Amikor Melina Mercouri görög kulturális miniszter több mint 30 évvel ezelőtt útjára indította az Európa Kulturális Fővárosa koncepcióját, saját bevallása szerint alapvetően két gondolat járt a fejében. Az egyik, hogy a titulus révén, Európa kulturális sokszínűségét elismerve lehetőség nyíljon a címet viselő városoknak jobban megismertetni kultúrájukat helyi, országos és európai szinten is. Másrészt a cím vándoroltatásával egy európai térség kialakítására is alkalom nyílik így, ami arra is ráébreszt minket, hogy az ezernyi különbségünk ellenére alapvetően hasonlóak vagyunk mi itt Európában – idézte fel a megállapodás aláírásakor az EKF gyökereit Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa.
Navracsics Tibor
Navracsics úgy fogalmazott, a mostani megállapodás azért is különösen örömteli, hiszen azzal, hogy Veszprém és a Balaton térség kezet nyújt a korábbi két pályázó városnak, Győrnek és Debrecennek, ugyanígy egy kulturális térséget épít Magyarország vonatkozásában, hogy 2023-ban az egész ország ünnepelhessen. Ugyanakkor testvérvárosa, a 2024-es címbirtokos Tartu bevonásával területben és időben is kiterjeszti azt: lesznek programok, amiket Veszprém kezd el és az ész város folytat. Ezzel Veszprém egy kicsit oldani is tudja a magányát, miszerint 2023-ban rendhagyó módon csak egy európai város viseli a címet.
Porga Gyula, Komolay Szabolcs, Somogyi Tivadar
Porga Gyula, Veszprém polgármestere szerint attól, mert Veszprém, illetve a balatoni régió nyerte el tavaly a zsűri döntése alapján az Európa Kulturális Fővárosa címet, még a döntőbe jutott két másik város elképzeléseinek sem kell elsikkadniuk. „A két város polgármesterei már az eredmény kihirdetésekor elmondták, szeretnék, ha a pályázatban lefektetett tervek egy része címtől függetlenül is megvalósulhatna, attól függetlenül pedig, hogy végül Veszprém nyert, a városnak nemcsak saját magát kell képviselnie 2023-ban, hanem azt a csodálatos magyar kultúrát is, aminek a győri és debreceni is markáns része. Az előkészítés során vállalt közös munka, illetve a közös projektek éppen ennek a kultúrának a megmutatására ad lehetőséget” – mondta el.
Ahogy az a Beyond – túllépni a határainkon szlogen köré felépített pályázatban is elhangzott, ezzel példát is tudunk mutatni Európának, illetve tanulni is tőle. Akárcsak a tartui együttműködéssel, akikkel 48 éve ápol a város baráti viszonyt, és akikkel mind a pályázati tanácsadás után most közös projekteken tud együtt dolgozni Veszprém.
Komolay Szabolcs, az együttműködési megállapodást aláíró debreceni alpolgármester úgy fogalmazott, az EKF címre a kezdetektől fogva úgy gondoltak, mint katalizátorra a városi kulturális stratégia megvalósításához. Ahhoz azonban kétségtelenül partnerekre is van szükség, hiszen nemcsak önmagában léteznek a városok, mind egy nagy konglomerátum, a magyar és az európai kultúra részei vagyunk.
Dr. Somogyi Tivadar, Győr alpolgármestere őszintén bevallotta, annak idején úgy álltak neki a pályázatnak, hogy nyerni fognak – ez mégsem sikerült. Ilyen előzmény után tehát nagyon jól esett nekik, hogy kicsit a szomorúságukat is oldva, lehetőséget kaptak, hogy összefogjanak a három legjobb pályázóként, és mind a korábbi tervek egy részét megvalósíthassák, mind Magyarország bemutatásában részt vehessenek.
Urmas Klaas, Tartu polgármestere az együttműködés kapcsán elmondta, nagy öröm számukra, hogy 2022-ben másik litván testvérvárosuk, Kaunas lehet az EKF címbirtokos, 2023-ban Veszprém, 2024-ben pedig ők, így egyfajta folytonosság is lesz a városok között. Tartu Veszprém legrégebbi testvérvárosa, 48 éve ápolunk jó kapcsolatot egymással, a közös munka révén pedig még közelebb kerülhetnek egymáshoz a két ország és város emberei, a projekteket illetően pedig akár a tartui és a veszprémi egyetem együttműködését is lehetségesnek tartja közös tartalmak létrehozására.
Porga Gyula és Urmas Klaas
A megállapodással kapcsolatos döntések után a felek aláírásukkal is megerősítették együttműködési szándékukat, előbb Debrecen, Győr és Veszprém, majd Veszprém és Tartu polgármesterei.
