Az európai e-kereskedők legfontosabb feladata a globális szereplőkkel szembeni piacvédelem. Magyarország esetében a teljes e-kereskedelem bevételének mintegy fele nemzetközi szereplőkhöz vándorol, a kontinens nagyobb piacain az Amazon, az Alibaba és a többiek befolyása még nagyobb.
E-commerce menedzserek szerint a problémát ma már nem csak a kereskedők tartják számon, hanem az európai kormányok is, legalábbis néhány ország esetében már születtek törvényjavaslatok a probléma mérséklésére.
Nemrégiben Olaszországban röppent fel a hír, amely szerint 2020-ban egy úgynevezett webadó kivetését tervezik. Amennyiben a tervezet elfogadásra kerül, a 750 millió eurót meghaladó forgalommal rendelkező szereplők a digitális bevételeik 3%-át lesznek kénytelenek befizetni az államkasszába. Nem ez az egyetlen tervezet az óriások megadóztatására; márciusban Franciaországból röppentek fel hasonló hírek.
Mindeközben a nagy e-kereskedők sem tétlenkednek. A német Real.de, a francia CDiscount, az olasz ePrice és a román eMAG egységes platformmal kíván fellépni a globális szereplők térhódítása ellen. Ezek a webáruházak kivétel nélkül vezető szerepet töltenek be a saját piacukon, ezáltal olyan potenciállal rendelkeznek, amelyek sikeressé tehetik az így létrehozott platformot is. Sőt, az eMAG és az Extreme Digital fúziójának köszönhetően akár magyar szereplője is lehet ennek a projektnek.
A hazai piac két legnagyobb szereplője, az eMAG és az Extreme Digital októberben jelentette be, hogy a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyta az egyesülésüket, így már nincs akadálya a gyakorlati megvalósításnak. A cél egy olyan vállalat létrehozása volt, amely képes meghatározóvá válni a régióban.
A piac szereplői és a vásárlók is biztosak abban, hogy a piacvezetők egyesülése nem befolyásolja a hazai e-piacon tapasztalható árversenyt. A vásárlók megszokhatták, hogy a legnagyobb szereplők folyamatos árversenyt gerjesztettek, hétről hétre más-más fantázianévvel ellátott leárazáskampányokat tartottak, aminek köszönhetően folyamatosan erősítették a piaci jelenlétüket.
Részben ez a magyarázata annak, hogy a hazai e-kereskedelem kifejezetten fejnehéz; noha mintegy 5-6.000 aktív webáruházat tarthatunk számon, a 10 legnagyobb szereplő hozzávetőlegesen a teljes bevétel csaknem 40 százalékát mondhatja magáénak. A jelenség egyébként teljesen „normális”, a fejlett és a felzárkózó piacon is hasonló trendek figyelhetők meg.
