Mire fel ez a nagy pánik? A H1N1 is csak influenza, vagy nem?
Igen, a H1N1 is influenza, mégis veszélyesebb lehet az eddig járványt okozó vírustörzseknél. A betegség tünetei nagyban hasonlítanak a szezonális influenzára, azonban annál sokkal gyorsabban terjedő kórokozóról van szó, mely elsősorban a fiatalok és középkorúak számára jelent kockázatot. Ha rövid idő alatt tömegek fertőződnek meg, esnek ki a munkából, az nem csak az egészségügyi ellátásban, hanem az ország gazdaságában is problémát okoz. A H1N1 másik veszélye, ahogyan azt az Egyesült Államok példája is mutatja, hogy nem csak a téli időszak alatt okozhat járványt, olyan időben is fertőz, amikor nem is számítanánk rá.
Mindenki ezzel riogat, mégsem ismerek senkit, aki elkapta volna.
Talán pont ezért nem kapta el, mert a betegségről folytatott viták és az egészségügyi szakemberek nyilatkozatai miatt egyre többen döntöttek úgy, hogy védekeznek ellene. Régiónkban országos szinten kiemelkedő, több mint 25 százalékos az oltottsági arány. Ez persze nem elég ahhoz, hogy megállítsa a járványt, a vírus azonban már lépten-nyomon találkozik olyanokkal, akiket nem tud megfertőzni. A társadalom védettségéhez a lakosság felének be kellene oltatnia magát, a jelenlegi szint éppen csak arra elegendő, hogy a megbetegedések száma ne ugorjon meg hirtelen.
Lehet, hogy csak sokan mosnak kezet, és szedik a C vitamint.
A C-vitamin tökéletes arra, hogy megelőzzük a skarlátot, H1N1 ellen viszont nem sokat ér. A vitaminkészítmények nagy része olyan, vízben oldódó vitaminokat tartalmaz, melyeket nem halmoz fel a szervezet. Ha többet eszünk belőlük, akkor sem vagyunk előrébb, a fölösleget szépen kipisiljük.
A kézmosás hatékonyságával kapcsolatban hasonló a helyzet. A higiénia fontos, háborúba viszont nem érdemes vizipisztollyal indulni.
Akkor jobb híján marad a védőoltás?
Vagy az orosz rulett. Jelen pillanatban a védőoltás a leghatékonyabb védelem az influenza ellen. Persze, mint a legtöbb betegség, ez is kezelhető, erre építeni azonban felelőtlenség. Az antivirális készítmények, mint a Tamiflu vagy a Relenza hatékonyak lehetnek a kezelés alatt, néhány bökkenőt azonban érdemes szem előtt tartani: ezek a gyógyszerek csak receptre kaphatók, drágák, és a tünetek megjelenése után 48 órával már hatástalanok. Ez utóbbit érdemes végiggondolni, főleg annak tükrében, hogy a gyógyszertárak nagy része nem tart belőlük raktáron. Az orvos felírja, a patika jó esetben egy nap alatt meghozatja, és mire a beteghez eljut, már nem csak az influenza miatt fájhat a feje, hanem az ablakon kidobott 6-8 ezer forint miatt is.
A vakcina mérgező!
Tévhit. Persze egyes cégek, akik vitaminok eladásából élnek, szívesen hangoztatják ezt, a kutatások és tesztek eredményei azonban mást bizonyítanak. Jelenleg négy gyártó H1N1 elleni széruma kapható Magyarországon, köztük a magyar is, amely a tesztek során az összes többit lepipálta.
Tényleg tojásban nő a vírus?
Mivel az influenza elsősorban a madarak betegsége, kitűnően szaporítható csirkeembriókban. Az oltóvírust, amit a New York Medical College állított elő, tojásokba injekciózzák. Amikor a kórokozó kellő mértékben elszaporodott, szépen kiszippantják belőle. Ezután jön a lehetőleg minél hatékonyabb tisztítás, ami különválasztja a vírust a tojásfehérjétől. Mivel a magyaroknak nem kellett 10 milliónál több vakcina, ezért az úgynevezett biológiai tisztítást választották, szemben a többi három gyártó ultracentrifugálásos módszerével, amihez képest így ötszörös hatásfokot értek el. Ez azt jelenti, hogy míg a többi szérumban 1 mikrogramm a tojásfehérje mennyisége, addig a miénk csak 0,2 mikrogrammot tartalmaz. Ha a tisztítással végeztek, elölik a vírust, majd annak egyes részeiből vagy az egészből készítik el a vakcinát.
És mi a helyzet a higannyal?
A gyártók közül három úgy döntött, ellenanyagaikat tartósítják, melyhez tiomerzált (thiomersal thiosalicylat) alkalmaztak. Ez az etil-higany, ami azért felel, hogy a szérumban ne fejlődhessenek ki gombák vagy baktériumok. Ellentétben toxikus párjával, a metil-higannyal, az etil-higany a szervezetbe kerülve felbomlik, és egy hét alatt távozik belőle. A vita főleg ekörül megy, annak ellenére, hogy az Egészségügyi Világszervezet már 2004-ben biztonságosnak nyilvánította a tiomerzált, amit mellesleg a szezonális influenza elleni védőoltás is tartalmaz már évek óta.
Csak azt mondják, hogy biztonságos.
Mielőtt a vakcina forgalomba került, számos teszten át kellett esnie. Míg a magyar vendéglátóknak nyűg az egészségügyi szervezetek körülményessége, addig a szérum gyártásában ez kifejezetten előnyösnek bizonyult. A vakcinát állatokon is kipróbálták, méghozzá tengerimalacokon, akik azóta is vígan élnek. A kikötések közt volt többek közt, hogy az alanyok nem szenvedhetnek mellékhatásoktól, nem pusztulhatnak el, és a szaporodásukban sem lehet semmiféle fennakadás annak ellenére, hogy egy 100 kilós felnőttnek megfelelő ellenanyagot adtak be nekik. Ez átszámítva olyan, mintha az emberbe egy pohárnyi vakcinát injekcióznának.
Ezután jöttek az emberek. Először felnőtteken, majd gyermekek két korcsoportján is tesztelték a szérumot, mindegyik esetben megnyugtató eredménnyel. Ezen az engedélyeztetési procedúrán egyedül a magyar vakcina kellett, hogy átessen, a többi gyártó számára csak a felnőttkísérlet, vagy még az sem volt előírva a forgalomba hozatalhoz.
Lennének még kérdéseid? Tedd fel őket, rákérdezünk a szakembernél!
