A Közgyűlésen Porga Gyula polgármester kezdte a felszólalások sorát. Hangsúlyozta: n em emlékszünk a város elmúlt harminc évéből olyan költségvetésre, amikor a fejlesztésekre jutó forrás meghaladta volna a működési költségeket. A polgármester szerint ez sokat elmond Veszprém állapotáról, hiszen a jó költségvetés egyik alapfeltétele a városban működő cégek erős gazdasági teljesítménye. Az idén új költségekkel is számolni kellett a büdzsé összeállításakor: január elsejétől a közösségi közlekedést saját kézbe vette az önkormányzat, ami komoly terhet ró a költségvetésre, és megkezdődik az Európa Kulturális Fővárosa program előkészítése is, ami szintén a működési költségeket növeli. Porga rámutatott arra is, hogy az általános tartalék az eddigi 50 millió helyett idén 150 millió forint lesz, ami még nagyobb biztonságot és mozgásteret jelent a város számára. A költségvetés számaiból az rajzolódik ki, hogy ez egy folyamatosan gyarapodó, fejlődő, stabil közösség költségvetése.
Hegedűs Barbara, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője kifejtette: a költségvetés megalkotásakor a fő célkitűzés az volt, hogy a város a megszokott fejlődési úton haladjon, stabil gazdasági mutatókkal rendelkezzen, biztosítva legyen a fejlesztési célok finanszírozása. „Hiszünk az együttműködésben, a városi közösség erejében” – jelentette ki, felidézve, hogy több költségvetési sor (az ifjúsági keret, civil keret, nyugdíjas csoportok és állatvédő szervezetek külön támogatása) is alulról jövő, közösségi kezdeményezések támogatását szolgálja. A frakció javaslatára 2019-ben az oktatási intézmények is külön támogatásban részesülnek.
Hartmann Ferenc, az MSZP-DK-P frakcióvezetője szerint a kirakat valóban szépen néz ki, de ha körülnézünk, már kevésbé lehetünk elégedettek. A városvezetés már egy évtizede nem tudja elérni a Veszprém megközelítését segítő útfejlesztések elkezdését, a 8-as és a 82-es utak Veszprémet, illetve Gyulafirátótot-Kádártát elkerülő szakaszainak megépítését. A frakcióvezető a városon belüli közlekedést is kritizálta, hiszen miközben a gépkocsiállomány mérete folyamatosan növekszik, az infrastruktúra fejlesztésének üteme lassú. Bár virágzik a magánerős lakásépítés, szociális bérlakásokból hiány van, és nem mutatkozik terv ennek megváltoztatására. A szocialista politikus kritizálta az adópolitikát is, továbbá megjegyezte, hogy a rezsicsökkentés miatt az önkormányzati cégek sem tudnak nyereségesen működni.
Némedi Lajos alpolgármester (Fidesz-KDNP) a közalkalmazottak cafeteria-emeléséről beszélt: a juttatás idén 8000 forintra emelkedik, ami 1100 munkavállalót érint a városban. Az alpolgármester hozzátette: ez rövid időn belül már a második cafeteria-emelés, amivel a munkatársak megélhetését szeretnék segíteni. Saját választókörzetéből a Völgyikút park fejlesztését, a Petőfi Sándor utca felújításának folytatását és a Hársfa óvoda felújítását emelte ki.
Halmay György (Fidesz-KDNP), a Köznevelési, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke arról számolt be, hogy idén megépülhet a gyulafirátóti óvoda és megkezdődhet az Egry úti óvoda újjáépítése is. Kitért arra is, hogy a beiskolázási segély révén összesen 12,5 millió forintot juttatnak a rászoruló gyerekeknek, és az önkormányzat önként vállalt feladatként az általános iskolák és gimnáziumok eszközbeszerzését is támogatja. A verseny- és élsport támogatása 375 millió forintra emelkedik, a Március 15. úti uszodában és sportcsarnokban energetikai felújítást végeznek, de a városi sportuszoda építése is az idén kezdődik el.
Czaun János (Fidesz-KDNP) úgy fogalmazott, hogy „nagy időket, Veszprém aranykorát éljük”, ami re utoljára az 1900-as évek elején volt példa, és aminek eredményeit bő egy évszázad múltán is élvezhetik a veszprémiek. A saját választókerületét érintő fejlesztéseket is megemlítette: a gyulafirátóti óvodaépítést, a rátóti és kádártai rendelők felújítását, és azt, hogy a Zirci utca veszélyes szakaszán lámpás kereszteződés létesülhet.
Dr. Strenner Zoltán (Fidesz-KDNP) szerint minden szinten fejlődik a város, orvosi rendelők épülnek, a szociális ellátórendszerben is látványos a változás, ezt az emberek is érezni fogják. Idén lerakhatjuk az Európa Kulturális Fővárosa program alapjait, így minden okunk megvan arra, hogy büszkék legyünk a városra.
Kovács Áron (Fidesz-KDNP) szerint a tárgyalt büdzsé egy sikeres város költségvetése. Az ő körzetében a Vörösmarty tér újul meg, a Mester utca burkolatát, játszóteret, csapadékvíz elvezető árkokat újítanak fel, és a Hóvirág bölcsőde árnyékolását is fejlesztik.
Gerstmár Ferenc (LMP) kritizálta, hogy a város nem fektet hangsúlyt a bérlakások építésére, az azbesztmentesítésre, a társasházak szigetelésének támogatására, energetikai fejlesztésére. Ezzel kapcsolatban a képviselő bemutatta a Lokálpatrióták által gyűjtött aláírásokat is, amelyekkel a lakóépületek energetikai megújításának támogatását kérik a városvezetéstől. Megjegyezte, hogy a Modern Városok Program megvalósítását nem megfelelően súlyozták. „Tényleg előrébb való az Aréna bővítés, mint az Aranyos-völgyi hídépítés, amire 30 éve várunk?”
