– Ha felnőtteket kérünk meg, hogy XX. századi magyar költőket soroljanak fel, József Attila mellett valószínűleg Ady Endre neve kerül majd elő a legtöbbször. Sokaknak a középiskolában volt utoljára kapcsolatuk a korszak költészetével, de vajon miért Ady kerül elő az emlékek közül, miért nem Illyés, Juhász Gyula vagy épp Tóth Árpád?
– Ady nagyon erősen a kánon részévé vált, ezt mutatja, hogy az érettséginek megkerülhetetlen figurája, egyike annak a hat magyar irodalmárnak, akinek mindenképpen szerepelnie kell a tételek között (Ady mellett József Attila, Kosztolányi, Babits, Petőfi és Arany a „TOP 6” tagja).
A neve összekapcsolódik a modernitás fordulatával a magyar irodalomban. Ez a fordulat nyilván egy folyamatként zajlott le, mégis, Ady munkássága mintha robbanásszerű változást idézett volna elő, ami miatt kultikussá vált a figurája. Már az életében kezdett önmagán túlmutató szimbólummá válni, ráadásul nagyon tudatosan választott egy a mai celebekhez hasonlítható életstílust, a magánélete minden rezzenése is a nyilvánosság előtt zajlott.
– Hogyan mutatkozik meg Ady hatása az őt követő költőgenerációk munkásságán?
– Adynál talán még Petőfinél is szélsőségesebben jelenik meg a látnoki hevület, a váteszség. Szemben azonban a Petőfi-féle vátesz-szereppel, Ady nem tekint magára a nép embereként, a tömegek vezetőjeként, inkább amolyan „magányos hős” figura. Egyedül, partizánszerűen küzd valamiért, éppen ezért a harcát kudarcos küzdelemként jeleníti meg, amit egyszer majd az utókor – talán – el fog ismerni. Ezt a XX. században végig lehet vezetni a rendszerváltásig – nézzük meg Petrit, nála is láthatjuk visszaköszönni ezt az Ady-féle hagyományt. József Attilánál is megjelenik ez a vátesz, és ötvöződik az Arany- és Babits-féle vonallal. De Ady a mai napig is megkerülhetetlenül hatással van a közélettel foglalkozó költészetre.
Ady temetése hírességhez méltó érdeklődést keltett
– Mennyire befogadóak a mai fiatalok Adyra, tud-e szólni az okostelefonját nyomogató XXI. századi tinédzserhez?
– Ady abszolút életteli. A lírai oldala talán nem meglepő módon az, a modernitása közel áll a mai befogadóhoz. Persze, sok minden történt a XX. században, de a világ valójában nem változott olyan nagyot, az alapvető társadalmi logikák nagyon hasonlóan működnek ma is. Az, hogy vannak gazdagok meg szegények; vagy hogy a szerelem összetettebb annál, hogy galambok turbékolnak; ezek a dolgok teljes mértékben élők, az Ady-féle líra nagyon erős és ma is megosztó. Vannak, akiknek nagyon nem tetszik, túlzottan szókimondó és konfrontatív, de sokakat meg tud szólítani.
Csinszkával, 1915-ben
Ami inkább izgalmas, hogy Ady újságírói tevékenysége mennyire működőképes a mai napig. Ebből látszik igazán, hogy társadalmi szempontból nem feltétlenül hozott magával olyan nagyon sok változást ez a száz év.
– Ady költészete rendkívül sokrétű, istenes verseit, a magyarságot ébredésre és nyugat felé fordulásra ösztökélő műveit, a korábbiaktól nagyon eltérő szerelmi líráját mind hosszasan lehet elemezni. Hogy lehet ezt az életművet belezsúfolni egy óraszámba, hova kerülnek a hangsúlyok?
– Körülbelül ezekre a területekre, amiket említettél, de hozzátenném még a világháborúhoz kapcsolódó verseit (bár ez a korszak összemosódik a Csinszka-féle szerelmi költészetével), és a társadalmi témakörben az úgynevezett létharc-versek is érdekesek lehetnek. Adyra 10-14 óra – sajnos inkább tíz – jut. Ez arra elegendő, hogy megmutassa a sokoldalúságát, Ady arcait, de nyilván nem tudunk iszonyatosan mélyre merülni. Az viszont nem véletlen, hogy öt-hat Ady-verset mindenki fel tud sorolni. Nyomot hagy az emberben.
