Vranjes nem tudott a szövetség által biztosított lehetőségekről
A szövetségi kapitány azonban a hétfői Kézilabda magazinban elmondta, a válogatottnak elég ideje volt felkészülni az Európa-bajnokságra, bár persze, ha tehette volna, akkor korábban nekilát az összetartásnak.
A Magyar Kézilabda Szövetség szakmai igazgatója, Zsiga Gyula a pénteki Sportreggeliben ellenben úgy fogalmazott, Ljubomir Vranjes nem élt a szövetség által kínált lehetőségekkel. A hétfői Kézilabda magazinban konkrétan meg is nevezte, melyekre gondol, s mint az a szövetségi kapitány reakciójából kiderül, kommunikációs probléma adódhatott közte és az MKSZ között.
– Nem tudtam mindegyik lehetőségről, így pedig nagyon nehéz kihasználni őket. De egy válogatottnál ez nem így megy. Vannak napok, amelyeket tudunk használni, mert a klubok ilyenkor el tudják engedni a játékosokat, míg máskor nem – hangzott a szövetségi kapitány válasza.
Ami a magyar játékosok megismerését és feltérképezését illeti, elmondta, nem járt Dabason, Budakalászon vagy Tatabányán, de nincs is rá szüksége, mert napi tíz órában figyeli és elemzi kézilabdázóit, ami elegendő. S mivel a magyar bajnokságban nincs meg a kellő minőség, így nem is bonyolult a viszonylag kevés kiemelkedő hazai játékos teljesítményét lekövetni. Hat-hét meccsből már tudja, mire számíthat egy játékosától. A problémát meglátása szerint más jelentette.
– Voltak olyanok, akiknek túl nagyok voltak az elvárásaik. A második legfiatalabb csapat voltunk az egész Eb-n, míg a visszavonulókkal több mint 1400 nemzetközi meccs tapasztalatát vesztettük el.
Ráadásul a rendelkezésre álló játékosok erőnlétével sem volt elégedett Vranjes, a szövetség szakmai igazgatója pedig ennek a problémának a megoldása kapcsán is a hatékonyabb együttműködés és kommunikáció fontosságát hangsúlyozta.
A kézikapitány élesen kritizálta a válogatott játékosok erőnlétét
– Amikor idejöttem, nem tudtam sokat a magyar bajnokságról. Volt egy gyenge válogatottunk, amelyben a legjobb magyar játékosok voltak, és láttam az ő erőnlétüket. Mit mondjak, nem voltam igazán elégedett! Gyorsan elfáradtak, ezért el kellett kezdeni megtanítani őket arra, hogy miként eddzenek ahhoz, hogy több erejük legyen.
Ljubomir Vranjes azt is kiemelte, a válogatott játékosok közül csak nagyon kevesen játszanak a klubjukban kétirányú kézilabdát, azaz mindenkinek tudnia kellene minden poszton játszani védekezésben és támadásban egyaránt.
Zsiga Gyula szerint a probléma orvoslásához az utánpótlás-nevelésig kell visszanyúlni.
„Nem látom a 17-18 éves magyar tehetségeket”
A szövetségi kapitány szerint a védekezés lenne a legfontosabb, ám a fiatalok edzéseit látva azt tapasztalta, Magyarországon zömében csak a támadásokat gyakorolják ennek a korosztálynak az edzésein.
– Amikor a játékosok a válogatottba érkeznek, nem szeretem, ha azzal kell tölteni az időt, hogy fizikálisan felhozzuk őket. Ez egy vicc! Én akkor és ott már a taktikai munkát szeretném velük végezni. A másik pedig, hogy hol vannak a 17, 18, 19 éves tehetségek? Nem látom őket. A fizikai felkészítést 16 éves korban el kellene kezdeni, hogy mire NB I-es játékosok és válogatottak lesznek, tökéletes formában legyenek. Jelenleg nem látom, hogy lenne megfelelő fizikai felkészítés.
Vranjes ezért hangsúlyozta, jó lenne, ha leülhetne beszélni a kluboknál dolgozó edzőkkel és megismerné a munkájukat, hogy segíteni tudják egymást.
Forrás: m4sport.hu