"Meg vagyok róla győződve, hogy a város és a térség képes lesz kihozni a legtöbbet a címből. (...) A látogatók Európából és a világ minden tájáról felfedezhetik Tartut és kulturális értékeit, lehetőségük lesz megtapasztalni kontinensünk kultúráinak sokszínűségét. Remélem, a város kihasználja majd az Európa Kulturális Fővárosa címmel járó hosszú távú kulturális, gazdasági és társadalmi előnyöket" - írta Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős uniós biztos.
A korábbi megállapodások értelmében 2024-ben Ausztriának, Észtországnak és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás valamelyik tagországának jut a cím.
Észtország részéről Tartu és Narva volt versenyben, a brüsszeli testület tájékoztatása szerint végül előbbi lett a győztes.
Ausztriában Bad Ischl, Dornbirn és Sankt Pölten esélyes, közülük hamarosan kiválasztják az egyiket.
Az első kulturális főváros 1985-ben Athén volt, idén a bolgár Plovdiv és az olasz Matera viseli a címet, amelyet magyar város - Pécs - eddig egyszer töltött be 2010-ben, de 2023-ban majd Veszprém következik. Az Európai Bizottság szerint a cím hatásai hosszú távon is érvényesülnek mind kulturális, mind társadalmi és gazdasági téren. Szakértők megállapították, hogy az érintett városokban a korábbi évekhez képest átlagosan 12 százalékkal nőtt a látogatók száma.
