A rendezvényt mostanra nem kell nagyon bemutatni senkinek sem, jó néhány embernek az őszi programjuk szerves része lett. „Pedig tíz éve, amikor elkezdtük Poller Imrével, az ITTMOST Egyesület elnökével, még rendszerint visszakérdeztek az emberek, hogy: micsoda? Most meg gyakorlatilag nem tudsz kinyitni egy magazint anélkül, hogy ne találkoznál szembe egy a csend fontosságáról szóló cikkel. A Csendnapok pedig Veszprém Európa Kulturális Fővárosa pályázatában is szerepelt, és a program szinte magától összeáll a sok beérkező ötletnek köszönhetően – egy már jövőre is akad. Fertőző módon terjed tehát a csend gondolatköre, és büszkék vagyunk rá, hogy itt, a városban mi lehettünk ennek a „fertőzésnek a góca” – mondja dr. Herth Viktória, a Művészetek Háza munkatársa, a programsorozat egyik szervezője.
Nem véletlenül van ez így. Iszonyatos sebességgel pörög a világ, ami egy ideig talán szórakoztató és izgalmas, mint egy vidámparki, sebességre épülő játék, egy idő után azonban könnyű elszédülni. A világ csak elmosódott kép lesz, nem halljuk a saját hangunk és egy idő után úgy érezzük, mintha teljesen elszakadnánk önmagunktól. Egyre többen kezdenek azonban rájönni, hogy ez a megfeszített tempó tarthatatlan – a folyamatosan ránk ömlő információ, az állandó rohanás, a készültségi lét testileg és lelkileg is megbetegít minket egy idő után, és az élmények, amelyeket mohón kergetünk, átélhetetlenné válnak –, ezért megálljt parancsolnak és elkezdik keresni a csendet az életükben.
Igaz, a Csendnapok még így sem lett tömegrendezvény, de nem is ez a cél. Egy Budapestről érkezett házaspár szerint Veszprém például éppen azért remek hely, mert vannak olyan, 30-50 fős mikrorendezvények, mint a Csendnapok, amelyek igazán személyesek és meghittek tudnak lenni, ahol lehet kérdezni – meséli Viktória. Itt is ez a lényeg.
Ettől függetlenül természetesen mindenkit szeretettel várnak a rendezvényre, egy kis keksszel és teával a Nagyi Kertje Teaház és Fogadó felajánlásának köszönhetően – idén már október 15-től kezdve. Aznap, a Csendnapok első napján a szokásos Csendsétával kezdhetünk hangolódni Kálazi Ági reiki mester vezetésével. Október 28-án aztán Kövi Szabolcs ad gyertyafényes koncertet Aszófőn, a Nagyi Kertjében, amelyet a tökéletes átélés jegyében a kandalló melegénél élvezhetünk.
Bár a programsorozat váza megegyezik az előző évekével, újdonság, hogy a hagyományos Csendkóstolót ezúttal a Pannonhalmi Bencés Apátságban rendezik meg november 3-án. Érdekesség, hogy az apátság már január elsejétől a csend jegyében élte mindennapjait: egész éves programkínálatukat is erre a témára húzták fel. Ennek örömére is a Csendkóstoló is egész naposra bővült: reggel kilenckor indul a különjárat a Köd utcai autóbusz-parkolóból, Veszprémből, majd az odaérkezést követően Csend címmel kortárs képzőművészek alkotásaiból összeállított kiállítást nézhetnek meg a látogatók, találkozhatnak Juhász-Laczik Albinnal, a gimnázium alkotójával, veszprémi születésű atyával bejárhatják a főapátságot, jó idő esetén pedig a lombkorona sétányt is, mielőtt délután négy körül hazaindulnak Veszprémbe. A program díja 5000 forint, mely előzetesen fizetendő a Dubniczay-palota jegypénztárában.
Évek óta érzékelhető tendencia, hogy a rendezvény egyre nagyobb szeletét teszi ki a művészet – nem csupán a szervezők kötődése miatt, de ha belegondolunk, a legtöbb művészeti alkotás is általában a csendből születik meg, s úgy élhető át igazán. Belső csend kell az olvasáshoz, főképp Hamvas Béla műveinek megértéséhez. Korábban már volt egy Hamvas filmbemutató, ennek folytatása lesz most az Így látták ők című alkotás november 7-én, mely az író halálának 50. évfordulóján azokat a jeles személyiségeket szólította meg, akik személyesen is ismerhették a művészt. Hamvas örökségével egy héttel később, november 14-én is találkozhatunk, ezerarcú és mégis egyszerű életéről és művéről Weiner Sennyey Tibor írt könyvet, a bemutatón pedig Kilián László beszélget vele az Utas és holdvilág Antikváriumban.
A Csendnapok új támogatói között szerepel a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Veszprém Megyei Tagozata, akiknek a közvetítésével mi is jobban elmélyedhetünk Csontváry Kosztka Tivadar művészetében, és közelebb kerülhetünk valódi lényéhez. A híres festőről W. Barna Erika tart előadást és mutatja be könyvét november 8-án, melyben Csontváry írásai alapján vizsgálta a művészt.
Ha elég figyelmesek vagyunk, kellően lecsendesedünk, akár a műalkotásokat, a képpé merevített pillanatokat is láthatjuk életre kelni lelki szemeink előtt. A TMK Társulás Alakzatok című táncszínházi előadásában éppen ennek lehetünk szemtanúi: ahogy 12 képzőművészeti alkotás életre kel, mesélve azok lehetséges előéletéről és következményeiről is. Vajon hogy fest a zubogó folyó táncban? Kiderül november 13-án és december 4-én.
Régóta tervben volt, hogy Vándorfi László, a Pannon Várszínház igazgatója mesél a zenés beszélgetésen, aki november 16-án fog is, a zenéről pedig egy rendkívül tehetséges zeneművész, többek között az ÉSTE formáció és az Írisz Kisegyüttes tagja, Ruha Arnold fog gondoskodni, de ugyancsak mesél ő is.
Hatalmas sikert aratott tavaly Németh István művészettörténész előadása, aki ígéretéhez híven idén is visszatér, hogy a szívének oly kedves németalföldiekről, ezúttal id. Pieter Brueghel művészetéről beszéljen korábbi bécsi életmű-kiállítása kapcsán november 22-én.
A flamand területek és művészet megismerése után aztán még távolabb evezünk, s ahogy a régi felfedezők tették, Dél-Amerikáig meg se állunk. Kormányosunk Kovács Attila zeneszerző lesz, zongorista lesz, aki itteni kalandozásáról mesél Két óceán között című estjén november 29-én, zenész révén természetesen egy kis muzsikát is csempészve a beszámolóba.
Van tehát bőven miből válogatni, s ha igazán lecsendesülünk, az adventi időszaknak is már nyugodtabb lélekkel és szellemmel vágunk neki.