A Telekom Veszprém kézilabdacsapata több mint két hét szünet után, már biztos alapszakasz- győztesként lépett pályára szerda délután a Veszprém Arénában. Ljubomir Vranjes vezetőedző a Dabas elleni bajnokin nem számíthatott a Magyar Kupa döntőjében hüvelyujj-sérülést szenvedő Lékai Mátéra. Hosszabb sérülését követően már a társakkal edz Győri Mátyás és William Accambray is, de még egyikük sem volt ott a meccskeretben. Mirsad Terzic és Ancsin Gábor is kimaradt, az U20-as együttes kiválósága, Uros Borzas viszont ezúttal is szóhoz jutott.
Elcsent játékszert váltott gólra Ugalde, majd Kekezovity talált be Alilovic kapujába. A horvát portás nem sokkal később hetest követően és lerohanásból is ki tudott fogni a vendégeken. A második veszprémi gólra így is öt percet kellett várni, Sulic vágta be a játékszert gyors akció végén (6. perc: 2-1). A lassacskán csordogáló mérkőzés ütemét Gajic pörgette fel lerohanásokból, s szélről értékesített helyzeteiből. llic is feliratkozott a gólszerzők közé, de a jól védő Hollóra támaszkodva Ország, Kiss és Slachta növelni tudta a dabasi gólok számát (14. perc: 6-5).
Fotó: Baumann Béla
Vendég időkérés után folytatódott a játék, s úgy tűnt, az eszmecsere pont a riválist zavarta meg: 5-0-s veszprémi széria következett Ligetvári, Gajic, Ilic, Nagy és Jamali tálalásában (21. perc: 11-5). Az utolsó kilenc percben is jól zárt a bakonyi retesz, Alilovic eszén csak lerohanásból tudott túljárni a Dabas, mialatt Blagotinsek, Jamali, Gajic és Ligetvári is könnyedén növelte a hazai előnyt (16-9).
A térfélcserét követően Mikler állt a hazai porta elé, Tönnesen váltotta Nagyot, Manaszkov és Marguc pedig a szélekre érkezett. Nenadic döntötte be kártyavárként védőjét, majd Tönnesen tüzelt játszi könnyedséggel. A túloldalon csak Slachta tudott túljárni Mikler eszén, így Jamali duplájával már a 36. percben tízre nőtt a különbség a két fél között (20-10).
Felváltva estek a gólok a folytatásban: a mieinknél Nenadic, Marguc, Blagotinsek és Jamali, az ellenfélnél pedig Shinnosuke és a veszprémi nevelésű Zakics duplázott (42. perc: 24-14). Blagotinsek és Manaszkov is betalált, majd Perisic élt kétszer is a kínálkozó lehetőséggel. Manaszkov volt ellenállhatatlan, s a nagy kedvvel játszó Ligetvári is bevágta a labdát betörés végén. A legnagyobb tapsot azonban Schuch kapta, aki egy gyors akció végén mattolta a csereként beálló Podobát (50. perc: 29-16).
Szűk tízperces gólcsendet tört meg a Dabas: Kiss használta ki az emberelőnyt (55. perc: 32:17), de a hajrában is a mieink akarata érvényesült. Mikler büntetőket és ziccereket fogott, csapata Ligetvári zárszavával végül 34-17-re nyert.
A Vranjes-csapat vasárnap (18.00) a Tatabánya vendéglátójaként zárja az alapszakaszt.
Férfi kézilabda NB I, 25. forduló:
Telekom Veszprém–Dabas KC VSE 34-17 (16-9)
Veszprém Aréna, 800 néző. Vezette: Paska, Vastag.
Veszprém: Alilovic – Gajic 5, Sulic 1, Nagy 1, Ligetvári 5, Ilic 2 (1), Ugalde 1. Csere: Mikler (kapus), Nenadic 2, Blagotinsek 4, Manaskov 2, Schuch 2, Tönnesen 1, Marguc 2, Jamali 5, Borzas 1. Vezetőedző: Ljubomir Vranjes.
Dabas: Holló – Kiss 3, Kekezovity 1, Slachta 2, Bíró, Perisic 2, Országh 3. Csere: Podoba (kapus), Korsós, Shinnosuke 3, Priczel, Tanaka 1, Laurinyecz, Pocsai, Zakics 2 (2). Vezetőedző: Tomori Győző.
Kiállítások: 2, ill. - perc.
Hétméteresek: 2/1, ill. 5/2.
Így látták a főszereplők
Ljubomir Vranjes: – Elégedett vagyok a látottakkal. Azt gondolom, a tizenhét kapott gól azt mutatja, rendben volt a védekezésünk. A csapat jó hozzáállást mutatott, remek a csapatszellem. Régóta nem játszottunk tétmeccset, de ennek ellenére – változatos összeállításban is – jól muzsikált az együttes.
Uros Borzas: – Méltó ellenfél volt a Dabas. A mi célunk, az előttünk álló időszakra való gyakorlás volt. Ezt teljesítettük, hiszen húsz gólnál kevesebbet kaptunk.
Tomori Győző: – Ahogyan az várható volt, végig dominálta a meccset a Veszprém. Örülök, hogy sportszerű meccset játszottunk. Még egy fontos feladat vár ránk, a Ligakupa-döntőben szeretnék jó eredményt elérni.
Kiss Attila: – Kicsit nagyobb önbizalommal szorosabb meccset játszhattunk volna, de így is elégedettek lehetünk.
