2022. május 21.
//
Konstantin névnap

Mindenszentek és halottak napján róják le legtöbben kegyeletüket elhunyt szeretteik előtt

2019. november 1. 10:46
hirado.hu
Mindenszentek (latinul: festum omnium sanctorum) a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestánsok az elhunytakról emlékeznek meg ilyenkor. A halottak napja fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való megemlékezéssé. Kozma Imre atya szerint az embereknek ilyenkor sokkal nagyobb gondot kellene fordítaniuk arra, hogy békességet teremtsenek a lelkükben.

Mindenszentek napján, november 1-jén ünneplik a katolikusok az összes szentet, vagyis valamennyi megdicsőült lelket, november 2-án, halottak napján pedig megemlékeznek minden elhunytról, különösen a tisztítótűzben szenvedő lelkekről.

Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke az M1-en elmondta: mindenszentekkor, valamint halottak napján „emlékezni szoktunk”, de az ember ilyenkor sokkal inkább önmagát vigasztalja, amikor a halottakra emlékezik.

„Az embereknek sokkal nagyobb gondot kellene fordítaniuk ilyenkor arra, hogy békességet teremtsenek a lelkükben, mert tele vagyunk szorongással. A halál az ember életösztönét kínozza, és ahhoz, hogy az ember megnyugodjon, tudni kell megbocsátani” – fogalmazott Kozma Imre atya.

„Ahhoz, hogy szeretetben tudjunk élni egymással, késznek kell lenni arra, hogy az ember megbocsásson” – fűzte hozzá.

Fotó: MTI/Komka PéterFotó: MTI/Komka Péter

III. Gergely pápa kiszélesítette a megünnepelendők körét

A 4. században mindenszentek ünnepét a pünkösd utáni első vasárnap ülték meg, az ortodox keresztény egyház ma is akkor tartja. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápa alatt került be, aki a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont 609. május 13-án Mária és az összes vértanúk tiszteletére szentelte fel.

III. Gergely pápa (731–741) kiszélesítette a megünnepelendők körét, „a Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” emléknapjává tette mindenszentek ünnepét. November 1-jére IV. Gergely pápa (827–844) döntése értelmében került az ünnep.

Általános szokás, hogy mindenszentek napján rendbe teszik, virággal díszítik a sírokat, amelyeken gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi, a katolikus egyház szertartása szerint a temetők nagy keresztjénél ma is elimádkozzák mindenszentek litániáját, és megáldják az új síremlékeket.

A magyar nép körében ezen a napon harangoztattak a család halottaiért, máshol ételt ajándékoztak a szegényeknek. Sokan úgy tartották, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek a sírból, ezért a családi lakomán nekik is terítettek, és minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy eligazodjanak a házban. Egyes falvakban ezen a napon választották meg a bírót, fogadták fel a cselédeket.

Fotó: MTI/Komka PéterFotó: MTI/Komka Péter

2000-ben lett ismét munkaszüneti nap mindenszentek

Mindenszentek Magyarországon 2000-ben – fél évszázad után – lett ismét munkaszüneti nap. Az ünnep a katolikusok számára 2013-tól nem tanácsolt, hanem kötelező ünnep, azaz a hívőknek kötelező a szentmisén való részvétel.

A halottak napja jóval későbbi eredetű: (Szent) Odilo clunyi apát 998-ban vezette be emléknapként a clunyi bencés apátság alá tartozó bencésházakban. Hamarosan a renden kívül is megülték, és a 14. század elejétől a katolikus egyház egésze átvette.

A megemlékezés a halottakról, elhunyt szeretteinkről, az értük való közbenjárás a purgatórium (tisztítóhely) katolikus hittételén alapul. Azoknak, akik Isten kegyelmében hunytak el, de törlesztendő bűn- és büntetésteher van még lelkükön, Isten színe előtt meg kell tisztulniuk. Lelkileg nagy vigasztalás a hátramaradott híveknek, hogy imával, vezekléssel, szentmisével tehetnek valamit meghalt szeretteikért.

E napon gyertyákat, mécseseket gyújtanak az elhunyt szerettek emlékére. A szokáshoz kapcsolódó népi hiedelem szerint ennek az a célja, hogy a „véletlenül kiszabadult lelkek” visszataláljanak sírjukba, ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az élőket. A sírokat is azért kell megszépíteni ilyenkor, hogy a halottak szívesen maradjanak lakhelyükben.

A bukovinai székelyek – ahogy más kultúrákban is szokásos – még ennivalót is vittek ilyenkor a temetőbe. Az eredetileg az örök életről szóló „reményünnepet” a mediterrán népek ma is fiesztával ünneplik.

vehir.hu

További cikkek

Erdő Péter: Jézus keresztáldozata békét teremt és békére kötelez
Erdő Péter: Jézus keresztáldozata békét teremt és békére kötelez
Az önmagát a kereszten feláldozó Jézus helyreállítja a békét a teremtett világ és a Teremtő között, és békére kötelezi az emberiséget is - mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek húsvét alkalmából az MTI-nek.
Ünnepeljük a húsvétot úgy, mint a nagyszüleink!
Ünnepeljük a húsvétot úgy, mint a nagyszüleink!
Bár az idei húsvétot talán már nem tudjuk minden ízében úgy megünnepelni, ahogy a nagyszüleink tették, néhány szokást még mindig nem késő feleleveníteni – vagy észbe vésni, hogy jövőre már felkészültek legyünk. A tippek mellett régi fotókkal idézzük meg az ünnep hagyományait.
Ezeket a húsvéti komolyzenéket ajánlják a bakonybéli szerzetesek
Ezeket a húsvéti komolyzenéket ajánlják a bakonybéli szerzetesek
A Megváltó hét szava a keresztfán című Haydn-művet adja elő egy fiatal orvos-zenész ikerpár a bakonybéli Szent Mauríciusz Monostorban nagyszombaton. A szerzetes testvérek most összeszedték, milyen más zenéket hallgatnak még húsvétra készülődve.
Elhunyt bajtársaikra emlékeztek a katonák
Elhunyt bajtársaikra emlékeztek a katonák
A hagyományokhoz hűen idén is megemlékezett az elhunyt bajtársakról a Magyar Honvédség Légi Műveleti Vezetési és Irányítási Központ.
Három ünnep, amit sokszor egybemosnak
Három ünnep, amit sokszor egybemosnak
Október utolsó napján, valamint november elején torlódás alakul ki az ünnepek tekintetében, ugyanis három olyan hagyományos ünnep is ekkor van, amelyeket sokan előszeretettel mosnak össze, holott más-más jelentésük és üzenetük van. Mutatjuk a halloween, a mindenszentek és a halottak napja közti különbségeket.