Mint arról beszámoltunk, negyedik Bajnokok Ligája négyes döntőjét is elvesztette a veszprémi kézilabdacsapat, miután vasárnap 27-24-re alulmaradt az északmacedón Vardar Szkopje együttesével szemben.
David Davis vezetőedző szerint az első félidőben dőlt el a trófea sorsa, amikor a Vardar ötgólos előnyre tett szert. – Nem csalódott vagyok, hanem szomorú. Az első félidőben nem működött a csapatjátékunk, s a folytatásban nem is tudtuk ledolgozni az ekkor összeszedett hátrányunkat. Gratulálok a szkopjeiknek, akik az egész mérkőzésen magabiztosan vezettek.
A visszavonuló csapatkapitány, Nagy László hangsúlyozta: hatalmas lehetőséget szalasztottak el. – Óriási csalódottságot érzek. Az első félidő nagyon gyengén teljesítettünk. Pedig védekezésben és támadásban is azt csinálta a Vardar, amire számítottunk, nagy meglepetés nem ért minket. Az első félidőben Roli sem tudott hozzátenni, csak rohantunk az eredmény után. Nem számít, hogy milyen fájdalmam van, a döntőben mindenképpen szerettem volna pályára lépni, ami sikerült, de sajnos rossz szájízzel hagytam el a pályát. Hatalmas lehetőséget szalasztottunk el, nagyon sajnálom az első játékrészt, mert az megpecsételte sorsunkat. Nagyon bízom benne, hogy Daviddel hosszú távon számolhatunk, mert emberfeletti, amit kihozott belőlünk. Töretlen bizalommal voltunk, vagyunk felé, meggyőződésem, hogy ugyanezen az úton kell továbbhaladni.
A két gólig jutó Lékai Máté szerint a gárda gyengébb védekezésén múlt a siker. – A védekezésünk nem volt olyan kemény, mint kellett volna, támadásban pedig elhamarkodtuk a helyzeteket. Sajnos nem úgy kézilabdáztunk, ahogy eddig. Borzalmasan hosszan támadott a Vardar minden egyes alkalommal, s bár a második félidőben feljöttünk, a rivális valahogy mindig talált egy rést. A Szkopje lassítani akarta a játékot, nekünk pedig muszáj volt rohannunk. Nagyon magam alatt vagyok.
A sérülten is kiválóan Sterbik Árpád kritikusan fogalmazott, szerinte nem lehet így kézilabdázni egy BL-döntőben. – Rosszul kezdtünk. Könnyű gólokat kaptunk beállóból, a védelmünk nem működött, Rolit sokszor kiszolgáltatott helyzetbe hozták a társak. Támadásban többször is eladtuk a labdát. Egy döntőt nem lehet így játszani. Ilyenkor úgy kell játszani, mintha ez lenne az utolsó mérkőzésed. Nincs törésem, de fáj minden porcikám. Reggel még lábra sem tudtam állni, sétálni sem tudtam, de megpróbáltam mindent megtenni. Laci és Momo miatt sajnálom, hogy nem nyertünk. Illetve egyes játékosok miatt, akik fel sem fogják, hogy mekkora dolog ide bekerülni és lehet, hogy soha többé nem játszhatnak a négyes döntőben.
