Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. március 28. Gedeon
Veszprém
16°C
2024. március 28. Gedeon
Veszprém
16°C

Mi van a (tök)fejekben?

2019. november 11. 12:57
Ártatlan móka, vagy az ördöggel való cimborálás? Miért lepik el a töklámpások a házak ablakait, miközben a temetőkben a mécsesek csonkig égnek? Túl vagyunk a halloween-on, de jövőre újra jön, ezért ideje lenne megbékélni.

A halloween-hez általában háromféle módon állnak hozzá az emberek. Leegyszerűsítve, vannak, akik várják, készülnek rá, kreatív tököt faragnak, sütőtökös muffinokat sütnek. A másik iskola tagjait kirázza a hideg, ha meghallja ezt az ünnepet. Ők azok, akik egyenesen a keresztény kultúra haláltusáját látják benne. A harmadik csoportot pedig teljesen hidegen hagyja, nem csak a töklámpások megjelenése, de a keresztény és pogány kelta kultúra összecsapása is.

Mi most inkább az első két nézettel foglalkozunk.

A probléma gyökere talán nem is a halloween magyarországi megünnepléséből ered, sokkal inkább annak időzítése szüli ezt a vitás helyzetet. Hivatalosan a halloween-t október 31-én éjszaka tartják. Tehát lényegében éjfélkor egy pogány ünnepből fordulunk át a keresztény egyház pirosbetűs ünnepébe, a mindenszentek napjába, majd ezt követően a halottak napjába. Ez az időzítés azonban koránt sem véletlen, ehhez viszont nem árt röviden megismerni, hogy melyik ünnep pontosan mi köré épült!

Halloween-i tökök egy amerikai templom udvarában (fotó: capecodwave.com)Halloween-i tökök egy amerikai templom udvarában (fotó: capecodwave.com)

Akárhogyan is nézzük, a halloween eredete jóval ősibb még a kereszténységnél is. Az ókorban Nyugat- és Közép-Európában élő kelták samhain ünnepének hagyományaiból alakult ki. Az ő pogány hitviláguk szerint évente egyszer a halottak lelkei visszatérnek a földre, hogy beköltözzenek az élők testébe. Az élők félelmükben a holtak elzavarása, megtévesztése miatt öltöztek be különféle maskarákba, állatokat és ételt áldoztak, hogy megkönnyítsék a vándorló lelkek útját. A kelták eltűnésével a mondaviláguk még fennmaradt, pontosabban számos más mediterrán szokással kiegészülve formálódott, és a mai Írország területén vert mélyebb gyökeret. Ahonnan aztán a 19. század tömeges tengerentúlra vándorlásával – immáron egy békésebb verziója – eljutott az USA-ba is, hogy onnan visszatérjen az öreg kontinensre, immáron töklámpásokkal, vidám bulikkal, étellel, itallal megfűszerezve.

A pogány Samhain ünnep rituáléja (fotó: history.com)A pogány Samhain ünnep rituáléja (fotó: history.com)

Ezzel szemben a mindenszentek ünnepe hivatalosan csak 741-ben, III. Gergely pápa idején merült fel, hivatalos egyházi ünneppé pedig IV. Gergely pápa tette. De miért éppen november elsejére? Talán a pogány oroszlán bajszának piszkálása miatt? A kulturális antropológusok szerint pont ellenkezőleg. A kereszténység elterjedésekor bevett gyakorlat volt, hogy a pogány ünnepeket tételesen elutasították, azonban elsorvasztásuk helyett inkább a saját szokásaikat igazították hozzájuk.

Így lett a pogány samhain (később halloween) ünnepből a megdicsőült lelkek ünnepe a keresztény egyházban mindenszentek formájában, azt követő napon pedig a még tisztítótűzben várakozó lelkek napja, a halottak napja.

A halloween kapcsán mégis elterjedt egy ortodox kemény vonalú elutasítás hazánkban, mi több, egyenesen ősi keresztény kultúránk megcsúfolását vélik felfedezni benne egyesek. „Az ördöggel való cimborálás ünnepe.” Hallottunk ilyen véleményeket is, és bár a töklámpás mondájában tényleg szerepel az ördög, a legtöbb verzió szerint pont az ő becsapása ihlette a világító takarmánynövényeket.

De vetítsük mindezt le a 21. század hétköznapjaiba!

