2020. augusztus 11. // Zsuzsanna névnap

A Lokálpatrióták voltak a mérleg nyelve

A városképen és a panelházakon kellene javítani a választáson mandátumot nem szerző Lokálpatrióták szerint. Azt mondják, ha nem tárgyaltak volna a baloldali pártokkal, most nekik is lehetne önkormányzati képviselőjük.

— Mi voltunk a mérleg nyelve, rajtunk múlt, hogy nem történt baloldali váltás a Közgyűlésben — fogalmazta meg Molnár Ernő a Lokálpatrióták csütörtöki sajtótájékoztatóján. Hozzátette: nem az volt a céljuk, hogy egyik vagy másik irányba ők döntsék el a választást, hanem az, hogy az önkormányzati pártokat felébresszék, rávegyék arra, hogy nagyobb intenzitással foglalkozzanak a lakótelepeken élők problémáival. 

A civil szervezetnél úgy látják: a rájuk leadott szavazatok száma alapján van igény a munkájukra. Ugyanakkor a számok azt is mutatják, hogy ha mind a 12 egyéni választókerületben állítottak volna képviselőjelöltet, akkor

elegendő szavazatot kaptak volna ahhoz, hogy kompenzációs listáról képviselőt küldjenek a Közgyűlésbe. 

Ez az idő rövidsége miatt nem valósult meg: egészen júniusig a baloldali pártokkal próbáltak megegyezni a közös indulásról, azonban az eredetileg félig civil, félig pártos együttműködésből a politikusok fokozatosan kiszorították őket. Az együttműködésből az utolsó pillanatban kiesett szervezetnek nem maradt elég ideje arra, hogy felkészüljön a kampányra és mind a 12 körzetben felépítse a jelöltjét.

Kapcsolódó cikk
A Lokálpatrióták útja az önálló választási indulásig
Önállóan indulnak a Lokálpatrióták az októberi önkormányzati választáson. Hogy mi vezetett a döntésükhöz, hogyan élték meg belülről az Ellenzéki Kerekasztal egyeztetéseit és kit támogatnak a polgármesterjelöltek közül, arról a szervezet két vezetőjével beszélgettünk.

Pedig lenne mit tenni

Úgy látják, munka lenne bőven. Foglalkozni kellene a 45-50 éves panelházakkal, mert azok állapota leromlott, a liftek gyakran elromlanak, meg kellene oldani a külső hőszigetelést és a gépészeti berendezések is megérettek a cserére. A Lokálpatrióták szerint az Európai Unió energetikai megújításokra szánt keretéből erre kellett volna költeni, és ha a jövőben az önkormányzatoknak lehetőségük lesz közvetlenül Brüsszelnél pályázni, akkor is ezt kell szem előtt tartani. 

Fontos a városkép fejlesztése is: 2023-ban Veszprém lesz Európa Kulturális Fővárosa, és nem mindegy, hogy a hozzánk érkező külföldi turistákat milyen látvány fogadja. Sürgősen rendbe kellene tenni a vasútállomást és környékét, hogy az első benyomás a városunkról ne legyen olyan lehangoló, mint most. De a lakótelep említett fejlesztése azért is szükséges, hogy a várból ne a leromlott állapotú panelekre nyíljon kilátás.  

Hogyan tovább, Lokálpatrióták?

— Köszönjük, hogy ennyien szavaztak ránk, látszik, hogy van igény arra, amit csinálunk, és próbáljuk a jövőben is képviselni a lakótelep és a lakók érdekeit — fogalmazott Kavalecz Tibor.

Bár önkormányzati képviselő híján korlátozottabbak a lehetőségeik, ennek ellenére vannak terveik: kutyagumi-gyűjtő konténerek kihelyezését, faültetéseket terveznek, és a város érdekében szívesen együttműködnének mindkét politikai oldallal, hiszen a civil szervezetek feladata nem a politizálás, hanem az, hogy a civileket mozgósítsák a lakókörnyezetük érdekében. Folytatják a Virágos Veszprém mozgalmat is, céljuk, hogy 2023-ban Magyarország egyik legvirágosabb városa viselhesse az Európa Kulturális Fővárosa címet. 

Ami pedig a szervezetet illeti: a következő időszakban az utánpótlás-nevelésre helyezik a hangsúlyt, hiszen alakulásuk óta jószerivel változatlan felállással működnek, szükség lenne arra, hogy a fiatalokat is be tudják vonni a városrészért zajló munkába.

Söge
Domján Attila
2020. augusztus 11. // Zsuzsanna névnap