A kétezres évek elején a pápai repülőezrednél nagyszabású átalakítás zajlott, addigi formájában az egység megszűnt, így számos ott dolgozó katonának kellett új feladatkört találni, ám sokuk így sem távolodott el a haza védelmétől, csak éppen más területen, más feladatot ellátva tette ezt.
Ilyen volt Csillag István is, aki 2001-ben a reptérről a pápai tűzoltósághoz került. Ezzel kezdetét vette a későbbi megyei igazgató tűzoltói pályafutása, ami sok év pápai szolgálatot jelentett, majd 2018-ban Veszprémbe, a megyei igazgatóságra került, mint igazgatóhelyettes.
Ebben a feladatkörben egészen 2023. április 30-ig teljesített szolgálatot, majd másnap már vármegyei igazgatóként ment be dolgozni. Igaz, ez a váltás nem hirtelen jött és nem is az előző igazgató leváltása szülte a helyzetet. Dányi Béla tűzoltó dandártábornok – Csillag István elődje az igazgatói székben – ugyanis elérte a nyugdíjkorhatárt, így visszavonult az aktív pályától, utódja pedig május 1-vel az addigi helyettese lett.
Csillag István az irodájában fogadott minket, találkozásunkkor arról is érdeklődtünk tőle, hogy egy tűzoltónak milyen olyan készségekre van szüksége, amelyek adott esetben megkülönböztetik őt más egyenruhás, az emberek védelmére és megsegítésére felesküdött embertől.
„Az összetartás és a képesség a gyors és jó döntések meghozatalára.” – válaszolta Csillag István, aki hozzátette, hogy ezek az erények ugyanúgy fontosak egy katonánál vagy rendőrnél is, de ő tűzoltóként minden nap úgy megy be dolgozni, hogy amit csinálnak, azt azért teszik, mert az embereknek szükségük van rájuk, ha bajban vannak. Ez a segítségnyújtó attitűd az, ami leginkább kell, hogy vezérelje a tűzoltókat, vallja az igazgató, hiszen őket az esetek többségében akkor hívják, amikor valóban komoly baj van, legyen szó tűzről, balesetről, vagy természeti, esetleg ipari katasztrófáról.
Utóbbira jó példa a 2010-es vörösiszap-katasztrófa, amelyre az ezredes úgy emlékszik vissza, mint pályafutásának legemlékezetesebb, legnagyobb kihívást jelentő esetére. Ugyanis pápai beavatkozó egységként ők az elsők között voltak, akik a helyszínre érkeztek. Akkor még nem tudták pontosan, hogy milyen anyaggal van dolguk, mit jelent az emberi szervezetre nézve az, ha érintkeznek vele, csupán tették a dolgukat: mentették az embereket és óvták a házakat, amennyire tudták.
Az igazgató személyes példája is jól mutatja, hogy egy tűzoltónak csupán az egyik feladata, hogy szembe merjen nézni a lángokkal és el tudja oltani azokat. Mint mondja, ezt a kiterjedt feladatkört sokkal jobban lefedi a katasztrófavédelem szó, amely azzal is együtt jár, hogy folyamatosan képezni, fejleszteni kell magukat. Ezzel rá is kanyarodtunk Csillag Istvánnal a következő témára, arra, miként lehet fejleszteni egy tűzoltóságot?
Ahhoz, hogy ezt megértsük, látni kell, hogy milyen esetekhez riasztották őket leggyakrabban húsz évvel ezelőtt, és milyenekhez manapság – kezdte a magyarázatot.
Amíg a kétezres években a lakástüzek, nyáron a bozóttüzek, vagy éppen a balesetek voltak azok, amelyek miatt a legtöbb riasztást kapták, ma már számos alkalommal elektromos készülékek, például elektromos autók hibái miatt hívják őket. Tehát a technológia fejlődését a katasztrófavédelem munkatársainak is nyomon kell követniük, ami új megoldásokat, friss tudást követel meg, amelyet folyamatosan fejleszteni kell.
Mindebből következően egy tűzoltó napja nem csak abból áll, hogy reggel bemegy dolgozni és a sziréna megszólalásakor szolgálatba helyezi magát. Rendszeresek a gyakorlatok, továbbképzések, az olyan tréningek, amelyek a csapat egységét erősítik még jobban, hiszen ez utóbbi az egyik legfontosabb a munkájukban – vallja az igazgató. A Veszprém vármegyei igazgatóság ebből a szempontból kiváló alapokon nyugszik, folytatta immáron a jelen kor kihívásait és feladatait taglalva Csillag István.
Az együttműködés minden téren hasznos, éppen ezért nagyon fontos, hogy az elmúlt években mind a társszervekkel, mind a városi és megyei intézményekkel, az önkormányzatokkal és a kormányhivatallal jó partneri kapcsolatot alakított ki az igazgatóság, ezek fenntartása a jövőben is kiemelt feladat – hangsúlyozta az új igazgató. Legalább ennyire fontos az önkéntes tűzoltó egyesületekkel való együttműködés, az ő támogatásuk és veszélyhelyzet esetén a hatékony közös fellépés. A vármegyében harminc olyan civil szervezet működik, amelyet nem hivatásos tűzoltók, hanem egyszerű emberek hoztak létre, akik a szabadidejüket arra áldozzák, hogy készenlétben legyenek, hogy amikor hívják őket, támogassák a katasztrófavédelem szakembereinek a munkáját. Az elmúlt években éppen Veszprém vármegyében alapították a legtöbb ilyen új egyesületet, ezt a támogató munkát Csillag István is folytatni szeretné – beszélt a terveiről az igazgató.
Az önkéntesek mellett a már kiképzett kollégák megtartása és megbecsülése a másik olyan feladat, amelyet a zászlajára tűzött az ezredes, hiszen, ahogy mondta, úgy lehet csak további célokat megfogalmazni és azokat elérni, ha a meglévő csapat jól képzett, erős köztük az összetartás és feltétel nélkül elhivatottak. Veszprém vármegye ilyen szempontból nem áll rosszul, ami különösen fontos, hiszen az ország egyik legspeciálisabb térségéről beszélünk tűzvédelmi szempontból – tért ki a helyi sajátosságokra Csillag István.
Egyfelől itt a Bakony a sűrű erdőkkel, ugyanakkor meghatározó a mezőgazdaság is, a nyári szárazságban különösen nagy odafigyelést igényelnek a szántóföldek. A Balatonnál egymást érik a nyaralóövezetek, amelyek a lakástüzek fészkei lehetnek, és akkor a környéken lévő ipari létesítményekről, gyárakról még nem is beszéltünk.
Mindemellett a megelőző munka és a lakosság tájékoztatása, edukálása is fontos feladat. Csillag István szerint az utóbbi években már érzékelhető, hogy az emberek sokkal jobban odafigyelnek környezetükre tűzvédelmi szempontból. A sokéves megelőző munkának tehát vannak eredményei, az új igazgató mindezt még magasabb szintre szeretné emelni.
Interjúnk végén Csillag Istvánnal lementünk a tűzoltóság szertárába is, hogy készítsünk néhány fotót a tűzoltóautók társaságában. Ott éppen egy kisiskolás csoport tett látogatást, a kicsiket az egyik tűzoltó kolléga vezette be a tűzoltóság mindennapjaiba. Véletlen találkozás volt, mégis jó példája annak, hogy a prevenciót nem lehet elég korán elkezdeni, és ezt Veszprémben tudják és alkalmazzák is.
