2023. május 30.
//
Zsanett, Janka névnap

Bakonyban vadásznak dinoszauruszokra

2019. július 28. 1:01
Origo, ELTE
Az ELTE Dinoszaurusz Kutatócsoportja idén is elindult az iharkúti lelőhelyre, hogy a környéket egykor benépesítő ősállatok maradványai után kutassanak.

Július 15-én indult szokásos, háromhetes expedíciójára az ELTE Dinoszaurusz Kutatócsoportja, melynek idei kiemelt célja, hogy további olyan madárleleteket találjon, melynek első maradványait Iharkúton fedezték fel.

Az iharkúti lelőhely azon kevés európai késő-kréta lelőhelyek közé tartozik, ahonnan töredékes, de annál fontosabb madárleletek kerültek elő. A lelőhelyen eddig megtalált közel 10.000 csontmaradvány közül nagyjából egy tucat sorolható a madarakhoz. Bár a leletek kizárólag végtagcsontok, mégis sokat elárulnak az iharkúti késő-kréta madárvilágról.

Egy közülük az ölyv méretű Bauxitornis mindszentyae (ami nevét a területen bányászott bauxit és Mindszenty Andrea az ELTE professor emerita-ja után kapta), melynek maradványai 85 millió éves korukkal bizonyítottan a legidősebbek a Kárpát-medence területén.

Bauxitornis mindszentyae testrekonstrukciója/fotó: magyardinoszaurusz.hu


Az expedíció vezetője, Ősi Attila, az ELTE Őslénytani Tanszékének tanszékvezető docense egy korábbi origós cikkben elmondta, az idei év egyik legnagyobb kérdése ezeknek a bizonyos, nagyon korai madárfajoknak a további vizsgálata, beazonosítása.

"Más típusú madarak maradványai ismertek Franciaországból, Spanyolországból és Erdélyből, de az általunk felfedezett fosszíliák körülbelül 5-12 millió évvel fiatalabbak ezeknél "

– mondta az Origónak a szakember.

A Bauxitornis további különlegessége, hogy nem csak repülni tudott, de csőrében rendelkezett a dinoszauruszoktól megörökölt fogakkal is.

Bár a kutatócsoport idén főleg ilyen madármaradványokat szeretne előásni, sosem lehet megtippelni, hogy mi kerül elő a földből. Az is lehet, hogy újabb szenzációval örvendeztetik meg a világot, de az is benne van a pakliban, hogy nem.

Nemzetközi szinten is egyedülálló

A 2000-ben felfedezett iharkúti lelőhely nemzetközi szinten is egyedülálló, eddig mintegy 600 négyzetméternyi területen kerültek elő olyan dinoszaurusz testfosszíliák a mai Magyarország területéről, melyeket eddig még nem látott a világ. Itt fedezték fel korábban Magyarország első dinoszauruszát, a páncélos Hungarosaurust, egy növényevő krokodil egyetlen képviselőjét, az Iharkutosuchust, és egy repülő hüllőt, a Bakonydracót. Ezen ősállatok maradványait ma a Magyar Természettudományi Múzeum őrzi.

MTI fotó: Nagy Lajos


Az elmúlt évekhez hasonlóan a nagyközönség idén is ellátogathatott a Bakonyi dinoszaurusz lelőhelyre és testközelből tapasztalhatta meg, milyen az őslénykutató munkája, hogy találják meg és hogyan szabadítják ki a kőzetből a 85 millió éve ott lapuló ritka fosszíliákat és azt is, hogy hogyan lehet a leletekből kiolvasni az egykori élővilágra vonatkozó információkat. Három nyíltnapot rendeztek idén, melynek utolsó napja most szombaton, július 27-én volt.

Ge. Á.

További cikkek

MEGVALÓSULT A „MOZDULJ KÖZÉP-DUNÁNTÚL!” CÍMŰ PROJEKT
Átlátszó pormaszkunk és mindenhova követő teniszlabdánk is lehet a jövőben
Átlátszó pormaszkunk és mindenhova követő teniszlabdánk is lehet a jövőben
A 2020-as CES-en bemutatták azt is, hogy a jövőben lehet egy házi BB-8-ünk, vagy akár szövetvárosba is költözhetünk. Aki akar, tiszta levegőt is szívhat.
Rekord összeget költhetnek a vásárlók idén decemberben
Rekord összeget költhetnek a vásárlók idén decemberben
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) várakozása szerint decemberben a teljes hazai kiskereskedelmi forgalom túllépheti az 1200 milliárd forintot, a szervezet 5 százalék körüli növekedésre számít az előző év azonos hónapjához képest.
KVÍZ: 20 éve várjuk a levelünket a Roxfortból
KVÍZ: 20 éve várjuk a levelünket a Roxfortból
20 éve jelent meg Magyarországon a varázsos univerzumba bevezető első Harry Potter kötet. Ünnepi kvízünkben tíz kérdésre válaszolva tesztelhetjük, hogy mennyire mozgunk otthonosan a kvi(z)ddics pályán.
Proaktív megoldás a passzívlakás
Proaktív megoldás a passzívlakás
A XVII. századi Izlandon építettek először ilyen házakat, majd az 1800-as évek végén egy tengerjáró hajóban alkalmazták elsőként azokat a megoldásokat, amelyek egy évszázaddal később a ma ismert passzívházak technológiáját megalapozták. Környezettudatosság, energiahatékonyság és befektetés. Egy szakember vezetett körbe a passzívházak kérdéskörén.