2020. február 19. // Zsuzsanna névnap

Hogyan csökkenthetjük a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát étkezésünkkel?

2019. január 19. 14:42
Az ételeink nagy része ma már feldolgozott élelmiszer és sajnos, ahogy az élelmiszer ipar fejlődik, egyre több az olyan anyag kerül táplálékunkba, ami nem természetes és káros a szervezetünknek.

A daganatos megbetegedések megelőzése érdekében kerülnünk kell azon anyagok szervezetbe jutását, amelyek elősegítik a daganatos folyamatok előre haladását. Figyelnünk kell arra is, hogy a daganatos folyamatokat hátráltató (antikarcinogén) anyagok pedig szervezetünkbe kerülhessenek az ételek által. Lássuk, mik ezek az anyagok és milyen élelmiszerekben találhatók.

Direkt karcinogének (kerülendők):

Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH): A szerves anyagok tökéletlen égésekor keletkeznek, hőerőművek mellett, főútvonal közelében, repülőterek környezetében nagy mennyiségben kerülnek a levegőbe és ülepednek a talajra illetve a növényekre. Mosással sem távolíthatók el ezek a vegyületek mivel beleoldódnak a gyümölcsök, a zöldségek és a gabonák külső viaszrétegébe. A nagy leveles zöldségfélék (káposzta, saláta, sóska, paraj stb.) nagy felületén sokkal nagyobb mennyiségben koncentrálódnak a PAH vegyületek, mint a kis fajlagos felületű zöldségféléken. Érdemes olyan helyről beszerezni a terményeket ahol tudjuk, hogy nem voltak kitéve szennyezésnek, vagy esetleg bio zöldséget, gyümölcsöt vásároljunk. A füstölés szintén ugyanilyen vegyületeket eredményez a füstölt áruk felületén. Az ételkészítési műveletek közül a sütés, a pirítás és a faszénen való grillezés szintén PAH képződéséhez vezet. A sötétre sütött kenyerek héjában, a kétszersültekben is jelen lehetnek a PAH vegyületek.

Nitrózaminok: Ezek olyan toxikus anyagok amelyek, az ipari élelmiszer feldolgozás során keletkeznek. A pácolt, füstölt húsok, húskészítmények nitritet tartalmaznak. A gyomorsav hatására fehérje bomlás indul meg emiatt ezekből a nitrit tartalmú anyagokból nitrózaminok keletkeznek, amelyek segítik a daganatképződést.

Mikotoxinok, aflatoxinok: Mikrogombák másodlagos anyagcsereterméke. A hazai éghajlat nem megfelelő a keletkezésükhöz ezért általában import termékekben fordul elő mint a pisztácia, földimogyoró, napraforgó, diófélék, kukorica, szója, rizs, füge, gabonafélék, korpa, fűszerek. Ezekben az élelmiszerekben a hatóságok ellenőrzik a mikotoxinok és aflatoxinok jelenlétét.

Antikarcinogén hatású anyagok (az étrendbe építendők):

Vitaminok: Különösen fontosak a C-, E- vitaminok és a karotinoidok mivel ezek antioxidáns hatással bírnak.
Magas C- vitamin tartalmú a brokkoli, karfiol, eper, papaya, grapefruit, csipkebogyó, mézdinnye, logan gyümölcs, datolyaszilva, acerola, kivi, narancs, dinnye, káposzta, paradicsom, málna, zeller, spenót, ananász, mandarin, zöldcitrom, áfonya, guava. A tárolás, az előkészítés és az elkészítés is csökkenti a C-vitamin tartalmat. E-vitamin források: búzacsíra, növényi olajok, mogyoró, mandula, diófélék, olajos magvak, zöld leveles zöldségek, teljes kiőrlésű gabonafélék, tojás.
Karotin források: sárga és piros gyümölcsök és zöldségek

A bioaktív vegyületek, vagy fitokemikáliák : Önállóan, vagy a mikrotápanyagokkal együtt gátolják a rákos folyamat előrehaladását.

  • Alliumvegyületek: Megtalálhatók a hagymafélékben, mint a vöröshagyma, lilahagyma, fokhagyma, metélőhagyma, mogyoróhagyma. A fokhagyma ezen kívül még a gátolja a baktériumok, vírusok szaporodását ezáltal a nitrogén nitritté való alakulását.

Glükozinolátok: Minden keresztesviragú növényben (brokkoli, karfiol, bimbóskel, kelkáposzta stb.) megtalálhatok.

Fitoösztrogének: Legfőbb forrásaik a cereáliák, cirok, köles, komló, szója, lenmag, szezámmag, földieper, áfonya.

Flavonoidok: Képesek több ponton is beavatkozni a daganatképződés folyamatába. Forrásaik: cirusfélék, étcsokoládé, zöld tea, bogyós aprómagvas gyümölcsök (eper, málna szeder stb.), hagymafélék, spenót, lencse, dió

Táplálkozási ajánlások:

Kerülendők:

  • Füstölt, pácolt húsok túlzott mértékű fogyasztása
  • Túlzott sózás, fűszerezés
  • Túlzott alkoholfogyasztás
  • Túl forró ételek, italok fogyasztása
  • Zsíros húsok fogyasztása
  • Többször felhasznált zsírok, olajok
  • Kávé túlzott fogyasztása
  • Faszénen készült ételek fogyasztása
  • Odaégett ételek fogyasztása
  • Penészes, avas, lejárt szavatosságú élelmiszerek fogyasztása
  • Túlzott energia bevitel, elhízás
  • A telített zsírsavak és a zsír túlzott mértékű bevitele

Javasolt:

  • A telített zsírsavak bevitelének csökkentese, ill. a zsírfogyasztás csökkentése
  • Telítetlen zsírsavak fokozott bevitele, főkent az omega-3 zsírsav
  • A bőséges zöldség- és gyümölcsfogyasztás
  • Bőséges élelmi rostfogyasztás
  • Bio vagy vegyszermentes zöldségek és gyümölcsök fogyasztása és megbízható nem szennyezett helyről való beszerzése.
  • Teljes értékű gabonafélék fogyasztása
  • Húsfogyasztás mérséklése
  • Biztonságos ételkészítés és tárolás
  • Egyénre szabott energia es tápanyagtartalmú étrend
  • A nyári szezon zöldségekből, gyümölcsökből érdemes lefagyasztani, hogy a téli szezonban is tudjuk használni a megbízható helyről származó fagyasztott árut.
  • Direkt karcinogének (fentebb felsorolt vegyületek) eliminálása

Az egészségtelen táplálkozás mellett a daganatos megbetegedések kialakulásában nagyon nagy szerepet játszik az élethez való hozzáállásunk. Törődjünk testi lelki egészségünkkel.

Csík Orsolya, dietetikus

vehir.hu
2020. február 19. // Zsuzsanna névnap