Baumgartner Lajos (Fidesz-KDNP) saját körzetét illetően arról számolt be, hogy már zajlik az Egry úti óvoda költözésének előkészítése. Idén elkezdődhet a Stadion atlétikai pályájának fejlesztése, a Hóvirág lakótelepen pedig járdákat javítanak és parkolóhely-bővítéseket terveznek.
Takács László (Fidesz-KDNP), a Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Bizottság elnöke rámutatott, hogy a bizottság pénzügyi keretét jelentősen megnövelték, így több forrást tudnak biztosítani a prevenciós programoknak, valamint a Jutas ABC és a Haszkovó út 18. épülete környékén lehetőség adódik 24 órás rendőri jelenlétre. Takács a saját választókörzetéből a Török Ignác utcát emelte ki, ahol a csapadékvíz-elvezetést és a közvilágítást fejlesztik, valamint több parkolót is leaszfaltoznak.
Katanics Sándor (MSZP-DK-P) kijelentette: abban az időben is voltak látványos fejlesztések Veszprémben, amikor „Brüsszel még nem öntött ide rengeteg pénzt”, akkor is megújultak iskolák, felépült az Aréna – igaz, hitelből. Mint mondta, a körgyűrűn belül és kívül élők nagyon más arcát látják a városnak, a periférián élők vesztesnek érzik magukat. Kádártán tragikusan rossz állapotban van a Győri és a Vasút utca, de ilyen utcákat Jutaspusztán is találunk. A képviselő örül, hogy a rátótiak kiharcolták maguknak a lámpás kereszteződést, a Bedevölgy utcaiak azonban még hosszú ideig „életveszélyben vannak, amikor átkelnek a főúton”. A képviselő kritizálta a külső körgyűrű állapotát, a parkolóhelyek hiányát a város külső részein, főleg a vasútállomásnál, valamint az oktatási rendszer négy évvel ezelőtti átalakítását.
Brányi Mária alpolgármester (Fidesz-KDNP) az egészségügyi ellátórendszer fejlesztését emelte ki: városszerte megújultak az alapellátás intézményei, orvosi rendelők, a jövő évre teljeskörűen rendeződik ezek helyzete. Fontosnak nevezte a családbarát fejlesztéseket: óvodai, bölcsődei megújításokat. Megjegyezte, hogy az összességében 150 milliárdos fejlesztést jelentő Modern Városok Program megvalósítása a tervezett ütem szerint halad. Uniós forrásból olyan turisztikai beruházások valósulhatnak meg, mint a vár díszkivilágítása, a várlift megépítése. Az alpolgármester ugyanakkor kritizálta az ellenzéki képviselők problémafelvetéseit: szerinte a nem önkormányzati feladatoknak (mint a külső körgyűrű fejlesztése) nincs helye a költségvetés vitájában. A Gerstmár Ferenc által felvetett, a lakóépületek energetikai megújítására vonatkozó észrevételére reagálva megjegyezte: azt senki nem várhatja el az önkormányzattól, hogy magántulajdonban lévő ingatlanokat újítson fel az adófizetők pénzéből. A bérlakások hiányával kapcsolatban pedig Hartmann Ferenchez irányította a panaszkodókat, őt kérdezzék, hogy miért adták el a rendszerváltáskor még jóval nagyobb bérlakásállomány nagy részét.
Hartmann Ferenc megjegyezte, hogy a bérlakások eladásáról nem ő, hanem a képviselő-testület döntött, ez az akkori körülmények között jó döntés volt. Katanics Sándor felelevenítette, hogy a rendszerváltáskor a bérlakásállomány nagy része tragikus állapotban volt, olyan mértékű felújításokra lett volna szükség, ami óriási terhet rótt volna a város költségvetésére.
Némethné Károlyi Jolán (Fidesz-KDNP) a közbiztonság terén várható előrelépést, a Haszkovó utca 18. környékén biztosítandó 24 órás rendőri jelenlét fontosságát hangsúlyozta: a környéken rendszeresen előfordultak atrocitások, szinte naponta kellett rendőrt hívni – ez az idén megváltozhat.
Stigelmaier Józsefné (Fidesz-KDNP) a saját körzetében a VMK működését, a pezsgő, nyüzsgő lakótelepi életet méltatta, és megjegyezte, hogy az idén létesítendő 30 új parkolóhely a környék parkolási nehézségeit is enyhíti majd. A képviselő heves vitába bocsátkozott Gerstmár Ferenccel a lakóépületek energetikai megújításáról, illetve a Lokálpatrióták ezzel kapcsolatos aláírás-gyűjtéséről – szerinte az aláírást gyűjtők félrevezették a lakótelepen élőket.
Tóth Györgyi (Fidesz-KDNP) a Cholnoky lakótelepet érintő fejlesztéseket vette sorrá: parkolókat aszfaltoznak, befejeződik a közvilágítás kiépítése, a játszóterek bővülnek, a Cholnoky óvoda elektromos hálózatát felújítják, az iskola udvarán újjáépítik a járdát, zárt kutyafuttatót létesítenek.
A vita zárásaként Porga Gyula polgármester kijelentette: a legkritikusabb veszprémiek sem mondhatják, hogy nem léptünk előre, mára Magyarország egyik legsikeresebb városává váltunk. Veszprém mindenféle összevetésben az élmezőnyben szerepel élhetőség szempontjából, közbiztonság szempontjából, erre méltán büszkék lehetünk. A polgármester szerint a közösségépítés a legfontosabb feladat, hiszen a tényszerűen igazolható sikerek mögött egy közösség munkája áll.
A költségvetést végül 13 igen szavazattal, 3 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett fogadták el.