A hétfői Harmadik Félidőben a következőkről lehetett meggyőződni: Ljubomir Vranjest nem lehet zavarba hozni és Ljubomir Vranjes képes mindenki elől ellopni a show-t. A Telekom Veszprém vezetője minden kérdésről kendőzetlen őszinteséggel és lényegre törően beszélt – ezen a téren is bőven van mit tanulni tőle.
A veszprémi kezdetekről például így beszélt: – Nem volt könnyű dolgom, úgy kezdtem, hogy Palmarssonnal kiesett az egyik legjobb játékos. Nem vonakodtam meghozni a döntést, a klub is támogatott, ettől még kemény volt. Lékairól tudtam, hogy jó játékos, Palmarsson elmenetele után aztán százszázalékos bizalmat szavaztam neki. A Bajnokok Ligájában fantasztikus volt, meglepett, hogy ilyen szinten képes hozni magát. De még valami meglepett. Az ember azért hall ezt-azt, ehhez képest meglepett, mennyire profik voltak a srácok. Jó sok történetet hallottam, ki hogyan dolgozik, mi hogyan működik, és ezek nem tűntek jóknak. A srácok aztán megleptek. Beleadtak apait-anyait. Kemény edzéseink voltak az elején, mert nem voltak azon a szinten, amelyen szerettem volna, viszont elképesztő volt bennük a győzni akarás – idézi a beszélgetést a sport1tv.hu.
Ugyanakkor a közös munkában voltak döccenők, így például az egymást követő három vereség a Bajnokok Ligájában. A PSG elleni kettő még úgy-ahogy magyarázható, na de az Aalborg elleni már nem igazán. – A kézilabda egy dolog, a másik, hogy nyolc játékos szerződése is lejár a nyáron – mondta Vranjes. – A fiúk gondolataiban nem mindig a kézilabda volt az az első helyen. A meccsnapokon is elvonta a figyelmüket, sok olyan hibát követtünk el, ami ebből fakadt. Az Aalborg ellen elég gyorsan, talán három perc után láttam, hogy ez nem lesz elég. A félidőben beszéltem hozzájuk, talán nem idézhető módon, de hát fel kellett ráznom őket. Ha egy meccset mentálisan rosszul indítunk, nehéz visszajönni. Persze, küzdünk, küzdünk, de nem jön be minden, a kapus sem fogja meg azokat a labdákat, amiket szeretnénk. A meccs másnapján nem volt edzés, én meg előtte sem aludtam. Visszanéztem az Aalborg elleni mérkőzésünket, meg a korábbi BL-találkozóinkat, illetve a Szeged elleni bajnokit. Mindent elemeztem. Utána tartottam egy három- vagy négyórás értekezletet. Elmagyaráztam, mi a motiváció, miért vagyunk itt. Mondtam, ha ők rosszul játszanak, engem kitehetnek. De ők is mehetnek. Ez a munkánk. Edzőként azt akarom, a játékosok a klubért játszanak, ne magukért. És az Aalborg ellen nem ezt láttam.
A dániai vereség alkalmával még egy dolog meglepte Vranjest, amiről szintén őszintén beszélt: – Előtte megbeszéltünk mindent, aztán a meccs közben is mondtam, min kellene változtatni, mert nem jól csinálják. Végül kijött, hogy ötvenöt percig nem azt csinálták, amit kértem. Hatvanból ötvenöt percig, ez edzőként érthetetlen. Később látszott, dühösek magukra. A Kielce ellen aztán odatették magukat és szívvel-lélekkel hajtottak a klubért. Az ember végezze el a munkáját, a feladatát.
Matuz Krisztián, a Sport TV kommentátora felvetette a szakembernek, hogy ugyan sok játékos alkotja a Veszprém keretét, viszont az elitligában nem mindenki jut szóhoz. De vajon mi ennek az oka? – Húsz játékosom van, de nem tud mindegyikük Bajnokok Ligája-szinten kézilabdázni. Ez a legnagyobb problémám – ismerte el Vranjes. – Accambray például két évig nem játszott ezen a szinten. A magyar bajnokságban hol jó, hol nem jó. Inkább mínuszban van. Meg tudom érteni, neki meg azt kell megértenie, nekem edzőként győznöm kell. Mutasson többet. Aki kevesebbet játszik, nekem kell megmutatnia, hogy játszani akar. Vegyük Győri Matyit! Az első két hónapban olyan volt, mint egy gyerek, reszketett keze-lába. Ideges volt meccs előtt és közben, sokat hibázott, mostanra viszont elkapta a fonalat. Vagy ott van Ligetvári. Talán ő lesz a következő, akire állandóan számíthatok a Bajnokok Ligájában. Nekem bejön, ahogy fejlődik. Higgyék el, mindenkit tudnék játszatni, de ha kikapunk, ahhoz mit szólnak? A saját tempómban fejlesztem a csapatom, minden játékosra megvan a saját tervem. De még egyszer: profi edző vagyok, nekem győznöm kell. Viszont építkeznem is kell, ami viszont finom munka.
A vezetőedző-szövetségi kapitány Ancsin Gábor esetében is tett egy olyan ígéretet, hogy felépíti nemzetközi szintre, ahogyan azt is elárulta, Petar Nenadics januári érkezése nem befolyásolja Lékai Máté csapaton belüli szerepét. – Nálam nincs irányító, jobbátlövő vagy balátlövő. Nálam egy játékrend van, különböző pozíciókba kell bemozogni és mindenkinek minden posztot meg kell tudnia oldani. Lékai is honnan lövi a gólokat? Jobbról, balról, a vonalról, a második hullámból. Igen, lesz majd olyan, hogy Lékai és Nenadics együtt lesz a pályán. Sőt, olyan is, hogy Nenadics, Dzsamalival és Accambrayvel lesz fent. A játékosoknak be kell bizonyítaniuk nekem, hogy ott akarnak lenni a pályán. Volt, aki kudarcot vallott, de ez legyen a játékos problémája.
