Mint a társulás beszámolójából kiderül, tavalyi működésük három fő terület köré csoportosult: egyrészt a korábban elvégzett fejlesztések és beszerzett eszközök üzemeltetése, a közszolgáltatás fenntartása volt a dolguk; tovább folytatódott a Észak-Balatoni Térség Települési Szilárdhulladék-kezelési Rendszer működési területén lévő 33 db települési szilárdhulladék-lerakó rekultivációjának fenntartási időszaka, illetve a közszolgáltatási területen komplex hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése valósult meg, különös tekintettel az elkülönített hulladékgyűjtési, szállítási és előkezelő rendszerre.
Munkagép a királyszentistváni telepen (archív)
Az elmúlt évben több panasz is érkezett a királyszentistváni központ környékén érezhető szaghatás miatt, Czaun János, a társulás elnöke az ezzel kapcsolatos helyzetet is felvázolta.
„Az Észak-Balatoni Hulladékgazdálkodási Rendszer központi telephelyeként működő királyszentistváni telep környező lakosságot zavaró hatásaival kapcsolatos lakossági panaszok, bejelentések és önkormányzati megkeresések hatására a telep üzemeltetését végző Közszolgáltató ÉBH Nonprofit Kft. a tulajdonos Társulással és az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt-vel együttműködve több, többletköltségekkel járó intézkedést is tett annak érdekében, hogy a telephelyen az engedélyben foglaltak szerint folytatott üzemeltetés mellett keletkező esetleges szaghatásokat minimalizálja.”
Az NHKV Zrt. végül arra tett javaslatot, hogy a telepen 2019. január 1-től függesszék fel a hulladékgazdálkodási tevékenységet. Az üzemeltető, a társulás és az NHKV Zrt. közösen igyekezett megoldást találni a helyzetre, a telep működésének felfüggesztését azonban végül elvetették.
Czaun János a királyszentistváni telepen (archív)
„A vizsgálatból kiderül, hogy a királyszentistváni telep tevékenységének felfüggesztését tartalmazó változatok esetében – azon túl, hogy ezen esetekben a hulladékkezelésben az uniós irányelvekkel ellentétes irányban tett lépés valósulna meg, mivel a hulladék jelentős részét kezeletlenül, a benne lévő haszonanyaggal együtt nagy távolságokban lévő más lerakókban tudnánk elhelyezni − olyan mértékű többletköltségekkel kell számolni, aminek fedezete a szolgáltatási díjban nem biztosított, így a közszolgáltató és a közszolgáltatásban közreműködő cégek működése ellehetetlenül − ami veszélyezteti a közszolgáltatás ellátását −, továbbá hosszútávon a lakosság terheit növeli vagy a Társulás, azon keresztül az önkormányzatok számára jelenít meg többlet terhet.”
Vagyis anyagilag és környezetvédelmi szempontból is rossz döntés lenne a telep működésének felfüggesztése.
Ehelyett a telepet „kísérleti üzemben” működtetik tovább, vagyis Királyszentistvánra csak Veszprém, Balatonfüred, Balatonalmádi gyűjtőkörzetből, közvetlen ráhordással érkezik lakossági kommunális hulladék, az ajkai, a pápai és tapolcai gyűjtőkörzet hulladéka nem kerül Királyszentistvánra, az itt begyűjtött hulladékot más hulladékkezelő létesítménybe (Inotára, Zalahalápra, esetleg Csérre) szállítja az üzemeltető. A királyszentistváni mechanikai kezelés során leválasztott biológiai frakció további kezelés nélkül átszállításra kerül más hulladékkezelő telepre.
A Társulási Tanács meg van győződve arról, hogy az eddigi intézkedések fenntartásával és a szükséges fejlesztések megvalósulásával a telep működésének környező településeken élő lakosokat zavaró hatásai minimalizálhatók.
A Közgyűlésen több ellenzéki képviselő - Gerstmár Ferenc (LMP), Katanics Sándor és Hartmann Ferenc (MSZP-DK-PM) - is aggodalmát fejezte ki a társulás kintlévőségei miatt. Czaun ezekre reagálva kijelentette: az NHKV Zrt. megkezdte a kifizetéseket, az idei évben a teljes összeget rendezik majd.
