A címet 2009 óta évente ítélik oda az Európa Ifjúsági Fórum kezdeményezésére, a nyertes városok pedig a titulus viselésének évében különböző tevékenységek szervezésével bizonyíthatják ifjúság-központúságukat, amelyek a helyi fiatalság „közérzetének” javítása mellett – az Európa Kulturális Fővárosa címhez hasonlóan – hosszú távon is elősegítik a város kulturális, társadalmi és gazdasági fejlődését. A címre bármelyik európai város jelentkezhet, a 2022-re kiírt pályázatra pedig január közepén Veszprém is beadta jelentkezését.
Több teret a fiatalságnak!
Bár Veszprém élhetőség szempontjából jó mutatókkal rendelkezik, a városnak évek óta problémát jelent a fiatalok bevonása és megtartása: hiányoznak az egész évben vonzó alternatívát jelentő szórakozási lehetőségek és izgalmas attrakciók, másrészt a város kulturális, társadalmi és adott esetben földrajzi tagoltsága is olykor negatívan érinti őket.
Az Európa Ifjúsági Fővárosa cím elnyerésére tett kísérlet legfőbb célja ezen változtatni: sokkal több teret adni a fiataloknak, lehetőséget biztosítani nekik a kibontakozásra és bevonni őket a városi programokat és fejlesztéseket érintő döntésekbe.
Hasonló célkitűzéssel már a 2014-es Ifjúsági Stratégia is élt, sikeres pályázat esetén 2022-ben viszont egy nagyobb informális képzés valósulhatna meg, amely többek között erősítené a fiatalokban a vállalkozói szellemet. Ennek érdekében a város több kisebb értékű pályázatot jelentetne meg az adott évben, amelyeken a fiatalok saját, független projektjeikkel indulhatnának olyan témákban, mint például Veszprém egyes területeinek átalakítása vagy éppen speciális kulturális programok szervezése. Ez azért fontos, mert a szintén alulról szerveződő egyéni kezdeményezésből kinőtt, ma már 100 ezreket vonzó Utcazene is bizonyítja, érdemes bizalmat szavazni a jövő generációinak.
Veszprém egyik legnépszerűbb fesztiválja azonban nem csak ebből a szempontból jó példa: a nyári időszak pezsgésével, a zenei programok változatosságával igencsak éles kontrasztban áll a téli hónapok egysíkúsága. Ha azt akarjuk, fiataljaink kötődjenek Veszprémhez, mindenképpen le kell küzdenünk ezt az akadályt. Ebben kap meghatározó szerepet az EKF programjában is szereplő Fiatalok Központjának kialakítása, illetve annak kezdeményezései. A központ emellett interkulturális párbeszédek és olyan, a fiatalok számára fontos globális problémák megvitatásának helyszíne is lesz, mint a fenntarthatóság, a beszélgetésekbe pedig a város a ma már több százas létszámú nemzetközi diákokat is be kívánja vonni.
A pályázat két fontos eleme ezen túl a Pannon Egyetem nem városi hallgatóinak és a Jutasi út-Haszkovó lakótelep fiatalságának bevonása: a kulturális fogyasztás szempontjából mindkét csoport helyzeti hátránnyal indul, amelyeket a város kifejezetten nekik kialakított speciális programokkal kívánna ellensúlyozni.
Music Lab és Haszkovó reneszánsz
De mit jelent mindez a gyakorlatban? A pályázat több programelemet is megemlít, melyek már most nagy támogatottsággal rendelkeznek. Ezek közül válogattunk.
- Generation V: A 2018-as év egyik legjobb ötlete volt a fiatal alkotók bevonásával létrejött 12 fal kiállítás, melyhez hasonlóan a város 2020-2023 között, illetve azt követően fiatal művészeket és alkotókat hívna meg, hogy különböző projektek során tervezzék meg a város (új) arculatát.
- Ifjúsági Központ létrehozása: Bár az Ádám Iván utcában ma is működik az Ifjúsági Ház, ennek elhelyezkedése nem túl szerencsés. Az elképzelések szerint az új intézmény a Kulturális Negyedhez kapcsolódva az egykori VMK-ban kapna helyet.
- Music Lab: Szintén a VMK-ban jönne létre az EKF programban Zene és Zajok Házaként is ismert Music Lab. A térség zenei főhadiszállása több funkciót is ellátna: próba-és koncerttermei révén az élő zenei koncertek mellett a feltörekvő zenekaroknak is helyet biztosítana a gyakorlásra, valamint egyfajta tehetséggondozó műhelyként is szolgálna, ahol akár bentlakásos módszerrel is tanulhatnának az ifjú zenei tehetségek. A Music Lab létrehozásával egyben újabb címet is szeretne elnyerni Veszprém: mi lehetnénk az a magyar város, ahol a legtöbb ember tud valamilyen hangszeren játszani.
- Soundscape: A projekt részeként egy Veszprémi Hang Bankot hozna létre a város, amelyhez egy applikációval lehet hozzáférni. Ezen keresztül bárki tölthet fel felvételeket, amelyekből a városi zajokkal és ritmusokkal kiegészítve híres zenei alkotók hoznak létre műveket.
- Utazó Start-upok: Az évente megrendezendő nemzetközi táborokban mintegy 100 tehetséges fiatal vehet majd részt, akik globális problémák megoldásán és egyedi projekteken dolgoznak.
- Haszkovó reneszánsz: Az EKF előkészítése kapcsán sok helyi tapasztalat született a lakótelepi fiatalsággal kapcsolatban, akik sajátos városi közeget képviselve, egy belső összetartó erővel bíró és büszke közösséget alkotnak. A Haszkovó reneszánsz célja, hogy az Agórára építve az alkotás örömének megismerésére inspirálják ezeket a fiatalokat, amelyet olyan projektek fognak majd segíteni, mint a Gyermekek városa vagy a Szabadság Köztársaság.
Az Európa Ifjúsági Fővárosa pályázatra benyújtott anyag jelenleg elbírálás alatt áll, az első forduló eredményét március 11-én hirdetik ki: összesen öt város juthat tovább a második és egyben végső körbe, novemberben, a franciaországi Amiens-ben pedig az is kiderül, ki lesz a cím birtokosa 2022-ben. Veszprém mellett Baia Mare/Nagybánya (Románia), Bilbao (Spanyolország), Gdynia (Lengyelország), Kazan (Oroszország), Leiden (Hollandia), Lviv (Ukrajna), Poznań (Lengyelország), Ribeira Grande (Portugália), Tirana (Albánia), Ulyanovsk (Oroszország), Varaždin/Varazsd (Horvátország) vannak még versenyben.
Hogy működik a pályázat?
Az Európa Ifjúsági Fővárosa címre bármelyik európai ország városa pályázhat, ehhez csupán egy 15 oldalas bemutatkozó formanyomtatványt kell kitölteni, amely tartalmazza a pályázati célokat és az előzetes programtervet. A pályázat két fordulós.
A cím eddigi birtokosai: 2009 – Rotterdam, 2010 – Torino, 2011 – Antwerpen, 2012 – Braga, 2013 – Maribor 2014 – Thessalonoki, 2015 – Kolozsvár, 2016 – Ganja, 2017 – Várna, 2018 – Cascais, 2019 – Újvidék, 2020 – Amiens