Október 31-én nálunk is rengeteg narancsszínű tököt faragnak ki, elsősorban a gyerekek. Arról már kevésbé hallani, hogy ezek köré pogány rituálékat szerveznek, állatot és ételeket áldoznak a halottaknak. Tulajdonképpen nálunk a halloween célcsoportja a gyermekek és fiatalok, akik az év ezen szakaszában a playstation elől jó esetben felkelnek és kreativitásukat a legváltozatosabb tökök kifaragásában élik ki, közösen, az osztálytársakkal, családtagokkal. Offline szórakozással ütik el az időt, ami annyira hiányzik a kritikusok szerint a mai fiatalságból. Közben pedig nem köpik le a keresztet, nem hívják meg az ördögöt sem személyesen a bulira. Egyszerűen csak szórakoznak különösebb vallási felindulás nélkül.

Egy elterjedt internetes meme a Halloween és a Mindenszentek ellentétéről (fotó:internet)Egy elterjedt internetes meme a Halloween és a Mindenszentek ellentétéről (fotó:internet)

Éppen ezért nem célszerű, sőt, egyenesen káros is lehet a saját keresztény ünnepünkre, a mindenszentekre nézve, ha megmérettetik a halloween-nal, hiszen egy gyermek szemében nehezen veszi fel a versenyt egy olyan ünnep, ahol csendben, a hidegben, sírokról sírokra járva kell koszorúkat elhelyezni. Ugyanakkor ennek az ünnepnek is meglenne a maga vonzó szerepe a legkisebbek – és a halloween által „legveszélyeztetettebb” korosztály – körében is. Csak mesélni kellene nekik az elhunyt hozzátartozókról, akiknek a sírjaihoz kilátogatnak. Az ő életükről, tetteikről. Ahogy a halloween-i töklámpás is egy történet, úgy minden családnak megvan a sajátja. Csak ezek valóságosak, azok pedig mindig izgalmasabbak a gyermekek számára, még akkor is, ha nem szerepel bennük az ördög.

Hajas Bálint
további cikkek
,,Ember a rács mögött” - sosem látott kulisszatitkok a veszprémi várbörtön életéből kultúra ,,Ember a rács mögött” - sosem látott kulisszatitkok a veszprémi várbörtön életéből Jövő hét kedden nyitják meg hivatalosan az ,,Ember a rács mögött” című kiállítást a várbörtön falai között, amely eddig sosem látott módon kalauzolja el a látogatókat, bemutatva az elítéltek börtönben töltött mindennapjait.   tegnap 21:36 #JÓÉJTPUSZIRA várja a veszprémieket Lackfi János programajánló #JÓÉJTPUSZIRA várja a veszprémieket Lackfi János A #jóéjtpuszi-kötet verseit hallhatjuk május 15-én Veszprémben. A Hangvillában fellép Lackfi János József Attila-díjas költő és Szirtes Edina Mókus Erkel Ferenc-díjas énekesnő, zeneszerző. 2024. március 26. 15:20 Szent Mihály veszprémi egyházának történeteit fűzték csokorba Veszprémi Érsekség Szent Mihály veszprémi egyházának történeteit fűzték csokorba Volt idő, amikor több mint száz kolostor működött a Veszprémi egyházmegyében. De IX. Pius pápa is kapott itt termelt somlói bort. A budapesti Mátyás-templom előtti Szentháromság-szobor pedig szintén Veszprémhez köthető. Az érsekség legújabb, hiánypótló kiadványa az egyházmegye ezeréves történetét mutatja be olvasmányosan, Gizellától napjainkig. 2024. március 26. 11:37 Ecce homo - ilyen volt a virágvasárnapi passió Veszprémben Ecce homo - ilyen volt a virágvasárnapi passió Veszprémben Egy passiójátékon a néző sohasem tud úgy részt venni, mintha egy egyszerű színházlátogató lenne, aki csupán a színészi játékra alapozva engedi, hogy magával ragadja a történet. Ilyenkor az ember valóban be akar futni a játéktérre, félrelökni a római katonákat, szétvágni a farizeusok közt és megmenteni Jézust. De aztán mégsem teszi, ahogy kétezer évvel ezelőtt Júdeában sem tette senki. Csak sodródik a tömeggel, miközben kezdi megérteni az ünnep igazi üzenetét. Ahogy az Veszprémben is történt virágvasárnap délután. 2024. március 25. 16:00

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.