Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Rowling és Laurie tanítottak meg angolul

2019. április 11. 4:01
Amit az iskolában tanítanak, az gyakran elég a nyelvvizsgára, de ritkán hasznos az életben: a tankönyvi angol kis túlzással élve köszönőviszonyban sincs azzal, amit a való életben használnak.

Hogy mennyire vagyok jó angolból, azt nem az én tisztem eldönteni – annyi biztos, hogy minden erőlködés nélkül nézek filmeket eredeti nyelven felirat nélkül, olvasok eredeti nyelvű könyveket vagy éppen hallgatok angol nyelvű rádiókat – és nekem ez a szint elég.

Azonban azt is tudom, hogy ezt a szintet nem az iskolában szedtem össze.

Az az érzésem, hogy az iskolai nyelvtanítás (és az ezt számon kérő nyelvvizsgák is, ha már itt tartunk) fordítva ül a lovon: először nyelvtani szabályokat, mondatszerkezeteket, szórendet akarnak a fejünkbe verni, és aztán erre építeni a szókincset, ténylegesen használható tudást.

A tapasztalatom viszont az, hogy ez fordítva jobban működik. Ez már az anyanyelv elsajátítására is igaz: drága szüleink nem a nyelvtani szabályokat magyarázták nekünk kiskorunkban, hanem egyszerűen csak használták a nyelvet, és ebben a közegben egyszerűen ránk ragadt a tudás.

A nyelvtani részek még a magyarban is sokakat megizzasztanak, amikor az iskolában először szembesülünk az olyan kérdésekkel, mint hogy egy összetett mondat alá- vagy mellérendelő szerkezetű-e, vagy hogy a vizsgált szó vajon milyen jelző vagy határozó szerepet tölt be a mondatban?

Ami a nyelvtanulási tapasztalataimat illeti, szerintem sokkal többet ér, ha minél több valódi, anyanyelvi szöveggel találkozunk: olvassunk könyveket az adott nyelven, akkor is, ha kezdetben semmit nem értünk és sokat kell szótárazni. Nézzünk feliratos sorozatokat, filmeket, aztán idővel válthatunk eredeti nyelvű feliratra, és ha már az is pöpecül megy, jöhetnek a felirat nélküli videók. Az utolsó lépcsőfok pedig, amikor már a kép sem segíti a megértést: a rádióadások.

Engem J. K. Rowling és Hugh Laurie tanítottak meg angolul. Abban az időszakban ismerkedtem a nyelvvel, amikor még várni kellett az új Harry Potter kötetekre, és az angol nyelvű megjelenés után csak jó fél évvel adták ki a magyar fordítást. Én pedig nem vártam erre: átküzdöttem magam az eredeti kiadásokon. A Főnix rendje volt az első, itt még majdnem minden szót szótáraznom kellett. A Félvér Hercegnél már érezhetően kevesebbet kellett lapozgatnom a szótárt, mire pedig az utolsó rész, a Halál ereklyéi megjelent, már – ha nem is gördülékenyen és gyorsan – szótár nélkül el tudtam olvasni az egészet. Közben pedig sorozatokat néztem, nagy tételben. A testrészeket és szerveket például az akkoriban népszerű House M.D. adta hozzá a szókincsemhez.

Ez egy hosszú út, amihez sok türelem kell, de az agyunk szépen lassan hozzászokik az idegen nyelv szerkezeteihez, egy idő után ösztönösen tudjuk majd, mikor milyen szórendet kell használni, ráérzünk a rendhagyó igék múlt idős alakjára is – amivel az iskolai oktatás logikára épülő rendszerében mindig küzdöttünk, az adja magát, ha nem tudni, hanem érezni akarjuk a nyelvet. Érezni viszont csak akkor fogjuk, ha élvezzük az oda vezető utat.

Schöngrundtner Tamás
további cikkek
Karácsonyi klasszikusok, csak könnyebben életmód Karácsonyi klasszikusok, csak könnyebben A karácsony lényege nem az evésben van, sokkal inkább szeretteinkkel való meghitt együttlétben, mégis az asztal bősége évről évre próbára teszi a mértékletességet. A halászlé, a sült oldalas, a bejgli és a családi recept szerint készített töltött káposzta illata szinte automatikusan túlevésre csábít. Pedig a varázs sosem a túlzott kalóriabevitelben, sokkal inkább a szeretetben és a meghitt, közös pillanatokban rejlik. Ha nem szeretnénk, hogy az ünnep után a kanapéra zuhanás után azonnal emésztési panaszok gyötörjenek, érdemes néhány okos trükköt bevetni a konyhában. 2025. december 20. 10:16 Nem fosztogatnak, hanem osztogatnak: amikor több kép lóg a múzeumban, mint kellene kultúra Nem fosztogatnak, hanem osztogatnak: amikor több kép lóg a múzeumban, mint kellene Az elmúlt hetekben sokat olvashattunk arról, hogyan rabolták ki a Louvre-ot és kelt lába számos értékes 19. századi ékszernek – ezúttal azonban éppen az ellenkezőjéről szeretnék beszámolni: egyre gyakrabban fordul elő ugyanis, hogy a rendbontók nem visznek, hanem hoznak alkotásokat a múzeumokba. tegnap 19:09 Egy új veszprémi ital, ami nem felráz, hanem egyben tart – bemutatkozik a DRNK81 életmód Egy új veszprémi ital, ami nem felráz, hanem egyben tart – bemutatkozik a DRNK81 Az üdítőitalok polcain ma már nehéz valódi újdonságot találni. Energiaitalok harsány ígéretekkel, cukros frissítők gyors élvezettel, vitaminvizek kompromisszumos megoldásokkal. Ebbe a zsúfolt térbe érkezett meg Veszprémből a DRNK81, egy tudatosan felépített funkcionális ital, amely egészen más kérdésre keresi a választ: hogyan lehet nap mint nap jól működni ebben a rohanó világban? 2025. december 16. 15:28

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.