A nyugdíjas gyűjtő névjegykártyáján ez áll: villanyszerelő mester, ám ez cseppet sem fedi tevékenysége lényegét. Éppen ezért én Szentkirályszabadja ezermesterének nevezem el, s bizonyára meg is értik, ha felsorolom, mihez is ért. Autót és motorkerékpárt, háztartási gépeket, liftet (és még mi mindent!) szerel és javít. Mindössze egyetlen példa kivételes tehetségéről: az egyik ma is rangos német világcég nem vállalta egy több évtizedes rádiókészülék javítását, mondván, nincs megfelelő alkatrészük. Kránitz úr leült parányi műhelyébe, s néhány óra múlva szólt a rádió…
Az Esze Tamás utcai ház udvarán két műhelyraktár is áll. (Szómagyarázat: ha kitolat a létesítményből maga barkácsolta kistraktorával, akkor műhely. Ha a járgány benn áll, akkor bizony raktár.) Műszaki ember lévén minden négyzetcentimétert kihasznál: a falakon, a mennyezeten mindenütt fiókok, polcok, eszközök. Kránitz úr lelkesen magyaráz: ez a Dongó blokkja, ez a hajtókar, ez a dugattyú, amin még nincs rajta a három gyűrű. Majd' elfeledtem: vendéglátóm az egykor nagyon népszerű motoros kerékpár, a Dongó megszállottja. A fél (!) lóerős jármű az ötvenes években is státuszszimbólumnak számított, s egy szépen felújított példány ma is az lehet egy-egy veterán találkozón.
A kerékpárok sem akárminő példányok, mert a fél évszázadot jócskán lekörözték, s ma is nyergükbe lehet pattanni. A garázs féltve őrzött kincsei a nagymotorok: Danuviák, Pannóniák, Csepelek.
Befejezés előtt áll az oldalkocsis Pannónia restaurálása. Kránitz úr romokból építette újjá. Ugyanilyen aprólékos munka vár a tucatnyi motorra is.
Érdemes egy pillantást vetni a Danuvia ülésére. Felirata: RMM. Megfejtése egykori vezérünkre, Rákosi Mátyásra utal. Róla keresztelték (bocsánat: "névadózták") a gyárat.
Nehogy azt higgyük, Kránitz úr egyoldalú. Éppen ezért érdemes bekukkantani a rádiós műhelybe, ahol a legfiatalabb készülék is ötvenegynéhány esztendős. Nem sokáig állnak a kopott, alkatrészhíjas masinák a földön, mert ahogy ideje engedi, azonnal nekilát az üzembe helyezésnek. A néprádiótól a szovjet tiszti (!) magnóig minden látható itt. Némi márkavita is kerekedik köztünk, mert dicsérem a kiváló nyugati technológiát. – Higgye el – mondja –, a régi szovjet technikák ma is megbízhatóak, ott az a Szaratov hűtőszekrény. Ma is üzemel. Kicsit nehéz, kicsit zajos, de hűt.
Órákat lehetne még sétálgatni a régi alkatrészek között, de az idő sürget. Utoljára egy – a letűnt időket szimbolizáló – eszközt pillantok meg: egy petrofort. Nagyanyáink ezen a masinán főztek.
