2020. július 6. // Csaba névnap

Cifraszűr és pásztorbot

A pásztorok sokszor letűntnek hitt, valójában még ma is élő világába vezet be a Laczkó Dezső Múzeum legújabb, szombaton, Szent Mihály-nap alkalmából megnyílt kiállítása.

Városi környezetben az ember ritkán fog összefutni pásztorral. Legalábbis, nagy valószínűséggel nem fogja tudni róla, hogy pásztor, hiszen a mesterséget űzők között sem mindenki visel már cifraszűrt, maximum ünnepnapokon, a hétköznapokon azonban lehet, könnyen beolvadnának közénk, „átlagos” emberek közé.

Ha viszont mondjuk száz évvel ezelőtt járnánk az időben, ugyanígy, Szent Mihály-napján, valószínűleg sokkal inkább feltűnnének nekünk a pásztorok: bár elsősorban a vidékhez, a legelőkhöz kötjük őket, hagyományosan ez volt az az időszak, amikor a pásztorok az elszámolás részeként beterelték a nyájat a városba, a gazdákhoz.

Már ez a kicsit momentum is mutatja, város és vidék mindig is egymásra volt utalva, így a Pásztorélet a XXI: században című kiállítás – amivel egy kicsit hivatalos nyitányt is kapott a Szent Mihály-napi rendezvénysorozat – jó reflexió arra a gondolatra is, ami mentén Veszprém ma igyekszik előrehaladni: város és vidéke közösen tud erőset alkotni. Ha nincs meg a kettő között az összhang, másként gondolkodunk a jövőről, akkor mindketten gyengülünk. Ez fogalmazódott meg bennünk az EKF pályázat során is, ám elnézve a kiállítást, rá kell jönnünk, ez nem is feltétlenül egy innovatív, újító gondolat – valóján egy több száz éves tradíció – vont párhuzamot múlt és jelen között az eseményen részt vevő Porga Gyula.

A polgármester szerint a kiállítás azt is bizonyítja: bár a város élet zaja hajlamos megzavarni minket és elhitetni velünk, hogy bizonyos foglalkozások teljesen eltűntek vagy csak a néprajzosoknak fontos, még ma, a 21. században is él a pásztorkodás hagyománya.

Péterváry-Szanyi Brigitta, a Laczkó Dezső Múzeum igazgatója köszöntő beszédében emlékeztetett, a múzeum 2019. január 31-én bezárta a kapuit a felújítás idejére, a falak mögött azonban időközben is lázas munka folyt. A kollégák új tárgyakat gyűjtöttek, új feltárásokat végeztek, restauráltak, az intézmény igyekezett új kapcsolatokat kialakítani, miközben a régieket is megerősítette, és egyben egy új irány kiépítésén is dolgoztak annak érdekében, hogy a megyében élő közösségeket még inkább be tudják vonni a munkába és nyitottabbá tegyék a múzeumot. Ennek az együttműködésnek az egyik példája a Pásztorélet című kiállítás, melyben Répásy Zsolt fotóin keresztül, valamint egy-egy pásztorművészeti alkotással, használati tárggyal és személy gondolatával szeretnék megmutatni a pásztorok mindennapjait.

A tárlatot dr. Varga Anna etnobotanikus nyitotta meg, aki arról beszélt, bár a pásztorok sokáig szinte észrevétlenül simultak bele a bakonyi-balatoni tájba és a hétköznapokba, az utóbbi években a hagyomány újra kezd feléledni. A kutató szerint előbbi oka elsősorban a külterjes legeltetés visszaszorulása, aminek következtében a 2000-es évek elejére mind a pásztorvilág, mind a fás legelők szinte teljesen eltűntek, és az olyan néprajzos kutatók kivételével, mint például Zoller Imre, nagyon kevesen vették észre a megye állattartással kapcsolatos csodáit.

