Július 15-én indult szokásos, háromhetes expedíciójára az ELTE Dinoszaurusz Kutatócsoportja, melynek idei kiemelt célja, hogy további olyan madárleleteket találjon, melynek első maradványait Iharkúton fedezték fel.
Az iharkúti lelőhely azon kevés európai késő-kréta lelőhelyek közé tartozik, ahonnan töredékes, de annál fontosabb madárleletek kerültek elő. A lelőhelyen eddig megtalált közel 10.000 csontmaradvány közül nagyjából egy tucat sorolható a madarakhoz. Bár a leletek kizárólag végtagcsontok, mégis sokat elárulnak az iharkúti késő-kréta madárvilágról.
Egy közülük az ölyv méretű Bauxitornis mindszentyae (ami nevét a területen bányászott bauxit és Mindszenty Andrea az ELTE professor emerita-ja után kapta), melynek maradványai 85 millió éves korukkal bizonyítottan a legidősebbek a Kárpát-medence területén.
Bauxitornis mindszentyae testrekonstrukciója/fotó: magyardinoszaurusz.hu
Az expedíció vezetője, Ősi Attila, az ELTE Őslénytani Tanszékének tanszékvezető docense egy korábbi origós cikkben elmondta, az idei év egyik legnagyobb kérdése ezeknek a bizonyos, nagyon korai madárfajoknak a további vizsgálata, beazonosítása.
"Más típusú madarak maradványai ismertek Franciaországból, Spanyolországból és Erdélyből, de az általunk felfedezett fosszíliák körülbelül 5-12 millió évvel fiatalabbak ezeknél "
– mondta az Origónak a szakember.
A Bauxitornis további különlegessége, hogy nem csak repülni tudott, de csőrében rendelkezett a dinoszauruszoktól megörökölt fogakkal is.
Bár a kutatócsoport idén főleg ilyen madármaradványokat szeretne előásni, sosem lehet megtippelni, hogy mi kerül elő a földből. Az is lehet, hogy újabb szenzációval örvendeztetik meg a világot, de az is benne van a pakliban, hogy nem.
Nemzetközi szinten is egyedülálló
A 2000-ben felfedezett iharkúti lelőhely nemzetközi szinten is egyedülálló, eddig mintegy 600 négyzetméternyi területen kerültek elő olyan dinoszaurusz testfosszíliák a mai Magyarország területéről, melyeket eddig még nem látott a világ. Itt fedezték fel korábban Magyarország első dinoszauruszát, a páncélos Hungarosaurust, egy növényevő krokodil egyetlen képviselőjét, az Iharkutosuchust, és egy repülő hüllőt, a Bakonydracót. Ezen ősállatok maradványait ma a Magyar Természettudományi Múzeum őrzi.
MTI fotó: Nagy Lajos
Az elmúlt évekhez hasonlóan a nagyközönség idén is ellátogathatott a Bakonyi dinoszaurusz lelőhelyre és testközelből tapasztalhatta meg, milyen az őslénykutató munkája, hogy találják meg és hogyan szabadítják ki a kőzetből a 85 millió éve ott lapuló ritka fosszíliákat és azt is, hogy hogyan lehet a leletekből kiolvasni az egykori élővilágra vonatkozó információkat. Három nyíltnapot rendeztek idén, melynek utolsó napja most szombaton, július 27-én volt.
