A közösségszervezés alapszak, és a mentálhigiénés közösség-és kapcsolatépítő mesterképzésen kívül tehát, már kommunikációs-és médiatudományra is lehet jelentkezni:
„Mondhatni, hiánypótló szak Veszprémben, hiszen az országban ez egy működő és piacképes szak. Hároméves BA képzésről beszélünk, melynek az államilag támogatott részére viszonylag magas a ponthatár, viszont az önköltséges részét sikerült a legolcsóbbra kihozni. Nappali és levelezős képzés egyaránt indul.
Ami a szak tartalmi részét illeti: amikor az ember el akar érni valamit, meg akarja értetni magát a másikkal, kommunikációs jeleket használ. Ezek lehetnek direkt jelek, mint például a nyelv. Kérdés, hogy hogyan értjük meg a másikat. Ehhez a nyelvet kell megtanulni, és természetesen nem árt hozzá ismerni az embert. Ha egy kicsit magunkba nézünk, rájöhetünk, hogy a közösségi létezéshez mi az, ami leginkább szükségeltetik: a kommunikáció. Ahhoz, hogy megértsük a másikat, jeleket kell befogadnunk, majd értelmeznünk kell azokat.
A tárgyak összeállításánál nagy szerepet kaptak azok, melyek az ember megismeréséről szólnak, a kifejezőképességről, a gondolkodásról, az agyműködésről, a tudatról, de természetesen rengeteg nyelvészeti tárgy van, és a kommunikációs technikák ismerete is központi helyen áll. A szakhoz a digitális szerkesztő szakirány választható; a képzésben végzett hallgatók nemcsak hivatásos sajtósként helyezkedhetnek el, hiszen minden olyan feladatot el tudnak majd végezni, ami jó kommunikációs készséget igényel: például a cégek világában egy jól megírt email, a logók gyártása, a szórólapok elkészítése, vagy egyéb szövegek gondozása.
Aki erre a szakra jön, az írott sajtó nyomtatott és nem nyomtatott világa mellett a televíziózásban, és a rádiózásban is otthonra lelhet. A képzést egy nyolcvanórás gyakorlat kíséri, melyre a negyedik félévben kerül sor. Ehhez már számos helyi együttműködést sikerült szereznünk, mint például a Méz rádió, a Veszprém Tv, vagy a Napló.”
