Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. március 19. József
Veszprém
0°C
2024. március 19. József
Veszprém
0°C

Proaktív megoldás a passzívlakás

2019. szeptember 22. 5:00 // Forrás: ecoport
A XVII. századi Izlandon építettek először ilyen házakat, majd az 1800-as évek végén egy tengerjáró hajóban alkalmazták elsőként azokat a megoldásokat, amelyek egy évszázaddal később a ma ismert passzívházak technológiáját megalapozták. Környezettudatosság, energiahatékonyság és befektetés. Egy szakember vezetett körbe a passzívházak kérdéskörén.

Az izlandiak ősei építettek először gyeptéglából házakat, majd 1893-ban Fridtjof Nansen a tengeri közlekedésben kamatoztatta az extrém hőszigetelést. Fram (Előre) nevű hajóját úgy építette meg, hogy a különböző szigetelési rétegek a lehető legjobban megvédjék a hajót a sarkvidéki hidegtől. Ezeket a technikákat porolták le a XX. század végén, amikor Wolfgang Feist német fizikus megalkotta a passzívház fogalmát.

De mitől lesz egy épület passzívház? – teszi fel a kérdést a laikus ember, a válasz pedig egyszerű, mégis több száz kritériumot foglal magában. Varga Balázs veszprémi építészmérnök, passzívház tervező, tervrajzok fölött meséli, hogy a passzívház – ha pusztán definíciójában nézzük – akkor lehet egy épület, ha szokásos aktív hűtés és fűtés nélkül egész évben biztosítható a megfelelő klíma. Ehhez pedig a már ismert építészeti megoldások szigorú és tudatos alkalmazására van szükség, továbbá a technológián kívül számít a földrajzi tájolás, a mikroklíma és még több száz kritérium.

Mégis meg kell különböztetni a hivatalosan elismert passzívházakat a passzívház jellegű épületektől. Előbbire a Darmastadt-ban székelő Passzívház Intézetnek van egy minősítési rendszere. Ez tulajdonképpen egy speciális tanúsítvány, ami megszabja a szigorú követelményrendszert és kizárólag ők hitelesíthetik az épületeket passzívházként.

A passzívházak tervezésének alfája az extrém vastag hőszigetelés, a hőhidak csökkentése, a többrétegű nyílászárók alkalmazása, a légtömörség és a hővisszanyerős szellőzés megoldása – magyarázza Varga Balázs, hogy milyen kritériumok alapján fog körzőt és vonalzót egy passzívház tervezésénél. Ezeken kívül különösen fontos a környezeti erőforrások kiaknázása, elsősorban a természetes napfényé. Tervezhetünk passzívházat a veszprémi húszemeletes toronyház alá is, valószínűleg nem kapná meg a minősítést az árnyékolás miatt. Egy passzívház megépítése 15-20%-kal drágább egy átlagos épületnél, viszont ezek után a járulékos költségek rendkívül alacsonyak lesznek, még annál az épületnél is, amelyik csak jellegében passzívház minősítést nem kapna.

Ezt értjük, de akkor mégis miért éri meg hitelesített passzívházakban gondolkodni?

Az építészmérnök szerint erre a lakáspiac fog választ adni egy évtizeden belül. Amelyik épület rendelkezik ilyen tanúsítvánnyal, az jóval magasabb értéket fog képviselni a piacon is.

Hogy a passzívház mennyire nem csak az építőipari fellángolás, arra tervezőnk ad választ a beszélgetés végén, amikor kiderül, hogy a tervrajzok, amelyek fölött a passzívházak tulajdonságait magyarázta, a saját házának tervei voltak.

Hajas Bálint
Domján Attila

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.