Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. április 20. Konrád, Tivadar
Veszprém
11°C
2024. április 20. Konrád, Tivadar
Veszprém
11°C

A gyász ezer arca

2019. október 29. 23:46 // Forrás: National Geographic
A túlvilágról csupán elképzelésünk lehet hitünknek megfelelően, viszont ha eltávozik egy szerettünk, a gyász folyamatán kivétel nélkül át kell esni. Az viszont már merőben eltérő, hogy más-más kultúrában ez milyen formát ölt.

Tagadás, Harag, Alkudozás, Depresszió, Elfogadás. A pszichológusok egyetértenek abban, hogy az emberek többségében ez a folyamat, ebben a sorrendben zajlik le, ha eltávozik egy szerettük, a gyász olykor szertartásszerű mozzanatai pedig ehhez igazodnak.

A legtöbb társadalomban, köztük keresztény kultúrkörben – bár a feltámadás reménye a hit egyik alapja – a gyász mély fájdalommal jár együtt, amikor feketébe öltöznek a hozzátartozók és így búcsúztatják halottaikat. Pontosabban főleg az európai országokban öltenek feketét, ami nálunk a fájdalom, a kétségbeesés színe. Ugyanakkor ha szétnézünk a Földgömb más országaiban, könnyen találkozhatunk olyan példákkal, amelyek meghökkentőek, adott esetben felkavaróak lehetnek nekünk nyugati embereknek.

Egy muszlim temetés (Fotó: Punit Paranjpe/Getty Images)Egy muszlim temetés (Fotó: Punit Paranjpe/Getty Images)

Indiában, Dél-Koreában, vagy éppen Japánban és Kínában fehérbe öltöznek a gyászolók. Ha manapság megjelennénk egy magyar temetési szertartáson talpig fehér öltözetben, valószínűleg a legenyhébb jelző a modortalanság lenne, amivel illetnének. Pedig hazánkban is volt példa arra, hogy tradicionálisan ez a szín, a tisztaság és remény színe kísérte a gyászt. A Somogy megyei Csököly településen például egészen a 70-es évekig élt ez a hagyomány.

Fehér ruhát viselő nők gyászolnak a Somogy megyei Csökölyön (Fotó: MTI/Szebellédy Géza)Fehér ruhát viselő nők gyászolnak a Somogy megyei Csökölyön (Fotó: MTI/Szebellédy Géza)

A gyász színeként a lila sem volt ismeretlen a történelem során. A középkorban az uralkodók öltötték magukra legdrágább lila ruháikat, ha meghalt egy szerettük, Thaiföldön pedig a mai napig az özvegyek színeként tartják számon.

Thaiföldi özvegyek emlékeznek férjeikre (Fotó: AFP/NURPHOTO)Thaiföldi özvegyek emlékeznek férjeikre (Fotó: AFP/NURPHOTO)

A természethez közelebb álló népeknél, mint például az etiópoknál a földhöz hasonló szürkésbarna a gyász színe. Tőlük merőben eltér a dél-afrikai szokás, ahol pirosat vesznek fel a temetési szertartásra az emberek. Burmában és Egyiptomban a sárga, Iránban, Szíriában és Örményországban pedig a mennyországot szimbolizáló kék szín jelenik meg a gyászban.

Etióp nő szürkés ruhában gyászol (Fotó:AFP/ANADOLU AGENCY)Etióp nő szürkés ruhában gyászol (Fotó:AFP/ANADOLU AGENCY)

A legfurcsább számunkra mégis talán a Déli-tenger szigetein élők szokása lehet, akik fekete-fehér csíkos ruhában tisztelegnek az elhunytak előtt. Ez az ő hitvilágukban egyszerre jelképezi a bánatot és vele együtt a reményt is.

A színek mellett legalább ennyire sokrétű, hogy más-más kultúrában hogyan viselkednek az emberek a gyászban.

Amellett, hogy osztoznak egymás fájdalmában, vannak népcsoportok, akik testileg is kifejezik együttérzésüket. Egyesek böjtölnek, mások épp ellenkezőleg, lakomákat tartanak. A caiapó indiánok a gyász ideje alatt nem vágják le a szakállukat és hajukat.

Egyes helyeken, mint például Kínában a gyászolók némán emlékeznek, de Brazíliában a kaingang és boror törzsek hangosan énekelnek és táncolnak.

A kaingang indiánok rituális szertartásuk közbenA kaingang indiánok rituális szertartásuk közben

Számunkra az egyik legfurcsább mégis a Bali szigetén élők szokása lehet, akiknél a gyászolók visszatartják a könnyeiket, míg a közösség többi tagja hangos nevetéssel igyekeznek felvidítani őket, hiszen úgy tartják, hogy a szomorúság visszatartja a halottakat és nem tudnak továbblépni.

Nyitókép: Meles Zenawi etióp miniszterelnök temetése Addisz-Abebában (Fotó: Carl de Souza/AFP)

Hajas Bálint
további cikkek
Az érzelmeket vették célkeresztbe a Veszprémi Petőfi Színháznál. Eltalálták. Petőfi Színház Az érzelmeket vették célkeresztbe a Veszprémi Petőfi Színháznál. Eltalálták. Pénteken délután hivatalosan az első napjával, valójában a nulladik nap után már a másodikkal vette kezdetét a Veszprémi Petőfi Színház Lélektől Lélekig Fesztiválja. Magyar kuriózumként a veszprémi teátrumnak ezúttal is sikerült a programjával a színházat tágabban értelmezni a színjátszásnál, olyan társadalmi üzenetek közvetítőjeként léptek fel, amelyek mindenkit érintenek, nemtől, kortól, vallástól, szociális helyzettől függetlenül. ma 9:00 Operalegendák egy színpadon Operalegendák egy színpadon Varga Róbert kulturális újságíró nagyot álmodott, amikor kitalálta, a veszprémi Agórában olyan nagy neveket ültet le egy asztalhoz, mint Rost Andrea, Pitti Katalin, Kalmár Magda és Miller Lajos. tegnap 14:20 Kihirdette életműdíjait a Magyar Mozgókép Fesztivál Kihirdette életműdíjait a Magyar Mozgókép Fesztivál Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal. tegnap 11:40 Összhangban a győzelemért: négykezes zongoraverseny zajlik a Csermákban Összhangban a győzelemért: négykezes zongoraverseny zajlik a Csermákban Veszprémben rendezik meg a hétvégén a 13. Országos Zongora Négykezes és Kétzongorás Verseny döntőjét. ma 14:15

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.