— Bár kancellárként csak az elmúlt hetekben kezdett, a Pannon Egyetemen már nagyjából egy évtizedes munkatapasztalata van. Milyen feladatokat látott el eddig?
— Valójában az én közös történetem a Pannon Egyetemmel már majdnem két évtizedes múltra tekint vissza. Győrben születtem, oda is jártam általános iskolába, ott érettségiztem, és 2000-ben érkeztem Veszprémbe gólyaként. 2002-ben szereztem az első igazi tapasztalataimat az egyetem működéséről, amikor a Hallgatói Önkormányzat tagja lettem. Aztán végigjártam a ranglétrát: voltam kari HÖK-elnökhelyettes majd elnök, ezt követően az intézményi HÖK elnökhelyettese majd elnöke, 2005/2006-ban pedig a HÖOK északnyugat-magyarországi régiójának elnöke és a HÖOK választmányának tagja. Roppant hasznos időszak volt ez:
tapasztalatot szereztünk az intézmények működéséről, megtanultunk csapatban dolgozni, lett egyfajta globális rálátásunk a magyar felsőoktatásra.
Ezt követően kezdtem el a Pannon Egyetemen dolgozni 2008 őszén. Először a Műszaki Informatika Karon projektasszisztensként majd projektmenedzserként, majd pályafutásomat a Fejlesztési és Projektigazgatóságon folytattam, miközben ezzel párhuzamosan egy egyetemi tulajdonú gazdasági társaság igazgatósági elnöke voltam négy éven keresztül. Az idén pedig többek javaslatára és saját indíttatásból is pályáztam a kancellári tisztségre.
— Mi vonzotta ebben a lehetőségben?
— Ez a lehetőség intézményi szempontból és személyesen is érdekes volt számomra. Egyik oldalról az elmúlt csaknem húsz évben nagyon megszerettem ezt a várost és ezt az intézményt, egy jó csapatot ismertem meg ebben a kollektívában. Másik oldalról pedig én is szeretnék fejlődni, vonzanak az újabb kihívások, szeretném tágítani a látókörömet, szeretnék újabb tapasztalatokat szerezni.
— Voltaképp mi a kancellár feladata egy felsőoktatási intézményben?
— A kancellári rendszert nem olyan régen vezették be. Míg korábban a felsőoktatási intézmények első számú vezetője a rektor volt, most duális vezetésben működnek: a rektor felel az akadémiai, oktatási-kutatási területekért, a kancellár pedig a működtetésért. Ő gyakorolja a munkáltatói jogokat mindenki fölött, aki nem oktató-kutató, illetve ő felel a fenntartó képviselőjeként az intézmény gazdálkodásáért, tehát valamennyi pénzügyi kérdésben vagy döntési vagy egyetértési joga van.
— Kívülállóként a működtetés egy mereven körülhatárolható feladatnak tűnik. Mennyire van lehetősége egyéni célokat kitűzni?
— Azt tapasztaltam, hogy azok a felsőoktatási intézmények az igazán sikeresek ma Magyarországon, ahol a rektor és a kancellár szorosan együttműködik, és az intézmény számára közös célt tudnak találni, aminek az eléréséért közösen dolgoznak. Ha a kancellár jól dolgozik, akkor a hatékony működtetés mellett támogatnia kell, hogy az intézmény minél színvonalasabb munkát végezhessen mind az oktatás, mind a kutatás-fejlesztési munkák tekintetében.
A konkrét egyéni céljaim közé tartozik többek között, hogy a papír alapú folyamatokat elektronikus folyamatmenedzsment-rendszerekkel váltsuk ki, amivel sok időt spórolhatunk meg, a folyamatok pedig ellenőrizhetőbbé, hatékonyabbá válnak.
Fontos lenne az egyetemi IT szolgáltatások színvonalának és biztonsági szintjének növelése az által, hogy a stratégia fontosságú informatikai rendszereink tekintetében felhő alapú szolgáltatási modellre állnánk át.
Fejleszteni kívánom az egyetem PR tevékenységét, hiszen amikor a felsőoktatásba jelentkezők száma országos viszonylatban csökkenő tendenciát mutat,
nem elég, ha egy intézmény színvonalas tevékenységet folytat, ezt kellő hatékonysággal kommunikálnia is kell.
Kiemelkedő jelentőségűnek tartom, hogy a meglévő kutatás-fejlesztési eredményeinket a korábbiakhoz képest jóval nagyobb arányban tudjuk vállalati partnereinkkel közösen piacra vinni. Ez amellett, hogy növelheti hazai és nemzetközi elismertségünket, jelentős bevételt eredményezhet az intézmény számára.
Nagy lehetőséget látok a közelgő 2023-as Európa Kulturális Fővárosa évben is, melynek pályázatában is közreműködtünk partnerként. Meggyőződésem, hogy egy felsőoktatási intézménynek az oktatási-kutatási terület mellett szerepet kell vállalnia a régió kulturális, sport- és művészeti életében is.
Számíthatunk arra is, hogy a következő években a felsőoktatás markáns átalakuláson megy majd keresztül. Szeptembertől az Innovációs és Technológiai Minisztérium lett a felsőoktatási intézmények fenntartója, és várhatóan elindul majd egy racionalizációs folyamat. Fontos, hogy a Pannon Egyetem rendelkezzen olyan közép- és hosszútávú stratégiai tervekkel, amik segítségével elhelyezheti magát ebben a rendszerben. Ennek részeként fontosnak tartom a duális képzések fejlesztését, képesnek kell lennünk minél több külföldi hallgató fogadására, és szükségünk lesz infrastrukturális fejlesztésekre is. Ennek részeként különösen a veszprémi campusunk tekintetében lenne fontos a külső-belső felújítás, ami fejlettebb infrastruktúrát és alacsonyabb működési költséget eredményezhetne.
— Hogy áll gazdálkodását tekintve a Pannon Egyetem?
— A Pannon Egyetem gazdálkodása stabil, az elmúlt években mintegy 19 milliárd forint támogatást nyert el különböző pályázati forrásokból oktatás, kutatás-fejlesztés és infrastruktúra-fejlesztés céljából. Ez azt jelenti, hogy nagyjából száz-száztíz projekt fut párhuzamosan. A piaci együttműködésre épülő pályázatok esetében az elnyert támogatások számát tekintve csupán két intézmény tudott több pályázatot nyerni, mint mi, méretüket tekintve viszont ezek az intézmények hatszor-nyolcszor akkorák, mint a Pannon Egyetem.
Arányosítva tehát abszolút mi nyertük a legtöbb innovációs pályázatot Magyarországon.
Ez büszkeségünkre válhat azért is, mert ez a bevétel nagyban hozzájárulhat az intézmény fejlődéséhez; és azt is mutatja, hogy a piac bízik bennünk, hiszen a nagy cégek csak olyan felsőoktatási intézményekkel tűznek ki közös célokat, nyújtanak be közös pályázatokat, akiknek bíznak a szaktudásában. Ez jó kiindulási alap: gondozni kell ezeket kapcsolatokat és lehetőség szerint tovább fejleszteni.
