2019. május 20., hétfő
Bernát, Felícia névnap

Tehetséges és művész fiatalok kiállítása

Megnyitott a zirci III. Béla Gimnázium művészeti tagozatán végző diákok már hagyományosnak nevezhető kiállítása a veszprémi Városháza aulájában.

2010 óta íródik a Gizella-napok és a III. Béla Gimnázium közös története. Akkor a Tűztorony udvarán rendezett művészeti piknikbe csatlakoztak be a diákok, idén pedig egy (május 23-ig látogatható) kiállítással örvendeztetik meg a veszprémieket.

Földesi Balázs, a fiatalok tanára a megnyitón Márai Sándor egy gondolatát idézte fel. Márai arról írt, hogy mi a különbség a tehetséges ember és a művész között: a tehetséges ember bármihez nyúl, helyzetbe tudja hozni magát, akár a művészetek terén is. A művész azonban sorsszerűen művész, a művészet az egyedüli hajtóerő, ami képes őt az életben aktiválni. Fontos, hogy ne keverjük a kettőt: a tehetséges emberre ne mondjuk, hogy művész, és ne gondoljuk azt, hogy a művész mindenben tehetséges!

– Mi művészeti iskolaként mindkét kategóriából fogadunk embereket – mutatott rá Földesi. – Szeretünk a tehetséges gyerekekkel foglalkozni, de mindig van egy kis százalék, akik művészek: ha nem lenne művészeti iskola, ők lógnának a levegőben, nem tudnának kiteljesedni. Mi mindkét embertípussal tudunk és szeretünk dolgozni.

A művész az az ember, aki képes látszólag ellentmondó igazságokat, területeket összefogni, integrálni. Egyfelől: a művészek esetében a becsvágy, az egyéniség és a saját hang megtalálása felértékelődik, mindenki valami újat akar letenni az asztalra, nem tucatterméket. Mindenki azt akarja bizonyítani, hogy úgy látja a világot, mint előtte még senki más. De a művészben mégis végtelen alázat van: a művész lét nem úgy kezdődik, hogy valaki elkezd festeni, hanem úgy, hogy először mások munkáit csodálja.

„Azok a fák nőnek a legnagyobbra, akik a legmélyebbre eresztik a gyökerüket.”

Amikor valaki művészettel kezd foglalkozni, egy különleges családba születik bele: amikor először kezébe veszi az ecsetet, rögtön Picassóval kerül egy közösségbe. A mi gyerekeink visszafelé is néznek: a gyökereiket keresik, kik a nagyok, kik a referencia emberek? A diákjainkat arra tanítjuk, hogy tiszteljék a múltat, csodálják az elődeik munkáját, de ne elégedjenek meg ennyivel, tegyenek hozzá valami újat is – hangsúlyozta Földesi Balázs.