Ezt Kozmann György sportért felelős helyettes államtitkár jelentette be az "Egy nap az utánpótlásért" címmel az utanpotlassport.hu szerkesztősége által kedden - idén ötödik alkalommal - megrendezett, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) és a Decathlon által támogatott konferencián a Syma Rendezvényközpontban.
Az állami sportvezető további eredményként említette meg, hogy a TAO-ban érintett öt látvány-csapatsportágban - labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda és jégkorong - az elmúlt négy évben 260 ezerről 350 ezerre emelkedett az igazolt versenyzők száma, s a növekedés elsősorban az utánpótláskorú sportolók területén jelentős.
Kozmann György kitért arra is, hogy a 2011/12-es időszakban 33,5 milliárd, 2012/13-ban 43 milliárd, 2013/14-ben 55 milliárd forintnyi támogatás áramlott a magyar sportba a TAO-n keresztül, s ez utóbbi szám még növekedhet, hiszen a 2014-ben véget ért időszak elszámolása még nem zárult le. Szavai szerint a legutóbbi időszakban, 2014/15-ben 50 milliárd forint érkezése már biztos, de a végső összeg ennél nagyobb lesz. A kétszeres olimpiai bronzérmes kenus megjegyezte azt is, hogy ezekből a pénzekből 2011 óta összesen 119 milliárd forint jutott utánpótlás-nevelésre.
Tóth József, a Magyar Olimpiai Bizottság utánpótlás-ügyekben illetékes osztályvezetője előadásában hangsúlyozta: a TAO eltelt négy éve még csak óvatos, visszafogott értékelést tesz lehetővé, de a számok azt mutatják, az érintett sportágak összesített eredményessége alapján a legnagyobb előrelépés a kosárlabdában mutatkozik. Itt ugyanis megfordult a 2003-tól mért negatív trend. A kézilabdában az Európa-bajnokságokon ugyanebben az időszakban tapasztalt lassú emelkedés kissé felgyorsult, vízilabdában azonban a negatív trend tovább folytatódott. "Ennek ellenére a vízilabda még mindig eredményesebb a kosárlabdánál" - fűzte hozzá magyarázatként a MOB osztályvezetője.
Tóth József szerint a riói olimpiai szereplést megjósolni szinte lehetetlen, de a legjobb támpontul talán a játékok előtti évben, az olimpiai versenyszámokban megrendezett világbajnokságokon való szereplés szolgálhat. Ezeken Magyarország idén hat aranyérmet gyűjtött be, 2014-ben négyet, 2013-ban pedig kilencet.
A MOB osztályvezetője beszélt a 2013 végén indult Kiemelt Sportágfejlesztési Programról is, amelyben 16 sportág érdekelt. Ezek felnőtt világ- és Európa-bajnokságain az ötkarikás versenyszámokban idén összesen 41 dobogós helyezést értek el a magyar versenyzők, tehát előrelépés még nem érhető tetten. Tóth József úgy látja, a nemzetközi konkurencia erősödését tekintve a stagnálás pozitívumként értékelhető, ugyanakkor a program eltelt két éve még kevés ahhoz, hogy mélyebb következtetéseket lehessen leszűrni.
Az utánpótlás-nevelés gyakorlati kérdéseivel foglalkozva Zsiga Gyula Bajnokok Ligája-győztes kézilabdaedző egy átfogó utánpótlás-koncepció kidolgozását tartaná szükségesnek, melyet a csapatsportágakban egységesen lehetne alkalmazni.
Bartalis István, a magyar jégkorong-válogatott csatára - aki ifjúsági és juniorjátékosként Svédországban hokizott - arra hívta fel a figyelmet, hogy az északi országokban 14 éves korig nincs eredménykényszer, inkább az a fontos, hogy a fiatalok örömüket leljék a sportolásban, s arrafelé - a magyarországi gyakorlattal ellentétben - a szülők nem szólnak bele a szakmai munkába, hanem azt az edzőkre bízzák.
