2019. szeptember 21., szombat
Máté névnap

Ne feledjük: a véradással sokszor életet mentünk

Öt évig tartott a véradók lemorzsolódása, tavaly azonban már sikerült megállítani a tendenciát. Az OVSZ szakmai főigazgató-helyettese, dr. Nagy Sándor válaszolt néhány általános kérdésre a véradással kapcsolatban.

Milyen a véradás hazai helyzete? Mennyien adnak vért manapság?

Magyarország lakosságának 2,5%-a ad vért, nemzetközi összehasonlításban ez Európa felső harmada, köszönet minden véradónknak. Országos szinten évente kb. 370-390 ezer egység vérre van szükség. Minden sürgős és életmentő beavatkozáshoz biztosítjuk a szükséges vérkészítményeket. A véradások számában megfigyelhető szezonális ingadozás miatt év elején, a megfázásos megbetegedések idején, valamint a nyári időszakban előfordulhatnak olyan esetek, hogy egy-egy tervezett műtétet, amely a beteg egészségi állapotát nem veszélyezteti, 1-2 nappal át kell ütemezni.

Az OVSZ természetesen nagy erőfeszítéseket tesz, hogy a vérkészlet egyensúlyát megtartsa. Napi szinten országosan 60-70 helyszínen biztosítjuk a véradók számára, hogy élhessenek a segítségnyújtás e formájával, lehetőség szerint minél közelebb lakhelyükhöz, munkahelyükhöz.

Milyen volt a tavalyi év ilyen szempontból?

2018. év elején azt a célt tűztük ki, hogy megállítsuk a véradók öt éve tartó lemorzsolódását. Ezt sikerült is teljesítenünk, a 2017-es évnél többen jelentek meg véradási szándékkal.

Veszprémben mennyien adnak vért?

Veszprém városában tavaly, az intézeti és a kiszállásos véradásokon együttesen 14 026 véradó jelent meg, ez egy enyhe, biztató emelkedés. Veszprém megyében összesen 20 239 megjelent véradónk volt.

Kevés a véradó. Hogyan lehetne változtatni rajta? Van-e itthon lemaradás a külföldi országokhoz képest?

Az első véradók meggyőzése, és a donorok megtartása a legfontosabb célunk. A családi, baráti példamutatás mellett az oktatás, a véradással kapcsolatos szervezett ismeretterjesztés, például a véradás bemutatása egy osztályfőnöki óra keretében, nagyon sokat segíthet. Ugyanakkor a média is nagyon fontos partnerünk, hiszen az OVSZ több országos kampányt is szervez, amire fel kell hívni a figyelmet. Már nagy hagyománya van a szeptember elején rendezett RETRO-véradásnak, ahol sörrel és virslivel várjuk az önkénteseket.

Újdonságként januártól oklevelet kapnak az első véradók, annak érdekében, hogy maradandó emlékük legyen erről a fontos eseményről, emellett Valentin napi akciót is tervezünk. És még egy újdonság: februárban a második véradóknak, márciusban a harmadik véradóknak, és így tovább tervezünk ajándéksorsolással egybekötött kampányt.

A véradás az egyik legszebb emberi tevékenység, az önzetlenség, a segítőkészség megnyilvánulása, és ne felejtsük, a vége mindig egy embertársunk, akinek sokszor nemcsak az egészsége, hanem az élete is múlik azon, hogy megfelelő vérkészítményt kapjon.

Mire használhatják fel a vért? Milyen betegségekre szűrik be?

Minden véradásnál, minden egyes donor vérmintájából Hepatitisz B vírus antigén és első véradóknál ellenanyag, HIV antigén és 1-2 vírus ellenanyag, Hepatitisz C vírus ellenanyag, szifiliszt okozó baktérium ellenanyag vizsgálata történik. Ha minden rendben, akkor a levett teljes vért centrifugálási eljárással választjuk szét vérkomponensekre, azaz vörösvérsejt koncentrátumra, trombocita (vérlemezke) koncentrátumra, és plazma-készítményre. Betegellátásra a vörösvérsejt készítmény 35 napig, a trombocita 5 napig, a plazma 2 évig használható fel.

Mikor van kritikus időszak véradás szempontjából?

A biztonságos vérellátáshoz 5 munkanapos hetek esetén hétköznapokon 1600-1800 véradó szükséges. Az ünnepek és a hosszú hétvégék alkalmával lerövidülnek a munkahetek, így a vérkészletek stabilan tartásához ezekben az időszakokban még több véradó segítségére számítunk. Ugyan az ünnepi időszakokban a kórházak vérfelhasználása is alacsonyabb, mint a normál hétköznapokon, de a többnapos hosszú hétvégék lecsökkentik a készleteinket, amelyeket minél előbb fel kell töltenünk. Egy influenzajárvány is befolyásolja a véradást, és a nyári szabadságolások is kemény időszaknak számítanak a véradás-szervezőknek.