A Thomas Bachnak, a NOB elnökének címzett "közös szándéknyilatkozatban" az áll, hogy Budapest és a MOB a fővárosi önkormányzat és a MOB közgyűléseinek "egybehangzó döntése alapján, Magyarország Országgyűlése és a magyar kormány támogatásával" hivatalosan is bejelenti a szándékát a XXXIII. olimpia és a XVII. paralimpia megrendezésére.
"Meggyőződésünk, hogy a budapesti pályázat a válasz a NOB Agenda 2020 reformprogramjára, pályázati szándékunk teljes összhangban van a NOB gazdaságos olimpia koncepciójával. Egyben üdvözöljük, hogy a NOB a takarékosabb és fenntarthatóbb olimpiarendezés irányába indul, megtörve ezzel a legnagyobb és leggazdagabb országok olimpiai rendezési monopóliumát" - olvasható a dokumentumban.
A Főpolgármesteri Hivataltól kapott képen Tarlós István főpolgármester (j) és Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke közös szándéknyilatkozatot ír alá a 2024. évi XXXIII. Nyári Olimpiai és XVII. Paralimpiai Játékok budapesti rendezésének pályázatára a fővárosban, a Városházán 2015. július 7-én. A dokumentumot elküldték Thomas Bachnak, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnökének. MTI Fotó: Főpolgármesteri Hivatal / Majtényi Mihály
A levél szerint "demokratikus gondolat" az ötkarikás játékok rendezéséhez való hozzáférés bővítése, így vissza lehet térni az olimpiai eszme eredetéhez, valaha ugyanis a Budapestnél kisebb Antwerpen, Stockholm és Helsinki is rendezhetett nyári játékokat.
"A mi olimpiai matematikánk egyértelmű: Agenda 2020 = Budapest 2024" - áll a nyilatkozatban, amely kitér arra is, hogy Magyarország az egyetlen az ötkarikás játékok 10 legeredményesebb nemzete közül, amely még nem rendezhetett olimpiát.
A 2024-es játékok házigazdájáról 2017-ben Limában dönt a NOB. Eddig Boston, Hamburg, Róma és Párizs jelezte, hogy versenybe száll a rendezés jogáért.
