Le a kalappal a mieink előtt, lévén, a Vetési gimnáziumban elvesztett nyitó felvonás után (72-79), hétvégén egy–egyre módosították a másodosztályú bajnokság hajrájában rendezendő elődöntőt (61-74). A lépéshátrányba került bakonyiak példásan helytálltak az észak-magyarországi megyeszékhelyen, mivel szorult helyzetükben sem adták fel a harcot, – egy pompás mérkőzést követően – újra élnek a finalista reményeik. Miskolcon motiváltan és hősiesen viaskodtak: mozgósították az összes erőtartalékukat, teljes elánnal koncentráltak, az összeszedett „műsorukban” nyoma sem volt görcsösségnek, vagy idegességnek. Szervezetten és taktikusan kosaraztak: agresszíven, hatékonyan védekeztek, illetve ötletesen támadtak. Olyannyira elbizonytalanították a jó képességű ellenfelet, hogy többször is vezettek húsz ponttal.
A döntőbe jutás a tét a kosarasok számára
– A párosítás harmadik találkozóján hasonló játékkal készülünk, mint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében – mondta Mérész Csaba vezetőedző. – Az alapnak azt az összecsapást, az akkor mutatott teljesítményt tekinthetjük. A stratégiánk lényege nem változik, mindennek a bázisa a jó védekezés, ugyanakkor támadásban tovább szélesíthetjük a repertoárunkat. A taktikánk tehát megvan, de azért még van mit javítanunk, a napokban ezen dolgozunk. A felek már ismerik egymást, nehéz új dolgokat mutatni a másiknak, ám talán mégis lehet. A párharc eztán is nyílt, emiatt kemény küzdelemre számítok. Mindnyájan tisztában vagyunk azzal, hogy az előttünk álló rangadó milyen jelentőséggel bír. A siker érdekében nagy erőfeszítésekre lesz szükségünk, nem nyújthatunk hullámzó produkciót, mert a miskolciak biztosan nyerni akarnak mifelénk. Nincs mese, a legjobbunkat kell adnunk – ha úgy tetszik: negyven percen át „darálni”, hogy életben tartsuk a döntős álmainkat. Ha úgy játszunk, ahogy tudunk, akkor odaérhetünk a Debreceni EAC mellé, akik a másik ágról, kettő–nullás összesítéssel már döntősök (90-75, ill. 65-81).
Még egyszer nem fordulhat elő olyan forgatókönyv a királynék városában, mint április végén, mikor a hazaiak önmagukat verték meg. Egyszerűen nem veszíthetnek újabb derbit a „főhadiszállásukon”. Szerencsére felálltak a padlóról, miután idegenben egyenlítettek és „visszajöttek” a párviadalba. Tudják, hogy most is óriási energiákat kell aktivizálniuk a győzelem érdekében.
Ha az immár esélyesebb veszprémiek okosan támadnak, azzal megalapozhatják a védekezésüket: többször kényszeríthetik a riválist felállt fal elleni támadásra. Keményen és tudatosan kell játszaniuk, hiszen az egy-egy és kettő-kettő elleni párharcok megint meghatározók lesznek. Persze elől is szeretnék a megbeszéltek szerint járatni a labdát, így javíthatnak a korábbi helyzetkialakításaikon és -kihasználásukon. Biztosan ezúttal sem maradnak egyedül: a szurkolóik mellettük lesznek. Így kicsivel könnyebb lesz kiadni magukból a maximumot – és kellő önbizalmat szerezve nem lesz a párharcnak több feltámadása.
