esztendő akkor még rettentő távolinak tűnt, így aztán nem kis ijedtség volt bennük, amikor hirtelen eljött 2009 vége. Mindennek ellenére 2010-et mind a szakma, mind a lakosság a nagybetűs ÉVnek élte meg Pécsett.
Porga Gyula szerint Veszprém még most van az első szakaszban, az „olimpia-mámorban”, az előttünk álló négy évet azonban cseppet sem tartja soknak, éppen ellenkezőleg: nagyon rövid idő ez arra, hogy előkészítsük a terepet 2023-ra. Némi előnyt azért ad, hogy a város már három éve komolyan gondolkodik az EKF-ről, a győztes pályázati anyag pedig erős mankót jelenthet a tényleges elinduláshoz.
A győzelem nagy elvárásokat szül, a polgármester személy szerint azonban akkor lenne a legelégedettebb, ha úgy tudnánk megélni az előttünk álló időszakot, mint egy jó hullámvasutazást: „menet közben biztosan lesznek eszméletlen mélységek és magasságok, ám ha a végén azt mondhatjuk, ez egy hihetetlen élmény volt, minden erőfeszítés megérte.”
A polgármester rámutatott arra is, fontos leszögezni: az EKF nem arról szól, hogy 2023-ban mi leszünk Európa fesztivál fővárosa, sokkal inkább a város-és közösségfejlesztés a célja.
„A mi feladatunk az, hogy a 21. századi gondolkodásba vezessük be a várost, az EKF pedig egy lehetőség ennek a felgyorsítására.”
Az EKF inkább a hibák kijavításáról kell szóljon, pl. a fiatalok megtartásáról
Már a pályázat is éppen arról szólt, hogy megnézzük a jelenlegi hibáinkat és azt, hogy milyen kulturális, közösségfejlesztő programokat tudunk illeszteni hozzájuk, hogy kiküszöböljük őket. Ilyen például a konferencia által is érintett fiatalság megtartása, a balatoni turizmus és a veszprémi idegenforgalom javítása, a szezonalitás leküzdése vagy éppen a kultúrafogyasztás kiterjesztése. „Veszprém méretéhez képest nagyon pezsgő kulturális élettel bír, de azt is látni, hogy ezeknek a kulturális programoknak a látogatói csupán a lakosság 15-20%-át teszik ki, a többi 80%-ot nem tudjuk elérni. Ezekre a kihívásokra válaszolnunk kell, az EKF pedig egy olyan brand, ami ad némi irányt, aminek a segítségével sikerül nemzetközi partnereket is bevonni, és aminek köszönhetően akár olyan ajtók is megnyílhatnak, amelyek eddig zárva voltak” – magyarázta Porga.
Ez fontos, nem mindegy azonban az sem, hogyan gondolkodunk a városfejlesztésről. Veszprém szerencsés ebből a szempontból, mert van mire alapoznia Pécshez képest. „2010-ben nekünk az volt a célunk, hogy egyáltalán feltegyük Pécset Európa térképére, vonzóvá tegyük a várost a befektetők előtt és megmutassuk a történelmét, a kultúráját. Ezért az EKF-et egy olyan brandnek fogtuk fel, amivel pótolni tudjuk a hiányosságainkat és kőkemény városi infrastruktúrafejlesztésbe kezdtünk. Ez hiba volt, mert teljesen abba az irányba toltuk el a kommunikációt, hogy minél többet építkezzünk. Igaz, ezek aztán mind igazolták a létüket, mégis a siker fokmérőjévé az épületek váltak” – vallotta be Merza.
Pécsi EKF-címének egyik hozadéka: a Kodály Kulturális Központ
A szakember úgy látja, Veszprémnek nem szabad ebbe a csapdába esnie, és amennyiben infrastruktúrát fejleszt, olyan elemeket kell megvalósítania, amelyeket egyébként is fejlesztene, és amelyek hosszú távon a város erősödését szolgálják. Ebből a szempontból jó lépés, hogy a város a balatoni régióval közösen pályázott a címre, és egy egységes kulturális és turisztikai térségként, brandként tekint magára.
A gondolattal egyetért Porga Gyula is: attól, mert adódott egy ilyen lehetőség, még nem szabad teljesen más irányba kormányozni a fejlődést, annak szervesen kell kapcsolódnia az előzményekhez. „Óvári Ferenc, Veszprém egykori polgármestere mondta 1929-ben:
Ennek a városnak akkor van jövője, ha az életét a Balatonhoz köti. Ezt az irányt szeretnénk tartani mi is, és éppen ennek a feltételeit teremtette meg az EKF.”
Veszprém és a Balaton együtt tud erős lenni
A kevesebb néha több, aki nagyot markol, annak pedig könnyen kifolyhat a keze közül a felhalmozott holmi – ezt érdemes a közösségfejlesztésnél is észben tartani. Mert bár az EKF éve jó eszköz arra is, hogy megmutassuk magunkat Európának, nekünk elsősorban a saját közösségünkhöz kell szólni.
„Pécsett mi rengeteg pénzt költöttünk el arra, hogy Európa fesztivál fővárosa legyünk, és mindenkinek a kedvére tegyünk a programokkal, de ez nem jó irány, mert ahogy elhangzott, a hétköznapokban nagyon kevés a tényleges kultúra fogyasztó. Inkább azt kell elérni, hogy a helyi kultúrát megszerettessük, hogy meggyőzzük az embereket, igenis van értelme színházba, operába menni, és piaci alapon is sikeressé tegyük a nem kis részben állami és önkormányzati finanszírozású intézményeket” – emelte ki Merza Péter.
Nem kell Párizzsal vagy Londonnal versenyezni, amelyek valóban Európa kulturális fővárosai a hétköznapokban is, az EKF viszont egy jó lehetőség arra is, hogy kohéziót teremtsünk, kialakítsuk egy térség identitását – és aztán azon felül tegyük vonzóvá magunkat a külföldi turisták szemében is.
A helyi kulturális identitás kialakítás jó cél
Porga szerint amellett, hogy a hely kultúrafogyasztást erősítjük az EKF-el, örömteli lenne, ha Veszprém a régióval karöltve olyan jó gyakorlatokat is meg tudna honosítani, amit aztán más városok is átvehetnek. A legfontosabb küldetés azonban mindenképpen az, hogy lebontsuk a falakat és megtaláljuk azt, amitől 2023 után másként tudunk gondolkodni.
