Naponta jönnek szembe az interneten olyan képek, ahol tengeri madarak zsinórokba gabalyodtak, vagy éppen fókák vergődnek a tengerben szigetnyi nagyságú műanyag palackok erdejében. Sajnálkozunk, megdöbbenünk, aztán tovább görgetünk, hiszen nekünk tengerünk nincs és fókák sem élnek Magyarországon. A környezetvédelemben „bezzegországoknak” kikiáltott Svédország, vagy éppen Hollandia pedig túl messze, nyugatra vannak tőlünk ahhoz, hogy az ott élők környezettudatos szemléletét átvegyük.
Pedig ha van valami, amit nyugodtan lehet globálisan értelmezni, azok pont ezek a mindennapos környezettudatos viselkedésminták. Ehhez viszont komoly szemléletváltásra van szükség, amiben már egy minimális odafigyeléssel a mindennapi rutinban is komoly eredményeket lehet elérni.
Kezdjük az elején: szelektív hulladékgyűjtés.
Megnéztük a veszprémi helyzetet és megkérdeztük az illetékeseket, hogy állunk itt a királynék városában ezzel.
Bár tengerpartunk és több százezres populációnk nincs, mégis a felhalmozott hulladék nálunk is több tízezer tonnányi nagyságrendet tesz ki. A veszprémi hulladékhelyzet kapcsán Horváth Zoltánt, a "VHK" Veszprémi Hulladékgazdálkodási Közszolgáltató Nonprofit Kft. ügyvezetőjét faggattuk.
Horváth Zoltán
2018-ban összesen 19.543 tonna hulladékot gyűjtöttek be, a szelektíven elkülönített hulladékok aránya 1780 tonna volt: papír, kevert csomagolási hulladék és üveg. A tavalyi évben ebből 432 tonna műanyagot válogattak ki.
A városban 97 szelektív hulladékgyűjtő sziget működik, amelyeket hetente ürítenek, ezen kívül házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés is működik, ahol a lakosok saját háztartásukban, vagy kisebb társasházak közösen gyűjtik elkülönítve a papír és műanyaghulladékokat, a VHK kollégái pedig időről időre elszállítják azokat.
Az izgalmas része viszont csak innen indul.
A szelektíven gyűjtött hulladékok a Kistó utcai csarnokba kerülnek, ahol még egyszer átválogatják őket, majd bálázás után elszállítják és újrahasznosítják őket, a papírból papír, a műanyagból ismét műanyag lesz.
De miért van szükség ismételt válogatásra, ha a szelektív hulladékgyűjtőkben elvileg az emberek már elvégezték ezt?
Elvileg. Horváth Zoltán számos megdöbbentő esetről tudna mesélni, hogy mik kerültek a szelektív tárolókba. Rendszeres a zöld-hulladék, az elromlott elektromos eszközök, építési törmelék,
de állati tetemmel is találkoztak már!
Pedig a tárolókon elég egyértelműen jelzik, hogy milyen hulladék kerülhet bele. Ha mégis rendeltetésellenesen használják – például mosatlan joghurtos pohár kerül a tárolóba – akkor azokat kiválogatják az újrahasznosítható darabok közül és a továbbiakban csak egyszerű szemétként tudják kezelni, holott alkalmas lehetett volna újrahasznosításra. Tavaly ilyen maradékból 552 tonna jött össze a VHK telephelyén.
Tehát
- sárga: műanyag;
- zöld: üveg;
- kék: papír!
És bármennyire groteszk módon is hangzik, a hulladékot minimálisan meg kell tisztítani, mielőtt a szeméttárolóba kerül.
