2022. január 25.
//
Pál névnap

Az egyiptomi szűz és a házasságot ígérő vessző

2019. november 25. 10:49
Katalin kopogás nélkül állított be, de a klímaváltozás korában az már korántsem biztos, hogy a karácsonyra kívánt hűvös-havas időt meghozza majd nekünk. Mindenesetre bármennyire is szürkén-ködösen indult ez a hétfő, évszázadokon át jeles napnak számított.

De mielőtt a népi megfigyelésekbe és hiedelmekbe beleásnánk magunkat, nézzük meg, ki volt Szent Katalin! Hiszen tudvalevő, hogy a névnapok – legalábbis a klasszikus neveket illetően – egy-egy katolikus szent ünnepnapjai voltak eredetileg, amik aztán profánabbá váltak az idők során. 

Katalin a 4. század első éveiben élt Egyiptomban. Amikor Maximus római császár a tartományba látogatott, előírta, hogy érkezésekor a lakosság mutasson be áldozatokat a bálványoknak. E császári parancsot keresztényként Katalin nem volt hajlandó teljesíteni, hitét pedig meg is vallotta az uralkodónak,  lehetőséget kérve, hogy vallási meggyőződését tudományos érvekkel is alátámassza. Maximus Alexandriába hívatta a birodalom legjelesebb tudósait, hogy érvekkel törjék meg Katalin elhivatottságát, terve azonban fordítva sült el: a nő olyan bölcsen válaszolt a tudósok keresztkérdéseire, hogy azok is megtértek. 

Caravaggio festménye Szent KatalinrólCaravaggio festménye Szent Katalinról

A történtek után a császár börtönbe vetette Katalint, és halállal fenyegette, ha nem hagyja el vallását. Késekkel felszerelt kerékbe akarta törni, a gyilkos kereket azonban – így mondja a legenda – angyalok zúzták darabokra. A sikertelen kísérlet után a tajtékzó uralkodó elrendelte az egyiptomi szűz lefejezését.

“A vesztőhelyen Katalin arra kérte az Urat, hogy mindazok, akik Krisztus szeretetéért megemlékeznek róla (Katalinról), bőséget lássanak kenyérben és borban, testük egészséget nyerjen és minden földi jóban részesüljenek. Akik tisztelik őt, azokat óvja meg Isten a természeti katasztrófáktól, betegségtől, s főleg a hirtelen haláltól. Aki segítségül hívja az ő nevét, testének tagját el ne veszítse, egészséges gyermeket szülhessen és meg ne haljon gyermekágyban. Utoljára bűnbocsánatot kért az őt segítségül hívók számára. Miután a mennyből hang hallatszott, amely jelezte, hogy kérései teljesülni fognak, fejét a hóhér kardja alá hajtotta.” – katolikus.hu

Katalin napja a középkorban időjósló nappá is vált. A mondás – “ha Katalin kopog, a karácsony locsog” – azt jövendölte, hogy a november végi fagy az ünnepre alábbhagy, lucskos-saras karácsony előtt állunk. 

Gaudenzio Ferrari festménye Katalin kerékbe törésérőlGaudenzio Ferrari festménye Katalin kerékbe töréséről

De nemcsak meteorológiai előrejelzésekbe bocsátkoztak eleink ezen a napon, hanem a szerelmi életük kilátásait is igyekeztek kideríteni: a lányok gyümölcsfáról levágott ágacskát tettek vízzel teli vázába, és ha az karácsonyig kihajtott, az jelezte, hogy a hajadon a következő télen férjhez megy (a hosszú jegyesség nem volt divat a régi időkben). 

A Katalin-nap egyben a karácsonyi időszak kezdetét is jelentette: véget ért az őszi mulatságok, november 25. után már nem volt illendő duhajkodni. Ahogy a húsvét előtti negyven nap, úgy a karácsony előtti hetek is az elcsendesülés, a böjt, az önmegtartóztatás időszaka voltak. 

Söge

További cikkek

Veszprémbe látogat a 8. Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál
Veszprémbe látogat a 8. Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál
A négynapos – január 27-30. között zajló – rendezvényen összesen hat nemzetközi dokumentumfilmet vetítenek a Cinema Cityben, melyek komoly nemzetközi sikereket értek el a közelmúltban.
Kortárs ékszerművészek alkotásaiból nyílt kiállítás a Dubniczay-palotában
Kortárs ékszerművészek alkotásaiból nyílt kiállítás a Dubniczay-palotában
A Művészetek Háza 2022-ben változatosabbá teszi kiállítási palettáját: új tematikaként jelenik meg a design és az iparművészet. Az Érintkezések/Contacts a kortárs textil-és ékszerművészek legfrissebb munkáit mutatja be.
Mit tanulhatunk Újvidéktől, Európa 2022-es kulturális fővárosától?
Mit tanulhatunk Újvidéktől, Európa 2022-es kulturális fővárosától?
Egyszerre ránt vissza a múltba és néz a jövőbe, rendkívül lendületes és nem fél szembenézni a multikulti lét kérdéseivel. 2022-ben a szerbiai Újvidék Európa egyik kulturális fővárosa, a grandiózus évnyitó ünnepségre pedig Veszprém is meghívást kapott, ami remek apropót adott ahhoz, hogy tippeket gyűjtsünk déli szomszédunktól a kevesebb mint 12 hónap múlva esedékes címváltásig.
Öt ok, amiért idén el kell látogatni Újvidékre
Öt ok, amiért idén el kell látogatni Újvidékre
Képregény kiállítás, fesztivál egy erődben, vendégszerető emberek és isteni ételek. Ha önmagában a tény, hogy belekukkanthatunk, mit jelent a gyakorlatban az Európa kulturális fővárosa cím, nem elég, mondunk még egy pár okot, amiért érdemes déli szomszédunk felé venni az irányt.
Kálomista Gábor Veszprémben: 'Megrepedt a feledés szarkofágja, amit felépítettek 2006 köré'
Kálomista Gábor Veszprémben: 'Megrepedt a feledés szarkofágja, amit felépítettek 2006 köré'
A Polgári szalon vendége volt Kálomista Gábor, a sok indulatot kiváltó Elkxrtuk című film producere, aki a veszprémi közönség előtt mesélt a 2006-os Őszödi beszédet és az akkori zavargásokat feldolgozó politikai krimi kulisszatitkairól, többek közt arról, hogyan próbálták megnehezíteni a film forgatását, majd a bemutatását követően azt, hogy eljusson a közönséghez. Ezen kívül Kálomista Gábor azokról az évekről is nyíltan beszélt, amit a veszprémi kézilabdaklub élén töltött, valamint Marian Cozma meggyilkolásáról is.