Nagy Magdolna, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ megbízott igazgatója a projekt szerdai veszprémi állomásának sajtótájékoztatóján elmondta, programjuk nem előzmény nélküli: 2015-ben már végeztek egy országos kutatást, amely rávilágított arra, hogy a kulturális intézmények csak csekély mértékben használják ki az aktív közösségek erejét. A szakember szerint ez hiba, mert bár az igaz, hogy egy-egy múzeumi közösség csupán átlagosan 15-20 főt számlál, az erejük ennél sokkal nagyobb: akár létszámuk tízszeresét is képesek megmozgatni.
Nagy Magdolna
– Sokkal tudatosabban kellene tervezniük a kulturális intézményeknek ezekkel a közösségekkel, ha szeretnének minél nagyobb közönséget aktivizálni, de érdemes a civilek ereje mellett a társintézményekre is támaszkodni például a nagyobb programok szervezésénél – hangsúlyozta Nagy Magdolna.
Éppen ezt a célt szolgálja a három – a közösségi művelődési, a múzeumi és a könyvtári – szakterület egyedülálló összefogása, a Cselekvő közösségek projekt. A program keretében a három intézmény egy olyan módszertani segédletet dolgozott ki, melynek segítségével a települések hatékonyabban fejleszthetik a helyi közösségeket és aknázhatják ki a már meglévő civil szerveződések erejét. Ennek eredményeként többek között létrejött egy egy módszertani kiadvány, egy Wiki felület, amely összegyűjti a jó példákat és gyakorlatokat, valamint egy gamification alapú játék is. Az intézmények emellett egy szakmai műhelymunka-sorozatot is elindítottak, mellyel május végéig 18 megyében tartanak találkozót az aktív közösségek részvételével. A találkozók legfontosabb célja, hogy a szomszédságok, a települések közösségei megismerjék egymást, bemutassák tapasztalataikat, ötleteket adjanak egymásnak, valamint kiszélesítsék a lokális kapcsolatok hálózatát.
Brányi Mária
Brányi Mária a veszprémi állomáson arról beszélt, az utóbbi években a városban is egyre nagyobb teret nyernek a civil mozgalmak. Veszprémben jelenleg mintegy 700-800 civil közösség működik, ebből nagyjából kétszázzal áll napi kapcsolatban az önkormányzat. Emellett nagyjából 150 közösség napi működését finanszírozzák az évente kiírt civil pályázaton, és nagyjából ugyanennyit támogatnak éves programjaik megszervezésében, de folyamatosan segítenek egyéb feladatokban is.
Az alpolgármester szerint újabb közösségek létrejöttére már nem feltétlenül lenne szükség a városban, ehelyett inkább a már meglévőket próbálják erősíteni. „Jelenleg ezek a közösségek csapatonként 10-100 fő között mozognak, az lenne a jó, ha ezt a létszámot tudnánk növelni és legalább a város lakosságának felét be tudnánk vonni a közösségi életbe” – vélekedett Brányi Mária. Úgy látja, ennek fontos részét képezte a belvárosi rehabilitáció és a szociális terek megújítása is, de sokat jelent a mostani műhelymunka és egy új, támogatási szerződés megkötése előtt álló TOP pályázat is, amellyel komolyabban tudnánk fejleszteni a helyi közösségeket.
dr. Arapovics Mária
Dr. Arapovics Mária, a Cselekvő közösségek kiemelt projekt szakmai vezetője szerint az általuk kidolgozott módszerek jól adaptálhatók a helyi kohézió erősítését megcélzó uniós projektekben is, valamint a kulturális intézmények közötti partnerséget is magasabb szintre emelheti. Arapovics rámutatott: érdemes kiaknázni a közösségekben rejlő értékeket, hiszen azok nemcsak az egyének számára nyújtanak nélkülözhetetlen társas kapcsolatot, de a felmerülő problémákra, szükségekre adott közösségi válaszok igen hatékonyak is tudnak lenni.
Giczi András, az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa elmondta, módszereik és a találkozó témái igen széles spektrumon mozognak: a résztvevők az Agóra bemutatása mellett megismerkedhettek többek között a vidékfejlesztésben sokat tevő Lábdi Piacot létrehozó közösséggel, a kisgyermekes anyákat támogató Magocskák Alapítvánnyal és a falusi turizmus fellendítésében érdekelt jásdi közösség munkájával is.