Az utóbbi néhány esztendőben, részben helyi kezdeményezéseknek, részben a beköltöző embereknek, többek között az olaszfalui Varga Antal és a lovasi Márfi Bence összefogásának köszönhetően ismét sikerült megteremteni egy szakmai közösséget, ahol az ún. pásztortalálkozókon az idősebb generációk átadhatják a tudásukat a fiatalabbaknak. Az, hogy ezek aztán a köztudatba is bekerültek, leginkább Borbás Marcsinak köszönhető, aki a Gasztroangyal című műsorban egy egész adást szentelt a találkozók és a közösség bemutatására. Ezzel együtt a pásztorok is ráébredtek, mekkora értéket jelent a munkájuk, nemrégiben pedig az Európai Unió is célként tűzte ki, hogy nagyobb hangsúlyt kapjanak az agrárerdészeti rendszerek, köztük a fás legelők.

A szélesebb közönség persze akkor tudhat meg talán a legtöbbet a pásztorok mai világáról, és akkor érezheti át leginkább ennek a különleges kultúrának a súlyát, ha ellátogat a kiállításra. Répásy Zsolt, veszprémi születésű fotóművész a megnyitót követő tárlatvezetés során elmondta, neki is meglepetést okozott, milyen elevenen él még itt Veszprémben is a pásztorkodás. Képeivel szerette volna megmutatni ezt az ősi foglalkozást és életformát, ami talán kicsit változva, de a mai napig is él. „Számomra varázslatos a világuk. A mai napig ritka kincs az egyszerű, egyenes ember, a világ, ahol az ember szemébe néznek, ahol létezik az adott szó, ahol az ember tiszteli a természetet” – fejtette ki gondolatait.

A képek által nemcsak erre a rendkívül, őszinte, sallangmentes életre kap rálátást az ember, de a kiállított tárgyak láttán egy kicsit meg is emelhetjük a kalapunkat: egy-egy faragott pásztorbot vagy pipa arra is rávilágít, a pásztorlét egy kicsit művészet is.

A megnyitón Császár Dominik népzenész működött közre.

A kiállítás 2020. január 31-ig, hétfő kivételével mindennap 10–18 óráig látogatható.

Bertalan Melinda

További cikkek

Nézz, nézz a csillagos ég felé!
Nézz, nézz a csillagos ég felé!
A zavartalan nyári éjszakák egyik legkedvesebb elfoglaltsága az égbolt fürkészése hullócsillagok, különös bolygóállások után kutatva. Látványos égi jelenségek a közeljövőben is várnak ránk, de vajon mibe érdemes befektetni, ha több titkát is szeretnénk felfedezni az univerzumnak és hol vannak a legjobb megfigyelőpontok? Szabó Róbert csopaki csillagász, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója adott nekünk útmutatást.
Végre Veszprémben is lehet kertmozizni
Végre Veszprémben is lehet kertmozizni
Nem egy új vállalkozás, inkább néhány lelkes fiatal megvalósult álma, az Ifjúsági Ház kertjében kéthetente jelentkező filmklub viszont végre lehetőséget ad arra, hogy ne kelljen a Balatonig utazni, ha kertmozizni szeretnénk.
Merre halad a világ?
Merre halad a világ?
Erősödő online tér, okos megoldások, átalakuló média: a jövőnket tényleg az algoritmusok fogják alakítani vagy az offline még nyerhet teret? Ezt kutatja a Veszprém Portré legújabb száma.
Összművészeti érzékenyítés lélektől lélekig
Összművészeti érzékenyítés lélektől lélekig
Harmadik alkalommal rendez érzékenyítő fesztivált a Petőfi Színház júliusban.
A varázslat vissza tudja adni a hitet
A varázslat vissza tudja adni a hitet
Aki arra számít, hogy eláruljuk a nagy bűvésztrükkök titkát, azt ki kell, hogy ábrándítsuk a legelején. Kiss Richárd fiatal veszprémi bűvész is óvja a mágia titkát, de néhány praktikát elárult, hogyan érdemes figyelni a mágusok előadását. Sőt, megtudtuk, hogy a bűvészetnek valós gyógyító ereje is lehet.
2020. július 6. // Csaba névnap