Az idei világnap deklaráltan kiállt amellett is, hogy a vízhez való hozzáférés alapvető emberi jog. Vagy legalábbis kéne, hogy legyen. Ez a világnak ugyanis nem minden részén valósul meg olyan egyszerűen, mint ahogyan pillanatnyilag például nálunk, Magyarországon. Világszerte téma volt az is, hogy a vízhez való hozzájutásban korlátozott embertársaink helyzete javul-e számottevően, és hogy mekkora felelőssége van ebben a fejlett világnak.
Jelenleg a Föld lakóinak 1/5-e él vízhiányos területeken. Itt az emberek, állatok, növények sem jutnak elegendő vízhez. Víz hiányában pedig a növény és állattenyésztés korlátozott, azaz az ott élők nem férnek elegendő élelemhez. A tiszta ivóvíz, a helyes higiéniai gyakorlat, WC használat, kézmosás, csatornázás elengedhetetlen az élethez, a betegségek megelőzéséhez és a gyermekek egészséges fejlődéséhez – ez mégsem elérhető mindenkinek.
Az aszály és a vízhiány – egymással összefüggő jelenségek, amelyek gyakran súlyosbítják egymás hatásait – jelentős hátrányokat okozhatnak az egyébként is leghátrányosabb helyzetben lévő lakosság számára, kezdve az éhínségtől egészen az elvándorlásig.
A Kárpát-medence, azon belül Magyarország is kényelmesnek mondható helyzetben van, ami a vízellátást illeti. Közhely, hogy hazánk víznagyhatalom, ám ez csak részben igaz, vizeink nagy része ugyanis a határon túlról, a folyókon keresztül érkezik hozzánk. A hazai csapvíz körülbelül 50%-a származik folyók parti szűrésű vizéből, felszíni vizekből, talajvízből. Ezért is fontos, hogy kiemelten figyeljünk a tisztaságra.
Az emberi fogyasztás mellett nem elhanyagolható az a tény sem, hogy nemcsak mi, hanem a körülöttünk lévő élővilág is szomjazza a jó minőségű víz meglétét. A szakértői becslések szerint az elmúlt száz évben, főként az emberi tevékenységek következtében az európai vizes élőhelyek mintegy kétharmada elpusztult. A WWF élőbolygó jelentése szerint pedig az édesvízhez kötődő állatfajok mennyisége globálisan több mint 80 százalékkal csökkent.
Magyarországon a folyószabályozások előtt több mint 21 ezer négyzetkilométer vizes élőhely, víz borította terület volt, mára csupán 637 négyzetkilométer maradt.
A Balaton vize kiváló
A térséghez közel eső Balaton vízminősége az elmúlt húsz évben sokat változott: ez többek közt a szennyvíz kivezetésének, a mederkotrásnak és a Kis-Balatonnak – amely megszűri a Balatonba érkező vizet – köszönhető. A jó minőséghez hozzájárult az is, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság kezdeményezésére engedélyezik a magasabb vízszintek megtartását.
Egy nemrégiben tartott balatonfüredi konferencián elhangzott, bár a Balaton vízminősége az adatok szerint 1995-től javuló tendenciát mutat, sérülékeny: a régióban 275 ezer helybeli és 500 ezer nyaraló lakik, a nyári szezonban pedig egymillióan is lehetnek a tó körül. Emellett a jelenlegi éghajlatváltozás is jelentős terhelést ró nem csak a Balatonra, hanem szinte az összes európai tóra. Ami Magyarországot illet, jelenleg jó helyzetben vagyunk, csak tőlünk függ, hogy így marad-e.
