Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. július 13. Jenő
Veszprém
26°C
2024. július 13. Jenő
Veszprém
26°C

Nők vezető székben

2019. július 23. 10:02
12 méter hosszú, három ajtós, lila színű jármű. Éppen begördül a V-Busz menetrend szerinti helyi járata az egyik veszprémi megállóba. A felszállás után viszont nem egy megszokott kép tárul elénk. A sofőrülésben egy kedves, mosolygós hölgy foglal helyet. Hogy miért választotta nőként ezt a férfias szakmát, és hogy éli meg a mindennapokat, arról Csillag Andreával a V-Busz egyik női buszvezetőjével beszélgettünk.

Úgy szoktak kezdődni ezek a beszélgetések, hogy „Már az óvodában is busz volt a jelem...”

Pedig nem így van. (nevet) Cseresznye volt a jelem és sokáig nem gondoltam volna, hogy buszsofőr leszek.

Akkor milyen út vezetett a busz volánja mögé?

A pápai volánnál kezdtem irodistaként, de még ilyen közel a buszokhoz sem gondoltam volna, hogy egyszer én fogom vezetni az egyiket. Aztán jött egy lehetőség, hogy állami támogatással megszerezhetem a D-kategóriás jogosítványt. Mivel vesztenivalóm nem volt, belevágtam.

Hányadik próbálkozásra sikerült megszerezni a jogosítványt?

Elsőre átmentem minden vizsgán.

Tehát ott tartunk, hogy irodai dolgozóként egy D-kategóriás jogosítvánnyal a zsebében visszaült egy íróasztal mögött. Most mégis egy V-Buszon beszélgetünk...

Nem sokkal előtte szereztem meg a jogosítványt, amikor a V-Busz elindult Veszprémben. Olvastam az álláshirdetést és akkor már kacérkodtam a gondolattal, hogy megpróbálom ezt a munkát, ha már a képzettségem megvan hozzá. Idén februártól pedig már a csapat tagjaként én is veszprémi buszokat vezetek. Valójában csak éltem a kínálkozó lehetőségekkel és eddig nem bántam egyik döntésemet sem.

Mit szólt a család, hogy nem éppen egy női hivatást választott magának?

Először nagyon meglepődtek, de már rögtön az elejétől kezdve támogattak mindenben.

És mi a helyzet a kollégákkal? Nagyrészt férfiakkal dolgozik együtt mindennap.

A V-Busznál nagyon jó a közösség, a buszvezető kollégákkal és a többi munkatárssal is egy nagy csapatot alkotunk. Ami inkább feltűnő volt, de pozitív értelemben az a segítőkészség az első időszakban. Ma már megy minden magától.

Kanyarodjunk át az utasokra, hiszen munkája nagy részében a veszprémi utazóközönséggel találkozik. Voltak csodálkozó pillantások, megjegyzések?

Ó persze... még a mai napig is vannak. Sokan nem arra számítanak, amikor felszállnak a buszra, hogy egy nőt látnak a sofőrülésben. Főleg az idősebbek meg is szokták jegyezni, hogy mennyire örülnek, hogy végre egy hölggyel is találkozhatnak a vezetőülésben. Amikor kisgyerekek szállnak fel a buszra, automatikusan „csókolom bácsival” köszönnek, akkor az anyukájuk szokta kijavítani őket, azok nagyon vicces pillanatok.

A buszvezetők munkája nem csak abban merül ki, hogy egész nap különböző útvonalakon szállítják az utasokat. Egyfajta szociális érzékenységre is szükség van, hogy kezeljék a különböző helyzeteket a buszon. Női sofőrként ez előny vagy hátrány? Másképp reagálnak az utasok?

Szerintem másképp viszonyulnak hozzám. Ha nagy ritkán valamilyen problémás eset van, nem mernek velem kötekedni, jobban elfogadják a szabályokat és nagyobb tiszteletet adnak nekem. Pedig alapvetően azt gondolná az ember, hogy egy nőnek nehezebb ilyen szituációkban, de buszvezetőként pont ellenkezőleg élem meg.

A vezetőfülkében látok felakasztva egy rózsaszín illatosítót, ezen kívül nincsen más személyes kabala. Ugyanezt a buszt vezeti minden nap, vagy cserélgetik?

Mindig ezt a Solaris buszt vezetem. Mivel a váltótársam egy férfi sofőr, inkább megkímélem a sok női kiegészítőtől a buszon. Viszont mindig van nálam fertőtlenítőkendő, törlőruha. De ezek nem feltétlen abból adódnak, hogy nő vagyok, a tisztaság és higiénia szerintem alapvető fontosságú a buszokon is.

Ki tudna emelni egy momentumot, legmeghökkentőbb, legviccesebb történetet, ami abból eredt, hogy nőként buszt vezet?

Volt egy mókás történetet, ami ráadásul nem is vezetés közben történt, hanem épp egy megállóban álltam. A járdán sétált egy férfi, aki annyira nézett, hogy mit keres egy nő a busz volánjánál, hogy majdnem szemből nekiment egy villanyoszlopnak. Tehát majdnem úgy okoztam balesetet, hogy nem is csináltam semmit, csak álltam a megállóban. De szerencsére senki sem sérült meg, viszont jót nevettünk.

Most egy 5-ös buszon ülünk, de van kifejezetten kedvenc útvonala a városban?

Én legtöbbször az 5-ös és 13-mas útvonalon közlekedek, hétvégén előfordul, hogy más vonalakon is mennem kell. Kedvenc útvonalam nincs, én Veszprémet összességében szeretem. Nyugalmas, de mégsem unalmas és buszvezetőként nincs két egyforma nap sem.

Vannak távlati célok? Esetleg átülni egy csuklós buszba?

Nekem tökéletesen megfelel most ez, a csuklós buszokat meghagynám a férfi kollégáknak. Szeretem a munkám, itt megtaláltam a számításaimat.

Hajas Bálint
Kovács Bálint

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.