Bayer Zsolt előadása előtt Ovádi Péter országgyűlési képviselő és Porga Gyula polgármester beszélgetett veszprémi aktualitásokról, illetve a várossal kapcsolatos küldetésről. Porga Gyula szerint a polgármesterek hajlamosak téglában, földben és aszfaltban mérni egy város sikerét, ám valójában a fizikális építkezéseknél is fontosabb feladat, hogy egy összetartó, erős közösség épüljön. Egy kutatás alapján az emberek szeretnek Veszprémben lakni és leginkább nem a 15 km bicikliút, illetve más meglévő szolgáltatások miatt, hanem mert ebben a közösségben nincsenek egyedül.
“A közösség tud igazán túlélni, nem az aszfalt vagy a tégla.”
Az igazi értékek megtartásának fontossága Bayer Zsolt előadásában is kiemelt szerepet töltött be, hiszen a híres publicista szerint, fontos feladatunk, hogy megőrizzük fogalmainkat és elengedjük a berögzült sztereotípiákat, ám ahhoz, hogy megtudjuk miről is van szó először egy időutazáson vettünk részt.
- Képzeljük el, hogy egy fiktív világutazó a XV. század környékén elindul és megérkezik Kínába, majd az Oszmán Birodalomba: fényűzés, káprázatos fejlett birodalmak látványa fogadja, majd Európába viszi az útja, ahol egy fejletlen világ és mocsok várja. Vajon gondolná-e az utazó, hogy 8-9 évtizeddel később az európai kultúra, civilizáció, életforma és a “nyugati ember apoteózisa” meghódítja a világot? - tette fel a kérdést Bayer Zsolt.
- Valószínűleg az utazónk nem is sejtette volna, hogy Európa az évtizedek, majd évszázadok során a világ urává válik. Azonban az az Európa, amely a világ ura lett, éppen most napjainkban veszíti el státuszát, amelyet öt évszázada őrzött - fogalmazott.
Általában egy birodalom 100-150 évig maradt fenn, ehhez mérten az öt évszázad lenyűgöző teljesítmény, de ha tovább szemléljük az eseményeket Bayer Zsolt szerint, elérkezünk a rengeteg kiváltó tényező közül a legfontosabb okokhoz.
Egy egyszerű példával élve már a nagymamáink is azt mondták: “Gyerekek, ti már jó dolgotokban azt sem tudjátok, mit csináljatok.” Pontosan ez történik nagyban: az európai nyugati ember azt sem tudja jó dolgában mit csináljon és közben rálépett a fogalmak értékvesztésének mezejére, ami pusztításhoz vezet.
Bayer szerint a haza és a nemzet fogalma a szemünk láttára üresedik ki és veszíti el értékét a korban, ahol az individuum felülírja a múltat, a történelmet, elrabolva a fogalmakhoz fűződő valós értéket. A probléma csak annyi, hogy ha “minden fikció”, ami 1100 év alatt történt, akkor valójában mi sem vagyunk: egy olyan világban, ahol csak az egyén érték, nincs is szükség valódi hazára.
Kifejtette, hogy a következő lépés a vallás, a hit és a család, illetve az emberi nemek fogalmának és az ezekhez kapcsolódó értékek relativizálása, kicserélése valami másra: ezek a folyamatok zajlanak most és, ha mindez megszűnik, az ember végleg elveszíti igazodási pontját és ez jelentheti “a véget”.
Az újságíró úgy fogalmazott: fel kell tennünk a kérdést, hogy képesek vagyunk-e szembe menni ezzel a folyamattal, ami a szemünk előtt zajlik és, ha feltesszük a kérdést magunknak már jó úton járunk.
Bayer kiemelte, hogy a legfontosabb, amit tehetünk, hogy a gyermek korunk óta berögzült téves sztereotípiákat felülírjük megtanuljuk értékelni a múltat és kicsit “visszarégiesedni”, hiszen a nyugati világ fényében csodát, megváltást várva a valódi értékek elmosódnak, pedig
“nincsen nagyobb forradalmár annál, mint aki a régit őrzi.”
- 1100 év alatt micsoda erők mozdultak meg azért, hogy ne legyünk, ám mégis itt vagyunk. Most sincs más, csak az 1100 éves parancs: élni is túlélni. Ezt a parancsot a nyugat elfelejtette - mondta az újságíró.
Az előadást egy szemléletes példával zárta Bayer Zsolt. “Ha most egy marslakónak kéne megmutatni Európát, akkor Prágába, Krakkóba, Varsóba, Pozsonyba vihetnénk vizitre, mert ezek a helyek, ahol még láthatjuk “Európa lelkét”. Persze elvihetnénk az Eiffel-toronyhoz vagy a Buckingham palotához, hiszen ezek is nagyon szépek, de Európa igazi arcából nyugaton már nem lehet megmutatni semmit”. Bayer szerint, amikor május 26-án egyedül maradunk a fülkében érdemes ezeket is mérlegelnünk.
