2019. augusztus 20., kedd
István névnap

Az elmúlt napok egyik főszereplője: a katasztrófavédelmi mobil labor

Általában a tűzoltókkal együtt vonul, vészjósló, ha megjelenik, holott sokat segít a mentési munkálatokban. Megmér, elemez, kiértékel. A Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság megmutatta közelebbről is a mobil laborját, ami főszereplője lett a királyszentistváni tűzesetnek is.

Van egy megnyugtató látványa annak, amikor a tűzoltóautók felsorakozva a garázsban állnak egymás mellett. Egyrészről azt jelenti, hogy éppen nincs a környéken olyan vészhelyzet, ahol segíteniük kell, másrészről bevetésre készen, bármikor indulnak, ha a szükség úgy hozza.

Van viszont az autók között egy kakukktojás, amelyik nem tűzpiros, nem egy többtonnás monstrum, mégis számos eszközzel és védőfelszereléssel fel van szerelve.

Ez a katasztrófavédelmi mobil labor, ami olyan eseteknél áll szolgálatba, mint például amikor egy veszélyes anyagokat szállító kamion, vagy vonat szenved balesetet, üzemi szerencsétlenség történik, vagy mint a legutóbbi esetnél, a királyszentistváni szeméttelepen keletkezett tűznél.

A Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság kedden délután a sajtó számára nyílt nap keretében mutatta be a labor működését, valamint szó esett a leggyakoribb tévhitekről is a katasztrófák kapcsán.

Csillag István tűzoltó alezredes, igazgatóhelyettes elmondta, hogy minden megyében működik egy ilyen autó, amelyek szolgálati időben legfeljebb 20 perc alatt, szolgálati időn kívül 60 perc alatt bevethetők. Hozzátette, Veszprémben a leghosszabb idő is 25 perc volt, tehát gyakorlatilag a vonuló tűzoltókkal együtt érkezik a helyszínre ez az autó is. Pontosabban a káresethez legközelebbi településre, hiszen a labor elsődleges célja, hogy kiszűrje azokat a veszélyes anyagokat, amelyek a környezetre és/vagy az emberekre veszélyesek lehetnek. Veszprémben évente 50-60 esetben kell riasztani a mobil mérőlabort.

Különböző biológiai, vegyi és radiológiai méréseket végez, összesen 18 különböző fajtát, emellett az időjárást is figyeli. Sőt, ezekből az adatokból a rendszer villámgyorsan kalkulál és megállapítja, hogy fennáll-e nagyobb vészhelyzet esélye, ahol már komolyabb beavatkozás szükséges az emberek védelmében.

A rendszer a beérkezett mérések adataiból lényegében egy térképen pontosan kirajzolja, hogy mekkora terület veszélyeztetett, mekkora körben szükséges lezárni, evakuálni – ezt már Alföldi Ferenc tűzoltó százados, a mobil labor parancsnoka mesélte az autó mellett állva.

A felszereléshez tartoznak különböző védőruhák, a legegyszerűbb maszkoktól kezdve a komplett védőszkafanderig. Erre a tűzoltók védelme miatt is szükség van, akik külön vészjelző eszközzel is fel vannak szerelve, hiszen az emberélet mindennél fontosabb – tette hozzá a parancsnok.

A rendszer alkalmas arra, hogy a mérések eredményét közvetlenül és azonnal továbbítsa a védelmi bizottság és az önkormányzatok felé, hiszen néha perceken is sok múlhat ilyen vészhelyzet esetén.

Ehhez pedig stabil rendszer szükséges, ezért az autó tartozékai között külön aggregátor is van, hogy az áramellátása folyamatos legyen.

Na de nézzük meg lépésről lépésre, hogy mi történik akkor, ha riasztják a mobillabort!

Minden esetben a legelső lakott területen állnak meg és ott kezdik el a méréseket és a meteorlógiai adatok gyűjtését. Ha a műszerek adatai szerint a levegőben a veszélyes anyagok mértéke nem lépi át a határértéket, akkor vonulnak tovább a káreset helyszínére. Ott a tűzoltók munkáját segítik, megteszik a szükséges védőintézkedéseket és folytatják a méréseket. Amennyiben mégis azt mérik, hogy a levegőbe került veszélyes anyagok aránya már elérte a kritikus határt, azonnal javasolják a beavatkozást. Ha tovább növekszik az érték, előfordulhat, hogy kimenekítésre is sor kerülhet, de ez a legritkább esetekben fordul elő. Ennek az úgynevezett MAK-érték a mérőszáma.

Röviden a MAK érték (Maximale Arbeitsplatz-Konzentration, Legnagyobb Megengedett Munkahelyi Koncentráció): egy anyag legmagasabb megengedhető koncentrációja a munkahelyi környezetben, amely a jelenlegi ismeretek szerint nem káros az alkalmazottak egészségére és nem jelent elfogadhatatlan kockázatot még ismételt és hosszas kitettség esetén sem, abból kiindulva, hogy egy átlagos munkahét 40 órából és egy átlagos munkanap 8 órából áll.
Forrás: Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Ugyanilyen forgatókönyv szerint történt a hétvégi királyszentistváni szeméttelepi tűznél is a beavatkozás. Megkértük Alföldi Ferencet, hogy segítsen tisztázni azokat a tévinformációkat, amelyek nagyon gyorsan elterjedtek a közösségi médiában a tűzesettel és annak következményeivel kapcsolatban. Kérdésünkre elmondta, hogy bár minden tűznél kerül veszélyes anyag a levegőbe, de ennek koncentrációja nem érte el az egészségre veszélyes arányt. Tehát valóban mértek az átlagosnál nagyobb mértéket, de sok esetben a téli fűtési időszakban ennél magasabb számok is kijöhetnek. Hozzátette, hogy a szenzoraik elsősorban havária méréseket végeznek, azaz azokat a veszélyes anyagokat mérik, amelyek azonnali egészségkárosodást, vagy rosszabb esetben halált is okozhatnak. Viszont ezek a mérgező anyagok meglehetősen instabilak, továbbá az időjárási körülmények is sokat számítanak, a szél, vagy annak hiánya nagymértékben befolyásolja a károsító hatásukat. Királyszentistvánon ez utóbbival szerencséjük volt.

Végezetül még egyszer rákérdeztünk: Királyszentistvánon mértek-e olyan számokat, amelyek meghaladták a megengedett mértéket?

A káreset közvetlen helyszínén igen, de a tűzoltó kollégák a megfelelő felszerelésben védve voltak. A településen mértünk megemelkedett értéket, de ennek aránya nem közelítette meg a már említett MAK-értéket sem.